• Skip to main content
  • Skip to header right navigation
  • Skip to site footer
Dr. Nagy Rudolf       Ügyvéd

Dr. Nagy Rudolf Ügyvéd

  • Kezdőlap
  • Bemutatkozás
  • Szakterületek
    • Követeléskezelés
    • Ingatlanjog
    • Társasházi jogi tanácsadás
    • Céges ügyvéd
    • Öröklési jog ügyvéd
    • Munkajog
    • GDPR és adatvédelem
    • Szerződések
  • GYIK
  • Blog
  • Kapcsolat

Adósságrendezés ügyvéd segítségével

Kezdőlap » Blog » Adósságrendezés ügyvéd segítségével
Írta: Dr. Nagy Rudolf · Frissítve: 2025.06.10.
Adósságrendezés ügyvéd segítségével

Az adósságrendezés olyan jogi lehetőség, amely valódi kiutat jelenthet a magánszemélyek számára, ha már nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket.

Tartalomjegyzék

Toggle
  • Az adósságrendezés jelentése
    • Milyen törvények vonatkoznak az adósságrendezésre?
  • Mi a különbség a bírói és az önkormányzati adósságrendezés között?
    • Bírói adósságrendezés
    • Önkormányzati adósságrendezés
  • Az adósságrendezés általános feltételei
    • Ki jogosult az eljárás megindítására?
  • A közös kezdeményezés lényege
    • Miért hasznos a közös eljárás?
  • Az adósságrendezés végrehajtása
    • Mi történik a kérelem után?
    • A törlesztés és a vagyonfelügyelő szerepe
  • Mikor nem kezdeményezhető adósságrendezési eljárás?
    • Leggyakoribb kizáró okok:
  • Egyéni ügyvédi segítség adósságrendezéshez
    • Hogyan tudok segíteni ügyvédként?

Ügyvédként nap mint nap tapasztalom, hogy az adósságspirálba került emberek számára nemcsak a kilátástalanság a teher, hanem az is, hogy nem ismerik az adósságrendezés törvényes útjait.

A tapasztalataim alapján egyértelműen látom, hogyan működik az adósságrendezési eljárás, milyen feltételei vannak, és miben tudok segíteni ügyvédként. Mert igenis van jogi megoldás a túlzott eladósodásra, csak tudni kell, hol kell elkezdeni.

Az adósságrendezés jelentése

Az adósságrendezés nem más, mint egy jogszabályban szabályozott, összetett, eljárás, amely magánszemélyek számára teszi lehetővé, hogy részben vagy egészben törleszthetetlenné vált tartozásaikat kezelni tudják – méltányosan, szervezetten és jogszerűen.

Az eljárás nem csak az adós érdekeit védi, hanem a hitelezőkéit is: cél, hogy legalább részleges megtérülés történjen, és közben az adós esélyt kapjon egy új pénzügyi kezdetre.

Milyen törvények vonatkoznak az adósságrendezésre?

A magyar jogrendszer a 2015. évi CV. törvényben szabályozza a magánszemélyek adósságrendezését – közismertebb nevén a „magáncsődeljárást”. Ez a törvény határozza meg, ki jogosult az eljárásra, milyen feltételekkel, és hogyan zajlik a folyamat a családi csődvédelmi szolgálattól egészen a bírósági szakaszig.

Az eljárás során a jogalkotó célja, hogy:

„a fizetésképtelen természetes személy számára biztosítsa a fizetőképesség helyreállítását, egyúttal védje a hitelezők érdekeit, valamint fenntartsa az adós lakhatását és családi egységét.” (2015. évi CV. törvény 1. §)

A törvény gyakorlati jelentősége tehát nem pusztán pénzügyi: szociális védőhálót is nyújt a fizetésképtelen magánszemélyek számára. Az adósságrendezés célja nem a teljesítőképesség büntetése, hanem annak helyreállítása.

További kiegészítő szabályokat tartalmaz a 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.), valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) – ezek egyes eljárási szabályokat, végrehajtás-felfüggesztést és kifogási lehetőségeket szabályoznak. A jogszabályi háttér tehát komplex, és ügyvédként fontos feladatom, hogy ebben eligazodást nyújtsak.

Mi a különbség a bírói és az önkormányzati adósságrendezés között?

A magyar jogrendszer kétféle adósságrendezési eljárást különböztet meg: a magánszemélyek adósságrendezését (bírói úton), és az önkormányzati adósságrendezést. Ezek célja, folyamata és szereplői teljesen eltérnek.

Bírói adósságrendezés

A bírói adósságrendezés kizárólag természetes személyek számára elérhető.

Az eljárás alapja egy kérelem, amelyet az adós (vagy adóstársak) nyújtanak be, ha tartósan nem tudják teljesíteni kötelezettségeiket. A folyamat két szakaszból áll: egy családi csődvédelmi szakaszból és egy bírósági szakaszból.

Az eljárást a törvényszék rendeli el az adós lakóhelye szerint, és a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki felügyeli az adós gazdálkodását. A cél az, hogy az adós és a hitelezők között egyezség jöjjön létre, amely alapján részben vagy egészben rendezni lehet a tartozást.

„A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, nem ütközik jó erkölcsbe, és a hitelezők érdekei nem sérülnek.”
(2015. évi CV. törvény 45. § (1) bekezdés)

Gyakorlati tapasztalatom szerint sok ügyfelem csak akkor értette meg a lehetőségeit, amikor ezt az egyezségi lehetőséget pontról pontra végigbeszéltük – az ügyvéd szerepe ilyenkor kulcsfontosságú a megállapodás előkészítésében és érvényesítésében.

Önkormányzati adósságrendezés

Ez egy teljesen más típusú eljárás, amely a 1996. évi XXV. törvény alapján szabályozott, és kizárólag önkormányzatok számára elérhető. Akkor indítható, ha az önkormányzat fizetésképtelenné válik, és működésképtelenné teszi a hitelezőkkel szembeni tartozásállomány.

Az eljárás célja nem az adósság elengedése, hanem a közfeladatok ellátásának biztosítása, tehát a közösségi érdek prioritást élvez. A bíróság helyett itt egy adósságrendezési bizottság jár el, és a pénzügyi stabilizáció a cél, nem az adós „megmentése”. Ez tehát nem a magánszemélyeknek szóló eljárás!

Az adósságrendezés általános feltételei

A magánszemélyek adósságrendezése nem automatikusan jár, és nem is alkalmazható minden helyzetben. Az eljárás feltételeit szigorúan szabályozza a 2015. évi CV. törvény. Ügyvédként mindig az első kérdésem az, hogy az ügyfél egyáltalán jogosult-e az eljárás megindítására, és ha igen, milyen típusú segítségre lesz szüksége a folyamat során.

Ki jogosult az eljárás megindítására?

Az eljárást csak természetes személy kezdeményezheti. Vállalkozás, cég, egyesület nem részesülhet ebből az eljárásból. Jogosult lehet:

  • az adós egyedül,
  • vagy az adós és adóstárs (pl. házastárs, élettárs) közösen.

Az eljárás megindításához az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

  1. Tartós fizetési nehézség: Az adós tartósan nem képes teljesíteni esedékes fizetési kötelezettségeit.
  2. Tartozási összeg: A fennálló tartozás jellemzően legalább 2 millió Ft, de nem haladhatja meg a törvényben meghatározott felső határt (ez a lakóingatlan fedezetével rendelkező hitelek esetén akár 60 millió Ft is lehet).
  3. Legalább egy biztosított követelés: A tartozások között legyen jelzáloggal fedezett vagy más biztosítékkal rendelkező követelés.
  4. Rendszeres jövedelem: Az adósnak kell, hogy legyen olyan bevétele, amiből legalább részben törleszthető a tartozás. Ez lehet munkabér, nyugdíj, családi pótlék stb.

Ezeket a szempontokat szakszerűen és őszintén kell felmérni – egy hibás adatközlés vagy nem megfelelő dokumentáció miatt a kérelmet elutasíthatják.

Az adósságrendezés a természetes személyek számára elérhető jogi megoldás, de fontos megemlíteni, hogy gazdálkodó szerveztek esetében a fizetésképtelenség következménye a felszámolási eljárás, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetéséhez is vezethet.

Ha nem biztos abban, hogy jogosult vagy-e, kérjen előzetes tanácsadást ügyvédtől. A jogi előszűrés sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az eljárást, ráadásul elkerülhető a felesleges ügyintézés vagy bírság.

A közös kezdeményezés lényege

Ügyvédként gyakran találkozom olyan helyzettel, ahol a tartozások nem csak egy személy nevén futnak, hanem házastársak, élettársak közösen vállalták. Ilyen esetekben a közös adósságrendezés a legcélravezetőbb. Az eljárás megkezdése előtt fontos tisztázni, hogy valamely követelés elévülése nem következett-e be.

A törvény lehetővé teszi, hogy az eljárást:

  • házastársak,
  • élettársak (egy év együttélés vagy közös gyermek),
  • vagy közösen kötelezett szülő és gyermeke
  • együtt kezdeményezzék, ha a tartozás vagy kezesség közösen vállalt.

Miért hasznos a közös eljárás?

  • Egyszerűbb ügyintézés: egy eljárásban rendezhető minden közös kötelezettség.
  • Átláthatóbb fizetési terv: a család teljes jövedelmi és vagyoni helyzetét figyelembe veszik.
  • Hatékonyabb egyezségi lehetőségek: a hitelezők számára is megbízhatóbb megoldás, ha nem külön-külön próbálják a felek rendezni a helyzetet.

Egy gyakorlati példa a saját tapasztalataimból: egy házaspár 2008-ben közösen vett fel devizaalapú lakáshitelt, amelyet az egyik fél elvesztett munkája miatt már nem tudtak törleszteni. A közös adósságrendezési eljárásban mindkét fél jövedelmét figyelembe vették, így olyan részletfizetési tervet lehetett kialakítani, amely nem vezetett lakásvesztéshez – az eljárás végén pedig a fennmaradó tartozásuk egy részét is elengedték.

Az adósságrendezés végrehajtása

Amikor az eljárást sikeresen megindítottuk, és akár egyezséggel, akár bírósági döntéssel jóváhagyott fizetési terv születik, akkor kezdődik a végrehajtási szakasz, ami itt nem klasszikus végrehajtást jelent, hanem a rendezetten történő törlesztést.

Amennyiben Önnel szemben végrehajtási eljárás van folyamatban érdemes tudni , hogy az is elévülhet. Ha segítségre van szüksége, kérem keressen bizalommal.

Mi történik a kérelem után?

  • A kérelem beadását követően a családi csődvédelmi szolgálat előszűri az adatokat.
  • Ha a feltételek teljesülnek, elindul a csődvédelem: innentől a hitelezők nem indíthatnak új végrehajtást.
  • Egyezségkötésre kerülhet sor a hitelezőkkel, vagy – ha ez nem sikerül – az ügy a bíróság elé kerül.

Az adósságrendezés során kiemelt jelentősége lehet a tartozáselismerő nyilatkozatnak, mert az egy későbbi vitás helyzetekben az bizonyító erejénél fogva stabil alapul szolgálhat.

A törlesztés és a vagyonfelügyelő szerepe

A végrehajtási szakaszban az adós a fizetési terv szerint havonta törleszt, amelyet a vagyonfelügyelő felügyel. A megélhetéshez szükséges minimum összeget az adós megtarthatja, ezt törvény garantálja. A hitelezők pedig részesülnek a fennmaradó rész arányos felosztásából.

Fontos: Ha az adós nem tartja be a fizetési tervet, az eljárás megszűnik, és a hitelezők ismét végrehajtást kérhetnek. Ezért kiemelten fontos a szakmai támogatás és a reálisan vállalható ütemezés.

Amennyiben nem tud törleszteni a fizetési terv szerint, és Önnel szemben végrehajtási eljárás indul vagy már végrehajtás alatt áll, haladéktalanul kérjen jogi segítséget!

Mikor nem kezdeményezhető adósságrendezési eljárás?

Ahogyan az előzőekben már utaltam rá, az adósságrendezési eljárás nem minden esetben lehetséges. Ügyvédként gyakran épp azzal fordulnak hozzám, hogy miért utasították el a kérelmüket – ilyenkor derül ki, hogy a jogszabály “kizáró okot tartalmazott,, – amelyet a kérelmező nem ismert vagy félreértett.

Leggyakoribb kizáró okok:

  1. Nincs megfelelő összegű vagy biztosított tartozás: Ha a tartozás kevesebb mint 2 millió forint, vagy nem szerepel köztük jelzáloggal biztosított követelés.
  2. Nincs igazolható jövedelem: az adós nem rendelkezik olyan rendszeres bevétellel, amelyből törlesztés teljesíthető.
  3. Az adós nem természetes személy: egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság nem vehet részt az eljárásban.
  4. Rosszhiszemű magatartás: az adós hamis adatokat szolgáltatott, vagyonát eltitkolta vagy együttműködésre képtelen.
  5. Már folyamatban van más adósságrendezési eljárás: ha az adós korábban már kezdeményezett eljárást, amely meghiúsult az ő hibájából, akkor 5 évig nem jogosult újraindítani.
  6. Folyamatban lévő büntetőeljárás vagyon elleni bűncselekmény miatt: például sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés: ezek automatikusan kizárják a csődvédelem igénybevételét.
     

Munkám során az egyik ügyfelem korábban már részt vett adósságrendezési eljárásban, de azt megsértette, mert több hónapon át nem fizette a részleteket, és nem tartotta a kapcsolatot a vagyonfelügyelővel. Ezért a következő próbálkozását elutasították – az eljárás meghiúsulása önhibás kizáró okként volt értékelhető.

Egyéni ügyvédi segítség adósságrendezéshez

Sokan gondolják úgy, hogy az adósságrendezést önállóan is le lehet bonyolítani, és bizonyos esetekben ez valóban lehetséges.

De ügyvédként határozottan állítom: a legnagyobb sikert azok az ügyfelek érik el, akik időben kérnek jogi támogatást. Nem csupán a kérelmezés, hanem a teljes eljárás során szükség van szakmai eligazításra, különösen, ha családi vagyonról, lakhatásról, gyermekekről vagy nagy értékű hitelről van szó.

Én azt látom, hogy akinek időben kértek jogi segítséget, azoknak megmaradt a lakása – néhány esetben még teljes elengedés is sikerült

Ügyvédi tanács: Ne egyedül próbáld megoldani! Az adósságrendezés összetett, hosszú távú eljárás. Egy apró hiba, egy rossz határidő vagy elfelejtett nyilatkozat évekre ellehetetlenítheti az Ön helyzetét. Egy ügyvéd a jogi biztonság és siker kulcsa lehet – ne akkor kérjen segítséget, amikor már késő. Amennyiben fizetési felszólítást kapott, érdemes haladéktalanul számba venni a lehetőségeket, ha több tartozása is esedékes.

Hogyan tudok segíteni ügyvédként?

  • Jogosultság előszűrése: már a folyamat elején meg tudom mondani, hogy az adós kérelme megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
  • Kérelm szakszerű összeáltása: nem marad ki semmilyen melléklet, és nem tartalmaz formai hibát, ami elutasításhoz vezethet.
  • Hitelezőkkel való egyeztetés előkészítése: az egyezségek során jogilag korrekt, mégis méltányos megoldásokat képviselek.
  • Képviselet bíróság, családi csődvédelmi szolgálat és vagyonfelügyelő előtt: minden hivatalos eljárás során jogi védelem alatt áll az ügyfél.
  • Utánkövetés és végrehajtás-monitorozás: végigkísérem az ügyfelet az eljárás évein át, segítek a módosítások, problémák kezelésében.

Az adósságrendezés valós jogi eszköz arra, hogy újrakezdhesse – méltósággal, jogszerűen, a családod biztonságát megőrizve.

De ehhez ismerni kell a feltételeket, eljárásokat, kizáró okokat, és tudni kell, hol kérjünk segítséget. Ügyvédként az én feladatom, hogy ebben a jogi útvesztőben ne csak eligazodást nyújtsak, hanem biztonságos, működő megoldásokat is.

 Forduljon hozzám bizalommal, hogy már a folyamat kezdetén biztos alapokra építhessük a jogi stratégiát.

Kategória: Követeléskezelés
Dr. Nagy Rudolf ügyvéd

Bejegyzést írta: Dr. Nagy Rudolf

Széleskörű tapasztalattal bírok a bírósági peres és nemperes eljárások során. Szakterületeim között van a követeléskezelés, ingatlan jog, társasági és céges jog, valamint az öröklési és munkajog.

Előző bejegyzésFizetési felszólítás: mit jelent és mikor küldhető?Fizetési felszólítás: mit jelent és mikor küldhető?
Következő bejegyzésBanki tartozás elévülése 2014 előtt és utánBanki tartozás elévülése 2014 előtt és után

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Amennyiben úgy látja, hogy az Ön jogi ügye olyan helyzetet teremt, ahol segítségre van szüksége – akár tanácsadásban, akár képviseletben –, kérem, keressen meg!

Kapcsolat

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Nagy Rudolf egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok rendelkezései szerint. Az ügyféljogokra és az ügyvédi tevékenységre irányadó szabályok a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhetők el: http://magyarugyvedikamara.hu.

A honlapon található valamennyi tartalom kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A közzétett információk felhasználásából eredő esetleges károkért az iroda felelősséget nem vállal.

© 2026 · drnagyrudolf.hu · Adatvédelmi Nyilatkozat

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Nagy Rudolf egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok rendelkezései szerint. Az ügyféljogokra és az ügyvédi tevékenységre irányadó szabályok a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhetők el: http://magyarugyvedikamara.hu.

A honlapon található információk és bejegyzések tájékoztatási célt szolgálnak, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Az iroda a honlapon megjelent információk felhasználásából eredő kárért felelősséget nem vállal.

© 2026 · drnagyrudolf.hu