A behajtó cég mit tehet, és mit nem?

A tartozások rendezése gyakran feszültséggel és bizonytalansággal jár. Az adósok sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy egy behajtó cég milyen eszközökkel léphet fel velük szemben, és mikor lépi át a törvényes határokat.

Ebben a cikkben bemutatom, hogy a behajtó cég mit tehet? Vagyis melyek azok a jogosítványok, amelyekkel élhet, és melyek azok a lépések, amelyek kifejezetten jogellenesek. Álláspontom szerint a tisztánlátás kulcskérdés: az adós csak akkor tudja megvédeni magát a túlkapásokkal szemben, ha pontosan ismeri jogait és a jogszerű eljárás határait.

A legfontosabb tudnivalók a behajtó cégek jogairól és korlátairól

• A behajtó cégek kizárólag jogszerű, polgári jogi eszközökkel léphetnek fel, hatósági jogkörük nincs.
• A tisztességtelen, félelemkeltő vagy zaklató magatartás jogellenes, és panasszal támadható.
• Az adósnak joga van a korrekt tájékoztatáshoz, a méltányos eljáráshoz, és ügyvédi segítséggel hatékonyan felléphet a jogsértő gyakorlat ellen.

Mi az a behajtó cég, és mi a feladata?

Az adósok gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a behajtó cég mit tehet, és mit nem. Ezért fontos tisztázni a szerepét. A behajtó cégek, más néven követeléskezelők olyan vállalkozások, akik hitelezők megbízásából vagy engedményezési szerződés útján próbálják érvényesíteni a tartozásokat.  

Leggyakrabban bankok, közüzemi szolgáltatók vagy telekommunikációs társaságok adják át követeléseiket behajtásra, de magánszemélyek és gazdasági társaságok is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Miben különbözik a behajtó cég a bírósági végrehajtótól?

A behajtó cég azonban nem azonos a bírósági végrehajtóval. A végrehajtó hatósági jogkörrel rendelkezik, és jogosult például ingó- vagy ingatlanvagyon lefoglalására. A behajtó cég ezzel szemben kizárólag polgári jogi alapon járhat el, tehát nem alkalmazhat állami kényszert.

A közbeszédben gyakran él a tévhit, hogy a behajtó akár kilakoltatást is végrehajthat. Ez nem igaz. Kilakoltatás kizárólag bírósági végrehajtó által, végrehajtási eljárás keretében, jogerős bírósági vagy közjegyzői döntés alapján történhet. A behajtó cég feladata a kapcsolatfelvétel, a fizetési felszólítások küldése, illetve a részletfizetési lehetőségekről való egyeztetés.

Sok esetben az adósok csak akkor fordulnak hozzám, amikor már végrehajtási eljárás indult. Álláspontom szerint célszerűbb előbb jogi tanácsot kérni, mert időben sok probléma megelőzhető.

Melyek az adósságbehajtás legfontosabb szabályai?

A behajtó cégek működését külön nem törvény szabályozza, de több jogszabály keretei között kell működniük. Azt, hogy a behajtó cég mit tehet, azt az alábbi rendelkezések szabályozzák:

• Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), 
• a 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről,
• a 2008. évi XLVII. Törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról,
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.),
• 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.)
• 2016/679/EU általános adatvédelmi rendelet (GDPR)

A behajtó adatkezelése

A behajtó cég adatot csak hozzájárulás vagy törvényi felhatalmazás alapján kezelhet.

Ha az adós az alapszerződésben hozzájárult, a behajtó jogszerűen használhatja az átadott adatokat. Hozzájárulás hiányában a Hitelintézeti törvény vagy más ágazati szabály adhat felhatalmazást. Ilyen például a közüzemi szolgáltatóknál felhalmozott tartozások átadása.

A behajtó nem gyűjthet adatot családtagoktól vagy szomszédoktól. Például ha az adós nem adta meg a telefonszámát, azt hozzájárulás nélkül nem szerezhetik meg.

A NAIH szerepe az adatvédelemben

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felügyeli, hogy a behajtók betartsák a GDPR és az Infotv. szabályait. Ha a behajtó jogosulatlanul kezel adatot, például hozzátartozókat keres meg, a NAIH bírságot szabhat ki vagy megtilthatja a jogsértő gyakorlatot.

Fontos tudni! Ha a behajtó vagy követeléskezelő cég nem tájékoztatja előre az adóst arról, hogy a telefonhívást rögzíti, az adatvédelmi jogszabályt sért. Ez nemcsak panasszal támadható a NAIH előtt, hanem gyengítheti a behajtó álláspontját egy peres eljarásban is. A jogellenesen szerzett felvétel ugyanis nem használható fel korlátozás nélkül.

A NAIH már több alkalommal figyelmeztette a szektort arra, hogy a személyes adatok kezelése csak jogszerű módon történhet és számos esetben szabott ki pénzbírságot is.

Hogyan kell eljárni a behajtó és követeléskezelő cégeknek?

A jogszabályok rendelkezése szerint a behajtó cégek tevékenységük során, nem sérthetik az adós emberi méltóságát és jogait. A követeléskezelés során kötelező a tisztességes, korrekt magatartás. A behajtó cég nem élhet korlátlan eszközökkel:

• az adóst nem zaklathatják indokolatlanul, illetve
• nem fenyegethetik hatósági eljárással, ha arra nincs jogalapjuk. 

A Ptk. 6:62. § akként rendelkezik, hogy

„Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.” 

Ez a szabály kulcsfontosságú: ha a hitelező vagy a behajtó cég nem tesz hatékony jogi lépést az elévülési időn belül, az adós jogszerűen hivatkozhat az elévülésre. A behajtónak tehát nincs korlátlan ideje a követelések érvényesítésére.

Fontos tudni, hogy egyes tartozások elévülési ideje eltér a Ptk. általános ötéves elévülési szabályától. Ezen határidőket a Követelések elévülése: Meddig hajtható be egy tartozás? című cikkben ismerheti meg.

Így néz ki az adósságbehajtás menete

Jogszabály szerint minden kommunikációnak tisztességesnek, átláthatónak és valós adatokon alapulónak kell lennie. A behajtási folyamat ennek megfelelően lépésről lépésre épül fel, és jól elkülöníthetők a jogszerű szakaszok.

A jogszerű adósságbehajtás menete három fő lépésből áll:

• Kapcsolatfelvétel: a behajtó először levelet küld, telefonon vagy e-mailben keresi meg az adóst. A cél, hogy jelezze a tartozás fennállását és lehetőséget adjon a tisztázásra. Ez még nem jogi eljárás, hanem figyelemfelhívás.
• Egyeztetés: ha az adós együttműködik, sor kerülhet tárgyalásra a teljesítés módjáról. Itt merülhet fel a részletfizetés, a haladék vagy egyéb peren kívüli megállapodás. Ezek célja, hogy a felek kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
• Jogos következmények: ha nincs fizetés és nincs egyezség, a hitelező jogi útra tereli az ügyet. Ez történhet közjegyzői fizetési meghagyás kibocsátásával, amely jogerőre emelkedve végrehajthatóvá válik. 

Ha az adós él az ellentmondás jogával, az ügy perré alakul. Amennyiben a tartozás igazolt és jogerős döntés születik, a végrehajtási eljárás megindítása már a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

Egy jogilag biztonságos egyezség mindkét félnek előnyös. Ügyvédként sokszor segítek ilyen megállapodásokban.

Gyakori- e behajtó cégek általi túlkapások?

Ügyvédként gyakran tapasztalom, hogy egyes behajtók túllépik ezt a jogszerű keretet, például rendőrségi eljárással riogató leveleket küldenek. Ez kifejezetten jogellenes.

Az egyik legismertebb esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 500 000 forint bírsággal sújtotta az Intrum Justitia Zrt.-t, mert egy ügyfélnek küldött levelében rendőrségi eljárással fenyegetett, ami a jog szerint agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősült.

A törvénytelen gyakorlatok, jogellenes lépések a behajtó cégeknél

• Zaklatás, napi többszöri telefonálás: a behajtó nem hívhatja az adóst indokolatlan gyakorisággal, különösen nem zavarhatja munkaidőn túl esti órákban vagy éjszaka. Ez pszichikai nyomásgyakorlásnak minősül, és panasszal támadható.
• Üzenet hagyása szomszédoknál, rokonoknál: harmadik személyek bevonása nem megengedett. Az adósság ténye bizalmas információ, annak közlése másokkal magántitok-sértésnek számít.
• Zöld színű levelezőlapon visszahívásra, adategyeztetésre történő invitálás: az ilyen levelek megtévesztőek, mert azt a látszatot keltik, mintha hatósági iratok lennének. A jog tiltja a fogyasztók félrevezetését, különösen akkor, ha az félelmet kelt.
• Az adós családtagjainak zaklatása: a hozzátartozók megkeresése és nyomás alá helyezése súlyosan jogsértő, hiszen ők nem tartoznak a kötelezettség teljesítéséért felelősséggel.
• A munkahely indokolatlan felkeresése: a behajtó nem jelenhet meg az adós munkahelyén, mert ez sérti az adós jó hírnevét és emberi méltóságát, sőt, munkajogi következményekkel is járhat.

Az ilyen gyakorlatok nemcsak tisztességtelenek, hanem kifejezetten jogellenesek is. Amennyiben Önt is érte már hasonló sérelem, fontos egy olyan ügyvéd, aki a peres és peren kívüli eljárásokban szakszerű képviseletet nyújt. 

A behajtó cég mit tehet és mit nem?

A legfontosabb kérdés az adósok szemszögéből: behajtó cég mit tehet? A válasz egyértelmű: kizárólag polgári jogi keretek között, jogszerű kommunikációval próbálhatják meg elérni a fizetés teljesítését. A behajtónak nincs közhatalmi jogköre, ezért minden lépését a törvényesség határozza meg.

Mit tehet a behajtó cég:

• Kapcsolatba léphet az adóssal: telefonon, levélben, e-mailben vagy személyesen. Ezek békés eszközök, céljuk a tájékoztatás és a megegyezés elősegítése.
• Tájékoztatást adhat a tartozásról: köteles közölni az összeget, a jogalapot és a fizetési módot, hogy az adós ellenőrizhesse a követelés jogosságát.
• Egyezséget ajánlhat: javasolhat részletfizetést, halasztást vagy kedvezményt, peren kívüli megállapodás érdekében.
• Fizetési felszólítás küldhet: írásban rögzítheti a tartozást és határidőt szabhat, de ez nem azonos a közjegyzői fizetési meghagyással.
• Átveheti a követelés kezelését: nyilvántartást vezethet, egyeztethet ügyvéddel és előkészítheti a jogi eljárást, de azt nem maga indítja meg.

Amit nem tehet a behajtó cég

• Nem léphet fel végrehajtóként: nincs hatósági jogköre, ezért nem jelenhet meg az adós otthonában vagy munkahelyén úgy, mintha végrehajtó lenne, és nem alkalmazhat állami kényszert.
• Nem foglalhat le vagyontárgyat: sem ingóságot, sem ingatlant nem vihet el, ez kizárólag bírósági végrehajtó hatásköre.
• Nem fenyegethet büntetőeljárással: a nemfizetés polgári jogi kérdés, a rendőrségi feljelentéssel való riogatás tisztességtelen és jogellenes.
• Nem zaklathatja az adóst: tilos az erőszak, a fenyegető hangnem, a napi többszöri hívás, valamint a családtagok vagy a munkahely bevonása.

Gyakran előfordul az is, hogy a behajtó cég tartozáselismerő nyilatkozatot küld, melynek aláírásával az adós gyakorlatilag elismeri a követelést és új elévülési határidőt nyit. Fontos, hogy semmiképp ne írja alá ezt a nyilatkozatot, ha Ön vitatja a követelés jogalapját vagy annak összegszerűségét.

Mikor és hogyan tehet panaszt a behajtó cég ellen?

Ha a behajtó tisztességtelenül jár el, az adósnak joga van fellépni vele szemben. A panasz lehetősége a jogvédelem egyik legfontosabb eszköze, amely segít megakadályozni a túlkapásokat. Álláspontom szerint Önnek is tudnia kell, hogy hová fordulhat, és milyen alapon élhet panasszal.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Előrodul, hogy a behajtó személyes adatokat kezel jogellenesen. Például családtagok megkeresésével vagy harmadik személyeknek való adatszolgáltatással. Ilyenkor a NAIH jogosult fellépni az alábbi esetekben is:

• ha a behajtó az adós telefonszámát nyilvános adatbázisból szerzi meg engedély nélkül, 
• vagy a munkahelyén vagy családtagokon keresztül próbálja elérni, noha erre semmilyen felhatalmazása nincs.

Az adatkezelésnek mindig célhoz kötöttnek és szükségesnek kell lennie. A törvény kimondja, hogy személyes adat csak hozzájárulással vagy jogszabályi felhatalmazás alapján kezelhető.

Fogyasztóvédelmi békéltető testület

Ha a követeléskezelő magatartása fogyasztói jogvitát eredményez, például

• a tartozás összegének vagy a kamatszámítás módjának vitatása miatt, vagy
• nem ad kellő részletességgel tájékoztatást a szerződés feltételeiről, illetve
• nem engedi a részletfizetés vagy egy összegben történő fizetés lehetőségét.

A Békéltető Testület eljárása egyszerű és gyors peren kívüli megoldást nyújthat. Itt a cél az egyezség létrehozása.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Az MNB látja el a pénzügyi felügyeletet, és vizsgálhatja a követeléskezelők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói panaszok kivizsgálása, bírság kiszabása és a jogsértő magatartás megtiltása az alábbi esetekben is:

• kötelezheti a követeléskezelőt arra, hogy egyértelműen tüntesse fel a kamatszámítás módját,
• vizsgálhatja a panaszkezelési szabályzat meglétét és betartását, vagy
• előírhatja, hogy a cég adjon igazolást a tartozás pontos összegéről és jogcíméről.

Az MNB emllett útmutatókat is közzétesz a fogyasztók számára, hogy miként élhetnek jogaikkal, ha jogellenes behajtási módszerrel találkoznak. 

Hogyan nyújtsunk be panaszt a behajtó cég ellen, és milyen jogi következményekkel számolhatunk?

A panaszt mindig írásban kell benyújtani. Ehhez fontos csatolni a bizonyítékokat:

• kérelem alapjául szolgáló tényeket (betegség, munkanélküliség, pénzügyi nehézségeket alátámasztó iratokat)
• a behajtótól érkezett és az ön által küldött leveleket, kérelmeket (annak tértivevényeit, feladójegyzékét), 
• a korábban folyamatban lévő bírósági eljárások, nem peres eljárások vagy végrehajtási eljárás iratait,
• e-maileket, a telefonhívások idejét igazoló híváslistát vagy akár
• a rögzített hangfelvételeket. 

A behajtó cégek maguk is kötelesek a panaszokat nyilvántartásba venni, és 30 napon belül válaszolni rájuk. Amennyiben a panasz eredménytelen, az ügy jogi útra terelhető. Ez történhet polgári per indításával, vagy súlyosabb esetben büntetőfeljelentéssel, például 

• zaklatás, önbíráskodás vagy 
• adatvédelmi bűncselekmény gyanúja miatt.

Gyakori, hogy már a panasz benyújtása önmagában is elég ahhoz, hogy a behajtó jogszerű egyeztetésre kényszerüljön. Sok cég a jogi következményektől tartva gyorsan megszünteti a kifogásolt eljárásokat. Ezért fontos a szakszerű ügyvédi segítség.

Hogyan lehet csökkenteni a nemfizetés kockázatát?

A nemfizetés komoly kockázatot jelent a vállalkozásoknak, különösen azoknak, akik hosszabb fizetési határidővel dolgoznak, vagy nagyobb ügyfélkörrel rendelkeznek. Ennek mérséklésére egyre gyakrabban alkalmazzák a faktoringot.

A faktoring lényege, hogy a cég a kiállított, de még ki nem fizetett számláit eladja egy faktorcégnek. A faktorcég azonnal kifizeti a számla értékének döntő részét, és a továbbiakban maga intézi a követelés behajtását. Ezáltal a vállalkozás gyors likviditáshoz jut, miközben megszabadul a kintlévőségek kockázatától.

A megelőzés mindig olcsóbb. Rendezett szerződésekkel és biztosítékokkal sok vita elkerülhető.

A faktoring előnyei közé tartozik:

• Azonnali pénzhez jutás: a számlák ellenértékének többségét rövid időn belül folyósítják.
• Kockázatcsökkentés: a behajtás feladata a faktorcégre hárul, így a vállalkozás mentesül a nemfizetés terhétől.
• Adminisztráció tehermentesítése: a számlák nyilvántartása és a fizetések követése a faktorcég feladata lesz.
• Szakmai kontroll: a faktorcégek előzetesen vizsgálják az ügyfelek hitelképességét, így csökkentik a megbízhatatlan partnerekkel kötött ügyletek számát.

A megelőzés mindig olcsóbb. Rendezett szerződésekkel és biztosítékokkal sok vita elkerülhető. 

Miért fontos a követeléskezelés?

A követeléskezelés a gazdasági élet egyik alapvető területe, amely közvetlenül hat a vállalkozások pénzügyi stabilitására. Ha a cégek nem foglalkoznak időben a kintlévőségeikkel, az könnyen likviditási problémákhoz, lánctartozásokhoz és akár csődhelyzethez is vezethet. 

Ezért a követeléskezelés nemcsak a hitelezők érdekeit szolgálja, hanem közvetve az adósokét is, hiszen a rendezett pénzügyi viszonyok minden fél számára biztonságot nyújtanak. Amennyiben cégjogi tanácsadás keretében követeléskezeléssel kapcsolatos kérdése van, forduljon hozzám bizalommal. 

A követeléskezelés célja:

• A tartozások rendezése békés úton, például részletfizetéssel vagy egyezséggel.
• Az ügyfélkapcsolatok megőrzése, hiszen a pereskedés sokszor véglegesen rontja a felek közötti bizalmat.
• A pénzügyi veszteségek minimalizálása, hogy a hitelező mielőbb hozzájusson a jogos követeléséhez.

A követeléskezelés a sikeres működéshez is hozzájárul:

• Stratégia kialakítása: a követeléskezelési rendszer kiépítése, a célok meghatározása és az erőforrások megfelelő allokálása elengedhetetlen.
• Proaktív megközelítés: a kommunikáció nemcsak a késedelem után, hanem már azt megelőzően is megkezdődik.
• Szabályozott eljárások: a behajtási folyamatok jogszabályoknak megfelelően zajlanak, biztosítva az átláthatóságot és a törvényességet.
• Különböző behajtási eszközök: a fizetési felszólítástól a közjegyzői fizetési meghagyáson át egészen a végrehajtási vagy a felszámolási eljárásig több megoldás is rendelkezésre áll.

Ügyvédként javaslom, hogy az adósok és a hitelezők egyaránt időben kérjenek szakértő segítséget. Egy követeléskezelésben tapasztal ügyvéd már a kezdeti szakaszban meg tudja vizsgálni a jogalapot, ellenőrizni tudja az elévülési időt, és tanácsot adhat a jogi és peren kívüli lehetőségekről.

Amikor ügyvédhez kell fordulni

Sok adós csak akkor keres ügyvédet, amikor már végrehajtás indult ellene, vagy amikor a behajtó cég általi túlkapást tapasztal. Álláspontom szerint ilyenkor már késő lehet, ezért érdemes időben jogi segítséget kérni. 

Az ügyvéd feladata, hogy tisztán láttassa a jogi helyzetet, és bemutassa, hogy egy behajtó cég mit tehet? Továbbá, hogy milyen lehetőségei vannak az adósnak és a hitelezőnek egyaránt.

Miben tudok segíteni, adósoknak és hitelezőknek egyaránt:

• Tartozás jogalapjának és összegének ellenőrzése: szerződés, ÁSZF, kamat- és költségszámítás, elévülés vizsgálata, bizonyítékok rendszerezése.
• Peren kívüli egyeztetés és egyezség: részletfizetés, fizetési haladék, kedvezményes lezárás jogilag védett megállapodással; a nyomásgyakorló, megtévesztő lépések elhárítása.
• Panaszstratégia és hatósági eljárások: szakszerű panasz az MNB/Magyar Nemzeti Bank, a NAIH vagy a Pénzügyi Békéltető Testület felé; adatvédelmi és fogyasztóvédelmi jogsértések dokumentálása.
• Közjegyzői fizetési meghagyás (FMH) kezelése: ellentmondás benyújtása határidőre, részbeni elismerés vagy egyezség előkészítése, perré alakulás esetén pervitel.
• Peres képviselet: kereset/ellenkérelem, bizonyítási stratégia, ideiglenes intézkedés, költség- és kockázatkontroll.
• Végrehajtási ügyek: végrehajtás elhalasztása, részletfizetés engedélyezése, kifogás, jogorvoslatok, foglalások jogszerűségének vizsgálata.
• Felszámolási és fizetésképtelenségi helyzetek: hitelezői oldalon fizetési felszólítás és felszámolási kérelem előkészítése; adósi oldalon védekezés, egyezség, vagyonvédelem jogszerű keretek között.
• Követelésportfólió-jog (hitelezőknek): szerződés- és iratanyag audit, behajtási protokoll, panaszkezelési szabályzat, GDPR-kompatibilitás kialakítása.

Ha Önnek több tartozása van vagy már végrehajtás alatt áll, az adósságrendezési eljárás jogszerű és hatékony keretrendszer lehet a teljesítésre és a helyzet stabilizálására. 

A halogatás csak súlyosbítja a helyzetet! Keressen bizalommal, hogy közösen megtaláljuk a jogszerű megoldást.

Tetszett a cikk a behajtó cég lehetőségeiről és korlátairól? Mentse el a könyvjelzői közé, hogy bármikor újra át tudja nézni.

Gyakori kérdések a behajtó cégek lehetőségeiről