Felmondott hitelek behajtása: hogyan zajlik?

Mi történik, ha a bank felmondja a hitelszerződést? Ilyenkor a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik, és a követelés jogi útra terelődik.

A felmondott hitelek behajtása egy gyors, kiszámítható és szigorúan szabályozott folyamat. Sokan csak akkor döbbennek rá a következmények súlyára, amikor már elindult a végrehajtás.

Ez a cikk arról szól, hogyan zajlik a felmondott hitelek behajtása, milyen lépések követik egymást, és mit tehet az adós az egyes szakaszokban. 

Fontos: aki időben lép, még megelőzheti a legsúlyosabb pénzügyi és jogi hátrányokat.

Mikor mondhatja fel a bank a hitelszerződést?

A leggyakoribb ok a fizetési késedelem, de más esetekben is sor kerülhet a szerződés jogszerű felmondásra. Ez nem figyelmeztetés, hanem a hiteljogviszony lezárása. 

A hitelszerződés felmondása jogszabály által meghatározott feltételek szerint történhet. A bank részéről ez sosem lehet önkényes. 

A leggyakoribb szerződésszegések, amelyekre hivatkozva  a bank felmondhatja a szerződést az alábbiak.

A hitelcél megsértése

A bank csak kifejezetten arra a célra ad hitelt, amit a szerződés meghatároz. Ha az adós ettől eltér, az súlyos szerződésszegésnek minősül. 

Például felmondási ok lehet, ha az adós szabad felhasználás helyett lakásvásárlásra, vagy fordítva használja fel az összeget. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az adós a hitelbírálat során hamis vagy félrevezető adatokat közölt, különösen a jövedelméről, fennálló tartozásairól vagy a fedezet értékéről.

Egyéb szerződésszegés

További, felmondásra alapot adó szerződésszegések lehetnek:

• A fedezet elidegenítése: ha az adós a bank engedélye nélkül az ingatlant értékesíti vagy megterheli.
• A fedezet értékének jelentős csökkenése: például ha egy ingatlan súlyosan károsodik, és az adós azt nem állítja helyre.
• A hitelhez előírt biztosítás megszüntetése vagy nem fizetése.
• Valótlan nyilatkozat a jövedelmi vagy vagyoni helyzetről, amely kockázatot jelent a bank számára.

KHR-be kerülés más szerződés miatt

Ha az adós egy másik hitelkapcsolata miatt került be a KHR-be (régebben BAR-lista) az szintén felmondási ok lehet. Különösen akkor, ha a jelenlegi szerződés kifejezetten kizárja a negatív KHR-státuszt. Továbbá abban az esetben ha a bank kockázatértékelése, e körülmény miatt lényegesen megváltozik. 

Ez a felmondási jog gyakorlása az ún. „bizalomvesztésre” hivatkozással történhet.

Szerződéses kikötés alapján

A hitelszerződések általában tartalmaznak, egyértelműen szabályozott rendkívüli felmondási záradékokat. 

Ezek akkor tekinthetők jogszerűnek, ha:

• világosan körülhatárolják a felmondás eseteit,
• arányosak, azaz nem helyezik a teljes kockázatot az adósra,
• az adós előzetes tájékoztatása megtörtént a szerződéskötéskor.

A bank ilyen esetekben hivatkozhat kockázatnövekedésre, fedezetcsökkenésre, vagy az együttműködés ellehetetlenülésére.

Tartós fizetési késedelem

A leggyakoribb felmondási ok az, ha az adós tartósan nem fizet.

Ez nem egyszeri vagy kis mértékű csúszást jelent, hanem egy hosszabb ideje fennálló jogilag is meghatározott körülmények teljesülését.

A bank akkor mondhatja fel jogszerűen a hitelszerződést, ha ez a két feltétel egyszerre teljesül:

• az adós legalább 90 napja folyamatosan késedelemben van a törlesztőrészletekkel (főkövetelés)
• és a hátralék összege meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

Ebben az esetben a bank egyoldalúan felmondhatja a hitelszerződést, és jogosult a teljes tartozást, kamataival és költségeivel együtt egy összegben követelni.

Hogyan történik a hitelszerződés felmondása?

A hitelszerződés felmondása szigorú szabályok szerint zajlik és az adós szempontjából minden szakasznak külön jelentősége van. Aki idejében reagál, az elkerülheti a legsúlyosabb pénzügyi és jogi következményeket. Fontos, a felmondást jellemzően több figyelmeztetés és felszólítás előzi meg.

1. Felszólítás és türelmi idő biztosítása

A bank nem mondhatja fel azonnal a hitelszerződést, amennyiben az adós fizetési késedelemben van. Először a szerződésszegés miatt írásban figyelmezteti az adóst, ezt követően köteles megfelelő türelmi időt biztosítani a teljesítésre. Ez az idő hitelintézetenként és szerződésenként eltérhet, de általában 15–30 nap.

A felszólítás több formában is történhet:

• tértivevényes levél útján, 
• emailen keresztül,
• netbanki üzenet formájában.

A türelmi idő alatt az adósnak lehetősége van:

• rendezni a hátralékát, akár részletekben is,
• írásban indokolni, miért nem tudott fizetni,
• egyeztetni a bankkal könnyítésről (pl. átütemezés, haladék, részletfizetés).

Ez a szakasz az utolsó lehetőség arra, hogy a szerződés felmondása megelőzhető legyen.

2. A felmondó nyilatkozat közlése

Amennyiben az adós az írásbeli felszólítások ellenére sem rendezi a tartozását és nem is reagál a megkeresésekre, a bank írásban közli a szerződés felmondását. A felmondó nyilatkozatnak kötelezően tartalmaznia kell:

• a felmondás pontos indokát (pl. 90 napon túli késedelem, fedezeti jogsértés),
• a felhalmozott tartozás részletezését (tőke, kamat, díjak),
• a felmondás időpontját és a joghatás beálltát,
• a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást (esedékesség, végrehajtás).

Fontos tudni, hogy a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik. Tehát nemcsak az elmaradt törlesztőrészleteket, hanem a még hátralévő tőketartozást, kamatokat és díjakat is azonnal követelheti a hitelező.

3. Kézbesítés és a joghatások beállta

A felmondás joghatása akkor áll be, ha a nyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az adós nem veszi át a tértivevényes levelet, de az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítési vélelem szabályai szerint a küldemény akkor is kézbesítettnek tekintendő.

Ez jogszabályok szerint azt jelenti, hogy:

• a szerződés megszűnt,
• a tartozás lejárttá vált,
• megindítható a jogi eljárás, akár fizetési meghagyás, akár per, akár végrehajtás formájában.

Ebben az esetben, már késő lehet a jogi kifogások megtétele. A felmondás joghatásai ilyenkor már beállnak. De fontos, hogy ez elkerülhető, ha Ön ismerni a kézbesítésre vonatkozó szabályokat, melyekkel részletesen külön cikkemben foglalkozok. 

4. Közjegyzői okirat és végrehajtási záradék

Azokban az esetekben, amikor egy lakossági hitelszerződés közjegyzői okiratba van foglalva, a banka felmondás után nem köteles bírósághoz fordulni. A bank kérheti a közjegyzőtől a végrehajtási záradék kiállítását, amely alapján azonnal megindulhat a végrehajtási eljárás.

A végrehajtó ennek birtokában:

• letilthatja a fizetésből,
• zárolhatja a bankszámlát,
• megindíthatja az ingó vagy ingatlan vagyontárgyak végrehajtását.

Ezért is különösen fontos, hogy az adós már a felszólítási szakaszban kérjen jogi tanácsot. A felmondás után már jóval szűkebbek a lehetőségek.

Milyen következményei vannak a szerződés felmondásának?

A legfontosabb következmény: a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik. 

A bank jogosult a még hátralévő tőketartozást, az addig felhalmozott ügyleti kamatot, a késedelmi kamatot, valamint a szerződés alapján járó egyéb díjakat egy összegben követelni. lletve a bank szabadon megindíthatja a jogi behajtási eljárást. 

Mi az ügyleti kamat és mi a késedelmi kamat?

A hitelkamat alapesetben az úgynevezett ügyleti kamat. Ez az az összeg, amit a bank a kölcsönnyújtás fejében felszámít, még akkor is, ha az adós rendben fizeti a törlesztőrészleteket. Ez lehet fix vagy változó, a hitelszerződés részleteiben meghatározva.

Ha azonban az adós késedelembe esik, a bank jogosult késedelmi kamatot is felszámítani.

A késedelmi kamat az ügyleti kamaton felüli szankció, amely a határidőn túli nemfizetésre válaszul lép életbe. Célja, hogy kompenzálja a hitelezőt a pénz időértékének elvesztéséért.

A késedelmi kamat mértéke általában:

• a szerződésben meghatározott ügyleti kamat, és
• egy további százalékos pótlék, amelyet a bank a szerződésben rögzít.

Pl.: Ha az ügyleti kamat 8%, és a késedelmi pótlék 6%, akkor a késedelmi kamat összesen 14%. 

Fontos! Gyakran előfordul, hogy konkrétan a szerződés (ÁSZF. vagy ÜSZ.) tartalmazza a késedelmi kamat pontos mértékét. ( Ez gyakori a K&H és Erste bankok esetében)

Mikor alkalmazható a jegybanki alapkamat késedelmi kamatként?

Nem minden esetben érvényes az a késedelmi kamat, amit a bank a hitelszerződésben rögzít. Előfordulhat, hogy az adott kamatkikötés hiányzik, tisztességtelen, vagy érvénytelennek minősül. Ilyen esetekben a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a mindenkori jegybanki alapkamat alkalmazandó.

Az alábbi helyzetekben a bank csak a jegybanki alapkamatot számíthatja fel késedelmi kamatként:

• Ha a szerződés nem tartalmaz késedelmi kamatra vonatkozó kikötést, ilyenkor ez az alapértelmezett mérték lép életbe;
• Ha a szerződéses késedelmi kamat túlzott mértékű, aránytalanul magas, és ezért tisztességtelennek minősül (ez fogyasztói szerződések és a deviza szerződések esetén különösen gyakori);
• Ha a kamatkikötés jogilag érvénytelen, például ellentmond jogszabálynak, nem kellően meghatározott, vagy formai hibában szenved.

Ezekben az esetekben a bíróság vagy a követelést érvényesítő hatóság a jegybanki alapkamatot tekinti alkalmazandónak. Ennek mértéke hivatalosan elérhető a Magyar Nemzeti Bank oldalán. 

KHR-be kerülés (negatív adóslista)

A szerződés felmondásával járó súlyos jogi következmény, hogy automatikusan elindul a KHR-be történő bejelentés, amennyiben még nem történt meg korábban a késedelem miatt. Ez olyan információs rendszer, amelyet a magyar bankrendszer egésze használ.

A negatív adóslistára való kerülés következményei:

• a jövőben gyakorlatilag lehetetlenné válik új hitel felvétele,
• meglévő hitelkeretek is szűkülhetnek (pl. hitelkártya, folyószámla-hitel),
• lízing vagy részletfizetés igénybevétele is akadályba ütközik,
• több évig nyilvántartásban marad, még akkor is, ha a tartozást az adós időközben rendezi.

A hitelszerződés felmondása után a bank részéről elkezdődik a tartozás behajtása. Ez komoly anyagi és jogi következményekkel járhat az adós számára. Ez rendszerint 

• behajtási lépésekkel indul, majd
• követeléskezeléssel folytatódik, és végső esetben 
• végrehajtási eljárás megindításához vezethet. 

Mit tegyünk a hitelszerződés felmondása esetén?

A legnagyobb hiba a passzivitás. Ha az adós nem reagál időben, a felmondott hitelek behajtása megállíthatatlanul elindul. A bank vagy a követeléskezelő rövid időn belül jogi útra tereli az ügyet, és minden további lépés költséget, kamatot és szűkülő mozgásteret jelent. (Bővebben: Mi történik, ha nem fizetem a hitelt?)

Az első és legfontosabb lépés: át kell venni az értesítéseket. 

Az „át nem vett” tértivevényes levelek nem mentesítenek a következmények alól. A kézbesítési vélelem alapján a felmondás így is hatályosul. Ezért minden hivatalos levelet nyissunk meg, olvassunk el, és reagáljunk rá írásban.

Második lépés: azonnali kapcsolatfelvétel a bankkal vagy követeléskezelővel. 

A felmondást követően a hitelezők gyakran hajlandók megállapodásra, főleg ha az adós:

• kész legalább részben teljesíteni,
• együttműködik és írásos egyezséget javasol,
• nem vitatja a tartozás jogalapját, csak fizetési haladékot kér.

Harmadik lépés: egyezség kezdeményezése. 

Itt a hangsúly az írásbeliségen van. Telefonos beszélgetések nem védenek meg a végrehajtástól. Fontos, hogy az egyezség részletei írásban legyenek rögzítve: mekkora összeg, milyen határidővel, milyen jogkövetkezményekkel.

Negyedik lépés: ha a követelés vitatható, azonnal ellent kell mondani. 

Ez lehet például:

• ha az összegszerűség nem megfelelő, azaz nem pontos vagy túlkövetelés történt,
• ha a felmondás nem jogszerű (pl. nem volt 90 nap késedelem),
• ha a követelést már más hitelező érvényesíti.

Ilyenkor jogi útra kell terelni az ügyet: fizetési meghagyással szembeni ellentmondás, perindítás, vagy végrehajtás felfüggesztésének kérése lehetséges.

Ötödik lépés: ügyvéd bevonása, minél előbb. 

A legtöbben csak akkor keresnek jogi segítséget, amikor már megindult a végrehajtás. Pedig már a felmondás közlésekor érdemes konzultálni, mert ilyenkor még több lehetőség van a megegyezésre, az eljárás megállítására vagy feltételek újratárgyalására.

A felmondott hitelek behajtása gyors, költséges és nehezen visszafordítható folyamat, de ha az adós időben lép, a kár jelentős része megelőzhető.

A teljes vagyont érintheti a végrehajtás?

Sokan attól tartanak, hogy egy felmondott hitel után „mindent elvisz a végrehajtó”. Ez részben túlzás, de ez a veszély ténylegesen fennáll. A végrehajtási eljárás célja, a tartozás lehető leghatékonyabb behajtása, és ehhez – ha kell – szinte bármely vagyonelemhez hozzányúlhatnak.

A végrehajtás fokozatos rendszerben működik. A végrehajtó elsőként:

• a munkabért vagy nyugdíjat vonhatja le (általában 33%, de több tartozás esetén akár 50% is lehet),
• bankszámlát zárol, lefoglalhatja az elérhető összegeket,
• ingóságokat: például gépjárművet, műszaki cikkeket vonhat be az eljárásba.

Ha ezek nem fedezik a tartozást, sor kerülhet az ingatlan végrehajtásra is. Ez a szakasz már mélyrehatóbb jogi és személyes következményekkel jár, mivel az adós lakóhelye is veszélybe kerülhet.

Bármikor árverezhetnek?

Elvileg igen, ha jogerős végrehajtható okirat áll rendelkezésre, a végrehajtó árverést rendelhet el. A gyakorlatban azonban az eljárás nem azonnali: a végrehajtónak több törvényben rögzített előfeltételt is teljesítenie kell, többek között:

• értesítenie kell az adóst a foglalásról,
• lehetőséget kell adnia önkéntes teljesítésre,
• rögzíteni kell a végrehajtási értéket,
• és külön határidőt kell szabnia az értékesítésre.

Ez azt jelenti, hogy az árverés nem egyik napról a másikra történik meg, de a veszélye fennáll, ha az adós nem él a megegyezés vagy felfüggesztés lehetőségével.

Nem minden vagyont vonnak be – de ez nem automatikus

A végrehajtás során a szükségesség elve érvényesül: az eljárás csak addig terjed, amíg az kielégíti a jogosult követelését. Ezért a teljes vagyonra kiterjedő elvonás nem automatikus, de elvileg lehetséges, ha a követelés nagysága ezt indokolja.

Fontos: egyes vagyontárgyak védelmet élveznek. Ilyen például:

• Szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli.
• Szükséges ágy, ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal.
• Az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép.
• Szükséges fűtő- és világító eszköz.
• Gyermekjátékok, valamint a tanuláshoz vagy munkavégzéshez nélkülözhetetlen tárgyak.

Ezekre a Bírósági Végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ad részletes szabályozást. Ugyanakkor a végrehajtó nem mérlegelhet szociális alapon, ha nincs jogalap a mentesítésre. 

Fokozatosság és egyediség – nem felszámolás

A végrehajtás nem felszámolási eljárás, tehát nem az adós teljes vagyonára terjed ki automatikusan, hanem egyedi vagyoni elemekre, amelyekkel a követelés kielégíthető. 

Az eljárás során fokozatosságot kell alkalmazni. Először pénzbeli eszközökkel próbálják a tartozást fedezni, és csak végső esetben nyúlnak az ingatlanhoz vagy kilakoltatáshoz.

Milyen plusz költségekkel jár a hitelszerződés felmondása?

Sokan csak utólag szembesülnek azzal, hogy a felmondott hitelek behajtása nemcsak a tartozás visszafizetéséről szól, hanem komoly, akár több százezer forintos járulékos költségekkel behajtásával is jár.  

A hitelszerződés felmondása után ugyanis az eredeti tőketartozáson felül számos pótdíj, eljárási költség és kamattétel is az adós terhére kerül. Fontos tudni, hogy a fizetési késedelemből, a szerződés felmondásából és a végrehajtási eljárásból származó költségek szinte minden esetben az adóst terhelik.

1. Késedelmi kamat

Ahogy arról már korábban említettem: a leggyorsabban növekvő költség a követelés késedelmi kamata, melynek célja a bank veszteségének kompenzálása. 

A késedelmi kamatot a felmondás után már nemcsak az elmaradt részletekre, hanem az egész lejárt tőketartozás után felszámítják. 

Érdemes tudni, hogy egyes lakossági hitelek esetén a 454/2022. (XI. 9.) Korm. rendelet plafont szab – azaz a késedelmi kamat mértéke nem haladhatja meg az évi 25%-ot. 

2. Felmondással járó költségek

A bank a szerződés felmondása után adminisztrációs és közjegyzői díjakat is felszámíthat. Ezek általában a következők:

• közokirati felmondás díja (20–100 ezer Ft),
• ügyvédi felszólítások és egyeztetések díja (10–50 ezer Ft eseti díj),
• követeléskezelői díj, behajtási jutalék (több százalék a tartozás után),
• postai felszólítások, elektronikus értesítések költsége.

A legtöbb szerződésben ezekre nincsenek konkrét összegek nevesítve, az ÁSZF és az Üzletszabályzat tartalmazza őket. 

Fontos, hogy nem minden felszámított költség jogszerű. Több magyar és európai bírósági ítélet kimondta, hogy bizonyos banki díjak – például a hitelfolyósítási vagy kezelési költség – illetve követeléskezelői „ügykezelési díjak” tisztességtelennek minősülhetnek. 

Az ilyen elemek jogi megítélése szakértelmet igényel. Javaslom vegye igénybe ügyvéd segítségét.

3. Végrehajtási költségek

Ha a bank közvetlenül végrehajtást kér – például közjegyzői okirat alapján – további költségek keletkezhetnek:

• végrehajtáskérelmi illeték (összeghez kötött, de jellemzően 15–30 ezer Ft),
• végrehajtási jog ingatlanra történő bejegyzésének díja,
• végrehajtási előleg (több tízezer Ft),
• végrehajtási költségátalány (általában a követelés 5–7%-a),
• a végrehajtó munkadíja, költségtérítései (helyszíni eljárások, zárolás, árverés esetén külön díjtételek),
• hirdetmény, értékbecslés, és az árverés technikai költségei.

4. Hogyan számolja el a bank, a követeléskezelő cég és a végrehajtó a befizetéseket?

Fontos tudni, hogy az adós befizetései nem a tőketartozás csökkentésére mennek elsőként.

Az elszámolás sorrendje – jelenleg is a következő:

1. Eljárási költségek, végrehajtási díjak
2. Késedelmi kamat
3. Ügyleti kamat
4. Tőketartozás

Ez azt jelenti, hogy még ha az adós teljesít is egy jelentősebb befizetést, a tőkéből csak azután csökken valami, hogy minden más elemet kifizettek.

A felmondott hitelszerződés következménye nemcsak a teljes tartozás azonnali esedékessége. Az adósra emellett jelentős járulékos költségek és díjak is hárulnak, melyek a tartozást többszörösére is növelhetik. A pénzügyi és jogi teher így rövid idő alatt kezelhetetlenné válhat.  

Fentiekre tekintettel fontos, hogy már a fizetési nehézség első jeleinél kérjünk egyeztetést, haladékot vagy jogi tanácsot. Az időben megtett lépések komoly károkat előzhetnek meg.

Mi történik, ha sikerül megegyezni?

A hitelszerződés felmondása után az adós számára továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy egyezséget kössön a hitelezővel vagy a követeléskezelővel. Ilyenkor már a teljes tartozás esedékes, de a gyakorlatban a hitelezők sok esetben hajlandók az együttműködésre különösen akkor, ha az adós időben lép, és írásban kezdeményez.

Az egyezség különösen akkor lehet reális lehetőség, ha az adós fizetőképessége ismét helyreállt vagy csak korábban átmeneti zavar állt be. A megállapodás célja egy olyan fizetési konstrukció kialakítása, amellyel az adós rendezni tudja tartozását és amit még a bank is elfogad. 

Ezen lehetőségek még a végrehajtási eljárás előtt jöhetnek szóba.

Részletfizetési megállapodás

A leggyakoribb megoldás. Lényege, hogy a tartozás összegét havi, előre egyeztetett részletekben törlesztheti az adós. A részletfizetési ütemtervet gyakran közjegyzői okiratba foglalják, ami azt jelenti, hogy ha a megállapodásban vállalt részletek nem teljesülnek, akkor a teljes tartozás azonnal végrehajthatóvá válhat. 

Ezért különösen fontos, hogy az adós a vállalásait reálisan mérje fel, és jogi szempontból is átnézze az okiratot.

Tartozás átütemezése

Ebben az esetben nemcsak a fizetési mód, hanem a futamidő is változik. A bank például meghosszabbíthatja a teljesítési határidőt, ezáltal csökkentve a havi részleteket. Az átütemezés célja az adós teherbíró képességéhez igazítani a törlesztést.

Ilyen megállapodás gyakran akkor születik, ha a fizetési nehézségek tartósabbak, de nem véglegesek. Például: jövedelemkiesés, válás, vagy betegség után.

Fizetési haladék vagy türelmi idő

Az adós néhány hónapos fizetési mentességet kap, és ezalatt a bank felfüggeszti a végrehajtási intézkedések megindítását vagy folytatását. A türelmi idő általában 3–6 hónap. A célja, hogy az adós rendezni tudja anyagi helyzetét. Tipikus esetek: munkakeresés, biztosító teljesítése, ingatlan értékesítése.

Fontos tudni, hogy ezalatt is keletkezhetnek kamatok vagy kezelési díjak.

Egyszeri csökkentett összegű teljesítés („egyszeri lezárás”)

Ez egyedi egyezségi forma, amely során a hitelező a teljes tartozásból engedmény nyújtásával zárja le az ügyet. Tipikusan akkor alkalmazzák, ha az adós nem tudna részleteket vállalni, viszont önerőből, családi segítséggel vagy vagyonértékesítésből egyszerre képes egy nagyobb összeget megfizetni. 

Ilyenkor például egy 6 millió forintos tartozást 4 millió forint egyszeri megfizetésével lezárhat a felek megegyezése alapján. Ez jogilag érvényes, de csak írásos megállapodás alapján, amely tartalmazza a teljesítéssel való tartozáslezárást.

Fontos! Valamennyi esetben a megegyezés mindig írásban történjen, és pontosan rögzítse a felek vállalásait. A szóban elhangzott ígéretek nem kötelező érvényűek, és utólag nem bizonyíthatók.

Ha sikerül az adósságrendezésről megegyezni, az eljárás megszakad vagy lelassul, a végrehajtás elkerülhető, és akár a negatív KHR-státusz is rendezhető. A megfelelő időzítés és előrelátás itt kulcsfontosságú!

Mi történik, ha NEM születik megállapodás?

Ha a felmondás után az adós nem veszi fel a kapcsolatot a hitelezővel, vagy az egyeztetések nem vezetnek eredményre, a tartozás jogi útra terelődik, és megkezdődik a követelés érvényesítése. Ebben az esetben már 3, egymásra épülő szakaszt lehet elkülöníteni: követeléskezelés, fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtás.

1. Követeléskezelési szakasz

A bank a tartozást átadhatja saját behajtási osztályának vagy egy külső követeléskezelő cégnek. Ezek a társaságok külön díjazásért kezelik a hátralékot, rendszerint levelek, fizetési felszólítások, telefonhívások, személyes megkeresések útján. 

A követeléskezelés célja: a tartozás gyors rendezése. Ebben a szakaszban még van lehetőség egyeztetésre. Az adós írásban kérhet részletfizetést vagy haladékot, de csak akkor, ha időben lép és észleli a jogkövetkezményeket.

2. Fizetési meghagyásos eljárás

Amennyiben a követelés jogilag érvényesíthető, a jogosult fizetési meghagyást kibocsátását kérheti a közjegyzőtől.  A fizetési meghagyásos eljárás egy hivatalos nem peres eljárás, amely során az adós az FMH ellen:

• 15 napon belül ellentmondhat, így az eljárás automatikusan perré alakul.
• Amennyiben az ellentmondás elmarad, az FMH jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

Fontos tudni, hogy az ellentmondást az egész követelésre kiterjesztve kell megtenni. Azaz az FMH-nak mind jogalapját, mind összegszerűségét az ellentmondásban vitatni kell.

Tehát például, ha az ellentmondásban csupán az összegszerűség került vitatásra, a követelés a jogalap tekintetében az FMH jogerőre emelkedik. Ez súlyos jogi következményekkel is járhat. 

Tipikus eset: ha a követelés elévült, akkor a peres eljárásban a bíróság-e körben nem folytathat le bizonyításási eljárást, csak a követelés összegének/összegszerűség kérdésében dönthet. Így, ha a követelés összegét a peres eljárásban tisztázásra került, az adósnak akkor is teljesítenie kell, ha a már követelés elévült.

3. Végrehajtás (foglalás, árverés)

Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, vagy a bíróság ítélete az adós kötelezésével zárult, a követelés végrehajthatóvá válik. Ebben az esetben a jogosult kérheti a végrehajtási eljárás megindítását.

A végrehajtás elrendelése történhet:

• közjegyző által kiadott végrehajtási záradék alapján (pl. FMH vagy közokirat), vagy
• bírósági ítéletre alapított végrehajtási lap alapján.

A végrehajtási eljárás célja: a jogosult követelésének behajtása, az adós vagyontárgyainak bevonásával. Ahogy azt már korábban kifejtettem a végrehajtás fokozatosan történik. 

Jelzáloghitel esetén az egyik legfontosabb kérdés, hogy bármikor árverezhetnek? 

A válasz nem. Az árverés csak akkor kerül szóba, ha más módon a követelés nem hajtható be. Az ingatlanvégrehajtás megindítása előtt a végrehajtónak értesítenie kell az adóst, és lehetőséget kell biztosítania a tartozás rendezésére.

Megállapodás a végrehajtás alatt

Még a végrehajtási szakaszban is van lehetőség egyezségre. Ha az adós és a hitelező megállapodnak, kérhető a végrehajtás felfüggesztése vagy elhalasztása.

A felek közötti megállapodás, létrejöhet

• közjegyzői egyezséggel,
• bíróság által jóváhagyott egyezséggel,
• vagy akár az ügyvédek közötti írásos megállapodás alapján is.

Fontos tudni, hogy a végrehajtás felfüggesztésével nem szűnik meg a végrehajtási eljárás, csupán az átmenetileg szünetel. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a végrehajtási joghatások, például a végrehajtási jog bejegyzése, foglalás lehetősége továbbra is fennáll.

Egyezségkötés esetén, az adós vagy a hitelező is jogosult kérni végrehajtási eljárás felfüggesztését. A felfüggesztés iránti kérelmet a végrehajtást elrendelő bírósághoz kell benyújtani, indoklással és lehetőség szerint mellékletekkel (pl. egyezségi szándék, részletfizetési megállapodás-tervezet).

Az adós akkor is jogosult benyújtania kérelmet, ha az a részére a végrehajtás aránytalan sérelmet okozna. 

Alapesetben a felfüggesztés időtartama legfeljebb 6 hónap lehet, de kivételesen indokolt körülmények fennállása esetén az meghosszabbítható. 

Ilyen indokolt körülmények lehetnek például:

• Súlyos, dokumentált egészségügyi ok, amely miatt az adós átmenetileg cselekvőképtelen vagy méltányolható helyzetbe került.
• Közeli hozzátartozó elhalálozása vagy gondozási kötelezettség, amely az adóst fizetőképességében átmenetileg hátrányosan érinti.
• Igazolt, folyamatban lévő egyezségi tárgyalás, különösen, ha az írásban előrehaladott stádiumban van, vagy a hitelező részéről pozitív válasz érkezett.

A bíróság a kérelem alapján dönt, hogy indokolt-e a végrehajtás felfüggesztése. 

Ha helyt ad a kérelemnek, az eljárás nem szűnik meg, csak ideiglenesen leáll. A végrehajtás később folytatható, ha az ok, ami miatt a felfüggesztés történt, már nem áll fenn – például meghiúsul az egyezség.

Panaszlehetőségek – hova fordulhat az adós?

Ha az adós úgy érzi, hogy az eljárás során jogsérelem érte akár a bank, akár a közjegyző vagy végrehajtó részéről, több szervhez is fordulhat panasszal. 

Fontos azonban, hogy minden esetben írásos beadvány szükséges, és az eljárási határidőket be kell tartani.

Panasz a banknál vagy követeléskezelő cégnél

Amennyiben egy pénzügyi intézmény eljárását tartja jogszerűtlennek vagy tisztességtelennek – első körben náluk kell a panasz tenni. 

A  panasz tárgyát képezhetik többek között:

• a hitelszerződés jogszerűtlen vagy előzetes egyeztetés nélküli felmondása,
• a követeléskezelés agresszív vagy félrevezető módja (pl. fenyegető hangnemű levelek),
• tisztességtelen költség- vagy díjtételek (pl. túlzott ügykezelési díj, átláthatatlan felszámítási logika),
• jogszerűtlen adatkezelés, harmadik félnek történő jogosulatlan adattovábbítás, továbbá ha a tartozás régóta fennáll 
• elévülésre való hivatkozás.

Fontos! A panaszt minden esetben írásban, tértivevénnyel igazolt módon célszerű postára adni.

Az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) akként rendelkezik: a pénzügyi intézmények az átvételtől számított 30 napon belül köteles a panaszt kivizsgálni és írásban tájékoztatni az adóst a vizsgálat eredményéről. Ezt követően érdemes továbblépni.

Pénzügyi Békéltető Testület

A  Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő, hivatalos fogyasztói vitarendezési fórum. Célja a  fogyasztók és a pénzügyi intézmények, közötti jogviták rendezésére.

Célszerű az adósnak a PBT-hez fordulni, ha

• bank vagy követeléskezelő cég  30 napon belül nem válaszol a panaszkérelemre vagy azt érdemi vizsgálat nélkül elutasították;
• az adós nem tartja kielégítőnek a megküldött választ;
• ha a bank vagy követeléskezelő nem hajlandó együttműködni az adós egyezségi javaslataiban;
• ha az adós vitatja a tartozás jogalapját vagy összegszerűségét;
• ha a követeléskezelés során tisztességtelen gyakorlatot tapasztal (pl. félrevezető tájékoztatás, fenyegetés, jogalap nélküli felszámítások);
• ha a szerződés feltételei nem voltak átláthatók vagy nem megfelelően lettek ismertetve.

A  PBT határozata nem rendelkezik kötelező jogi erővel a szolgáltatóra nézve, azaz az eljárás nem azonos a bírósági perrel vagy a bírósági ítélettel.

Viszont a PBT állásfoglalásai jogilag megalapozott, hivatalos szakvélemények, amelyek gyakran vezetnek egyezséghez vagy a szolgáltató önkéntes teljesítéséhez. 

A PBT elektronikus úton vagy papír alapon is fogadja a beadványokat. Az eljárás során lehetőség van tárgyalás megtartására is, mely sok esetben eredményes zárul.

Fogyasztóvédelmi Hatóság

A fogyasztóvédelmi hatóság jelenleg a kormányhivatalok járási (kerületi) hivatalainak fogyasztóvédelmi osztályaihoz tartozik. Azokban az esetekben jár el, ha a pénzügyi szolgáltató (bank, követeléskezelő vagy behajtó cég) fogyasztóvédelmi szabályokat sért meg. Ilyenek lehet különösen:

• ha a szerződés nem tartalmazza világosan a díjakat, kamatokat vagy jogkövetkezményeket,
• ha a tájékoztatás hiányos vagy félrevezető volt a hitelfelvétel előtt vagy után,
• ha a követeléskezelés során fenyegető, agresszív, tisztességtelen gyakorlatot alkalmaztak,
• ha a fogyasztói jogokat (pl. elállási jog, egyoldalú szerződésmódosítás korlátai) megsértették.

A hatóság ellenőrzése során jogszabálysértés esetén eljárást indíthat, figyelmeztetést, bírságot szabhat ki, vagy kötelezheti a pénzügyi szolgáltatót a jogsértő gyakorlat megszüntetésére. 

A behajtó cégek gyakran túllépik a törvényes kereteket és gyakoriak a túlkapások is. Ismerje meg, hogy mit tehet egy behajtó cég az Önnel szemben érvényesített követelések behajtása során.

A hatóság nem egyéni jogvitákban dönt (az nem az ő hatásköre), de rendszerszintű visszaélések feltárásában, illetve szankciók alkalmazásában kulcsszerepet játszik.

Európai Fogyasztói Központ (EFK)

Ha a hitelező vagy követeléskezelő cég székhelye külföldön van, és a panasz határon átnyúló jogviszonyból ered, az adós az Európai Fogyasztói Központhoz (EFK) fordulhat. 

Ez az intézmény az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein területén működik, és a magyar EFK a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) keretében működik.

Az EFK az alábbiakban segíthet:

• kapcsolatot teremt a külföldi szolgáltató és az adós között,
• megvizsgálja a panasz fogyasztóvédelmi vonatkozásait,
• közvetít a vita megoldása érdekében,
• segít megérteni az adott ország jogi és fogyasztóvédelmi szabályait,
• és iránymutatást ad, ha peres útra kell terelni az ügyet.

Az EFK nem hoz határozatot és nem dönt a jogvitában, de jogilag megalapozott, uniós normákon nyugvó álláspontja sok esetben elegendő a szolgáltató együttműködésének eléréséhez. Az eljárás ingyenes, és jellemzően írásbeli formában zajlik.

Mikor forduljunk azonnal ügyvédhez?

Az adós akkor jár el legmegfontoltabban, ha már a fizetési késedelem vagy a hitelszerződés felmondásának pillanatától jogi tanácsot kér.

Különösen az alábbi helyzetekben elengedhetetlen az azonnali ügyvédi segítség:

• Fizetési késedelem esetén: pénzügyi helyzet áttekintése és fizetési stratégia kialakítása. Egyeztetés a bankkal, pénzügyi intézménnyel.
• Felmondás kézhezvétele: ha a bank felmondta a szerződést, az ügyvéd átvizsgálja annak jogszerűségét és megvizsgálja a további jogi lehetőségeket.
• Fizetési meghagyás (FMH) kézbesítése: az ellentmondás határideje szoros, és a formai hibák végrehajthatósághoz vezethetnek.
• Végrehajtási lap, árverési hirdetmény vagy foglalás érkezése: az ügyvéd ellenőrizheti a végrehajtás alapját, és szükség esetén végrehajtási kifogással élhet, felfüggesztést vagy részletfizetést kérhet.
• Elévülésre való hivatkozás: ha az adós azt gyanítja, hogy a követelés elévült, az ügyvéd megfelelően tudja ezt jogilag alátámasztani és érvényesíteni.
• Egyezség megkötésének szándéka: a nem megfelelően megfogalmazott vagy közjegyzői okiratba foglalt megállapodások végrehajthatóságot eredményezhetnek, ezért az ügyvédi kontroll kulcsfontosságú.

Ügyvédként segítek Önnek!

• részletesen átvizsgálom az ügyével kapcsolatos dokumentumokat és körülményeket,
• teljes körű jogi képviseletet biztosítok az egyes vitarendezési fórumok előtt (bank, követeléskezelő cégek, PBT) és a közjegyzői, bírósági és végrehajtási eljárások során,
• segítek meghatározni a legcélszerűbb jogi lépést, figyelembe véve az Ön érdekeit és lehetőségeit,
• támogatom az egyeztetéseket, megegyezési tárgyalásokat, és szükség esetén biztonságos, jogilag megalapozott megállapodási javaslatokat dolgozok ki.

Az időben igénybe vett jogi segítség lehetővé teheti a további költségek elkerülését, vagyoni hátrányok mérséklését, és a jogi lehetőségek érdemi kihasználását. Keressen bizalommal!

Gyakori kérdések

Tetszett a cikk? Ha Ön is érintett lehet a felmondott hitelek jogi következményeiben, mentse el ezt az oldalt, hogy a szükséges információk bármikor kéznél legyenek.