Felszámolási eljárás tudnivalók

A felszámolási eljárás egy bonyolult és összetett folyamat. Ez azaz pont, amikor egy vállalkozás működése végleg ellehetetlenül, és már csak a követelések rendezése marad hátra. De mikor indul meg az eljárás, és mit jelent mindez az adósnak és a hitelezőknek a gyakorlatban?

Ebben a cikkben megismerheti a felszámolás eljárás megindításának feltételeit és költségeit. A hitelezői igények bejelentésének rendjét és a követelések kielégítésének sorrendjét. Szó lesz arról is, mikor és hogyan szüntethető meg a már elrendelt felszámolási eljárás. Illetve mikor érdemes bíróság által jóváhagyott egyezséget kötni.

Lényeges tudnivalók a felszámolási eljárásról

• A felszámolás célja a gazdálkodó szervezet megszüntetése és a hitelezők részleges kielégítése a törvény által meghatározott sorrendben.
• Szigorú határidők, kötelező díjak és pontos formai követelmények érvényesülnek a teljes felszámolás eljárás során.
• Időben kért, szakszerű ügyvédi támogatással érdemben javítható az eljárási pozíció.

Mit jelent a felszámolási eljárás?

A felszámolási eljárás fogalmát a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) szabályozza. 

A felszámolási eljárás célja, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet megszüntetése és vagyonának felosztása a hitelezők között.  A felszámolási eljárás résztvevő felek: a bíróság, az adós gazdálkodó szervezet, a hitelezők és a felszámoló. 

A felszámoló az eljárás megindulásától kezdve átveszi a társaság feletti rendelkezést. Feladata a vagyon teljes körű feltárása és annak értékesítése. A jogszabály írja elő, hogy a befolyt összegek milyen sorrendben kell a hitelezők között felosztani, így biztosítva a követelések törvényes kielégítését.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás közötti különbség

A csődeljárás során az adós gazdálkodó szervezet nem szűnik meg azonnal, hanem lehetőséget kap arra, hogy átmeneti fizetési haladék mellett rendezze tartozásait. A folyamatban kijelölt vagyonfelügyelő feladata, hogy a felek közötti egyezséget elősegítse. 

A csődeljárás célja a működés fenntartása, a fizetőképesség helyreállítása és a hitelezők legalább részleges kielégítése.

A felszámolási eljárás a fizetésképtelenségi eljárások végső szakaszát jelenti. Ilyenkor már nincs reális lehetőség a gazdálkodó szervezet működésének fenntartására vagy átalakítására.

A bíróság fizetésképtelenséget állapít meg, és a cég jogutód nélkül megszűnik. A felszámoló a gazdálkodó szervezet feletti valamennyi döntést átvesz, és a vagyon eladásával a lehető legnagyobb arányban próbálja kielégíteni a hitelezői követeléseket.

Mikor van szükség felszámolási eljárásra?

Felszámolási eljárásra megndítására akkor van szükség, ha az adós nem rendezi tartozásait és a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget. 

A felszámolási eljárást a hitelező, maga az adós, a cégbíróság, illetve bizonyos esetekben a büntetőbíróság is kezdeményezheti.

Milyen feltételekkel nyújthat be a hitelező felszámolási kérelmet?

A bíróság a fizetésképtelenséget a Cstv. szabályai szerint a hitelező kérelmére akkor állapítja meg, ha az alábbi feltételek egyértelműen megállapíthatóak. 

• A követelés összege meghaladja a 200.000 forintot: Ez egyminimumérték, ennél kisebb összegű tartozás miatt nem lehet felszámolási eljárást indítani. 
• Az esedékesség óta legalább 20 nap eltelt. Azaz a tartozás teljesítési határideje már lejárt, és az adósnak volt lehetősége a fizetésre, de mégsem rendezte a követelést. A 20 nap tehát egy türelmi idő, amely után a hitelező jogszerűen léphet.
• A hivatalos fizetési felszólítás ellenére sem történt teljesítés. A hitelezőnek bizonyítania kell, hogy írásban, igazolható módon felszólította az adóst a teljesítésre. Ennek a legjobb módja a hivatalos fizetési felszólítás. Ha az adós ennek ellenére sem teljesít, az a fizetésképtelenség vélelmét megalapozza.  

Mikor kérheti az adós saját maga a felszámolási eljárást?

• Ha gazdálkodó szervezet nyilvánvalóan fizetésképtelen. Azaz nem képes a tartozásait esedékességkor teljesíteni, és nincs reális esély arra, hogy ez rövid időn belül megváltozzon.

• A társaság vagyona nem fedezi a kötelezettségeket, vagy előreláthatóan nem fogja fedezni.
• Ha a működés fenntartása törvényellenes lenne. És a vezető tisztségviselők belátják, hogy a működés további károkat okozna a hitelezőknek.

Ez sok esetben tudatos stratégiai döntés. 

Akkor kerül előtérbe, ha a gazdasági társaság huzamosabb ideje veszteségesen működik, és nincs reális lehetőség csődegyezség megkötésére. Vagy a könyvelési adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a rendelkezésre álló vagyon nem fedezi a fennálló tartozásokat.

Mikor indíthatja meg a cégbíróság a felszámolási eljárást?

A cégbíróság hivatalból is kezdeményezhet felszámolást, ha a társaság működése tartósan törvénysértő vagy az ellehetetlenült. Ez az alábbi esetekben fordul elő:

• a cég a beszámolót nem nyújtja be és emiatt törvényességi felügyeleti eljárás indul,
• a társaság székhelye vagy képviselője nem elérhető,
• a vezetés huzamos ideig nem látja el a törvényben előírt kötelezettségeit, továbbá
• a működés hiányosságai a jogbiztonságot vagy a gazdasági forgalmat veszélyeztetik.

A cégbíróság ilyenkor nem egyetlen hitelező követelésének érvényesítését tartja szem előtt, hanem a gazdasági forgalom biztonságát védi. Célja annak megakadályozása, hogy egy ténylegesen működésképtelen társaság tovább rontsa a piaci viszonyokat vagy veszélyeztesse a jogbiztonságot.

Mikor indítványozhat felszámolást a büntetőbíróság?

Büntetőügyben eljáró bíróság is indítványozhatja a felszámolást, ha a büntetőeljárás során olyan súlyos szabálytalanság vagy bűncselekmény derül ki, amelyből egyértelmű, hogy a társaság működése jogellenes vagy fenntarthatatlan. 

Ilyen lehet például: csalás, tartós vagyonkimentés vagy fedezetelvonó magatartás, amely ellehetetleníti a hitelezők kielégítését. 

Felszámolási kérelem a gyakorlatban: hatékony nyomásgyakorlás vagy végső megoldás?

A felszámolási kérelem a gyakorlatban sokszor a behajtó cégek követelés behajtásának hatékony eszköze, hiszen már a kezdeményezés kilátásba helyezése is ösztönözheti az adóst a tartozás rendezésére. 

Fontos azonban kiemelni, hogy a felszámolás tényleges elrendelése a társaság jogutód nélküli megszűnését eredményezi, amely mind a hitelezők, mind az adós számára komoly és visszafordíthatatlan következményekkel jár. 

Ezért indokolt olyan ügyvéd bevonása, aki kifejezetten jártas a követeléskezelésben és így  biztosítani tudja, hogy az eljárás minden szakasza jogszerűen, a felek érdekeit szem előtt tartva menjen végbe.

A felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárás hitelezői igény alapján írásbeli kérelemmel indítható meg, amelyet az adós székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell benyújtani.

A kérelemhez minden esetben csatolni kell:

• a tartozás pontos megjelölését jogcím és összeg szerint,
• a fizetési felszólítás kézbesítési igazolását,
• az illeték megfizetését igazoló bizonylatot,
• az adós gazdálkodó szervezet legutóbb közzétett beszámolóját, ha az rendelkezésre áll, valamint 
• a követelést alátámasztó iratokat, például szerződést, számlát vagy teljesítési igazolást.

Az felszámolási eljárásban jogi képviselet kötelező, így ügyvéd közreműködése nélkül a kérelem nem nyújtható be. 

Ezt követően a bíróság a beadványt megvizsgálja, majd értesíti az adóst, akinek 8 napon belül lehetősége van nyilatkozni. Ha nem él ezen jogával, a fizetésképtelenség vélelmét a törvény alapján meg kell állapítani.

Hitelezői igény bejelentése és közzététele

A felszámolási eljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést a Cégközlönyben teszik közzé. Ettől az időponttól kezdődnek a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidők. 

A hitelező köteles a követelését közvetlenül a kijelölt felszámolónál bejelenteni, amelyre postai úton vagy a felszámoló által meghatározott elektronikus felületen van lehetőség.

A bejelentés akkor tekinthető érvényesnek, ha tartalmazza:

• a követelés jogcímének és összegének pontos megjelölését,
• a követelést igazoló okiratokat,
• a regisztrációs díj befizetésének igazolását.

A határidők jogvesztők, ezért azok betartása kiemelt jelentőségű

• 40 nap: a közzétételtől számítva eddig kell bejelenteni az igényt ahhoz, hogy azt teljes értékben figyelembe lehessen venni,
• 180 nap: a késedelmes bejelentések csak a határidőben érkezettek után, és kizárólag fedezet megléte esetén elégíthetők ki,
• 180 nap elteltével: a felszámoló a követelést már nem veheti nyilvántartásba.

A felszámoló minden igényt törvényes kötelezettsége szerint nyilvántartásba vesz, és besorolja azokat a kielégítési sorrendbe. E besorolás dönti el, hogy a hitelező milyen eséllyel juthat megtérüléshez. 

Fontos, tudni, hogy egy megfelelő tartozáselismerés jelentősen erősíti a bejelentett igény érvényesíthetőségét, és csökkenti annak kockázatát, hogy a felszámoló a beadványt formai vagy tartalmi hiányosság miatt visszautasítsa.

A felszámolási eljárás menete

A felszámolási eljárás a bíróság jogerős végzésével kezdődik, amelyben kijelölik a felszámolót. A végzés közzétételére a Cégközlönyben kerül sor, és ettől az időponttól számítódnak a hitelezői határidők. A gazdálkodó szervezet vezetői ekkor elveszítik cégjegyzési jogukat, a társaság feletti irányítás pedig teljes egészében a felszámolóra száll át.

A felszámolási eljárás főbb lépései a következők:

1. Kérelem benyújtása

A felszámolási kérelem benyújtása történhet hitelezői indítvány alapján vagy hivatalból. A bíróság a tartozást igazoló iratok alapján dönt a kérelem befogadásáról és az eljárás megindításáról.

2. Közzététel és határidők

A bírósági végzés közzététele hivatalosan is elindítja az eljárást. Ettől az időponttól a hitelezőknek szigorú határidőkön belül kell bejelenteniük követeléseiket a kijelölt felszámolónál. 

A felszámoló a bejelentett igényeket nyilvántartásba veszi, majd a törvényben meghatározott kategóriák szerint besorolja.

3. Vagyonfelmérés és értékesítés

A felszámoló köteles felmérni az adós teljes vagyonát, beleértve az ingó- és ingatlanvagyont, valamint a pénzügyi eszközöket. A vagyon értékesítése nyilvános pályázat vagy árverés útján zajlik. 

E szakaszban különösen indokolt az ingatlan jogi tanácsadás igénybevétele, mivel az ingatlanértékesítés során a jogszerű lebonyolítás és a hitelezők érdekeinek védelme kiemelt szempont.

4. A kielégítési sorrend alkalmazása

A vagyon értékesítéséből befolyt összeget a felszámoló a törvényben meghatározott sorrendben osztja szét. Ez határozza meg, hogy a hitelezők követelései milyen arányban térülhetnek meg.

5. Az eljárás lezárása

Amikor a vagyon értékesítése és a hitelezői igények rendezése lezárult, a bíróság végzéssel befejezi az eljárást. A gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik. 

A hitelezők a ki nem elégített követelések tekintetében behajthatatlansági igazolást kérhetnek, amely számviteli és adózási szempontból is jelentős dokumentum.

Fontos tudni, hogy egy elévült követelés a felszámolási eljárás keretében sem érvényesíthető. Hitelezőként ezért mindig indokolt a követelések elévülési helyzetének időben történő felülvizsgálata.

A kielégítési sorrend a felszámolási eljárásban

Ahogy már korábban kifejtettem gyakran előfordul, hogy a felszámolási eljárás során a hitelezők igényei nem kerülnek maradéktalanul kiegyenlítésre. Ezért a törvény pontosan meghatározza, milyen sorrendben kell a befolyt összeget felosztani. 

Az alábbi sorrend kötelező, a felszámoló ettől nem térhet el.

1. Felszámolási költségek

Ide tartozik a felszámoló díja, a vagyon megőrzésének és értékesítésének költségei, valamint  a követelések érvényesítésével kapcsolatos kiadások.

2. Zálogjoggal biztosított követelések

A következő csoportot azok a hitelezők alkotják, akiknek a követelése zálogjoggal – például jelzáloggal – biztosított. Ők a fedezetül szolgáló vagyonrész értékesítéséből előnyben részesülnek.

3. Munkabérek és járulékok

Ezt követően elsőbbséget élveznek a munkavállalók bérkövetelései és a kapcsolódó közterhek. Ennek az oka az, hogy a munkavállalók védelme közérdek, amelyet a jogalkotó kiemelten biztosít.

4. Köztartozások

Ide tartoznak az állami adó-, vám- és társadalombiztosítási követelések, amelyek teljesítése szintén kiemelten fontos állami érdek.

5. Magánszemélyek nem gazdasági jellegű követelései

Ebbe a körbe tartoznak a hibás teljesítésből, kártérítésből, sérelemdíjból eredő igények, valamint a szavatossági és jótállási kötelezettségekből fakadó követelések.

6. Kis- és mikrovállalkozások, mezőgazdasági őstermelők követelései

A jogalkotó külön kategóriát biztosít ezeknek a hitelezőknek, ezzel is igyekezve elősegíteni a kisebb gazdasági szereplők fennmaradását.

7. A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának követelései

Ez az alap a biztosított betétekből származó igények jogutódjaként lép fel, ezért a törvény ezt külön csoportként kezeli.

8. Egyéb követelések

Végül a fennmaradó vagyonból kell kielégíteni az összes további hitelezőt, beleértve a gazdálkodó szervezetek követeléseit is.

Ez a sorrend biztosítja, hogy először az eljárás költségeit és a munkavállalók alapvető érdekeit fedezzék, majd az állami és védett csoportok követelései kerüljenek sorra. A többi hitelező csak ezután juthat a fennmaradó vagyonból részesedéshez.

A felszámolási eljárás időtartama

A felszámolási eljárás hossza elsősorban az ügy összetettségétől függ. Előfordul, hogy a folyamat néhány hónap alatt lezárul, ha az adós vagyoni helyzete egyszerűen feltárható, és a hitelezői igények nem vitatottak. Ha azonban a követelések vitásak, vagy az adós vagyona bonyolult szerkezetű, az eljárás jelentősen elhúzódhat.

A Cstv. felső határként 2 évet állapít meg. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak és a felszámolónak- e kereten belül kell lefolytatnia az eljárást.

A felszámolás és a végrehajtási eljárás szorosan összekapcsolódik. Amíg a végrehajtási eljárásban az egyedi követelések érvényesítése történik, addig a felszámolás már a teljes cég megszüntetésére irányul. A két eljárás közötti különbségek megértése segít abban, hogy a hitelezők reálisan felmérjék a megtérülés esélyeit és annak időtartamát.

Egyszerűsített felszámolás

Az egyszerűsített felszámolást a bíróság akkor rendeli el, ha az adós gazdálkodó szervezet vagyona még az eljárás minimális költségeinek fedezésére sem elegendő. Ez a felszámolási eljárás egy sajátos változata. Ilyen helyzetben nincs mód teljes körű vagyonfelmérésre és hosszadalmas eljárási cselekményekre. 

Ebben az esetben a felszámoló csak a legszükségesebb vizsgálatokat végzi el, majd rövid időn belül lezárja a folyamatot. Ezt követően pedig a társaság kikerül a gazdasági forgalomból. 

Mikor kerülhet sor egyszerűsített felszámolás elrendelésére?

• Abban az esetben ha az adósnak nincs olyan vagyona, amelyből a felszámolási költségek fedezhetők.
• Ha a könyvelés vagy a nyilvántartás annyira hiányos, hogy a társaság vagyoni helyzete nem állapítható meg pontosan.
• Illetve akkor, ha a bíróság mérlegelése szerint a teljes felszámolási eljárás lefolytatása aránytalanul hosszadalmas vagy költséges lenne a várható eredményhez képest.

Ez az eljárás jellemzően a kisebb vállalkozásokat érinti, ahol a vagyon hiánya vagy az iratanyag rendezetlensége nem teszi lehetővé a részletesebb vizsgálatot.

Az egyszerűsített felszámolás eljárás menete röviden

Az egyszerűsített felszámolás a klasszikus felszámolási eljárás gyorsított változata. Azaz eljárási cselekmények és az ezek elvégzésére előírt határidők aznosak. A két eljárás közötti különbség az eljárás időtartama, az adós gazdálkodó szervezet vagyona és a hitelezői igények kielégítésében áll fennt.

A különbség a klasszikus felszámoláshoz képest három pontban foglalható össze:

• Időtartam: az egyszerűsített felszámolási eljárás rövidebb, mivel nincs helye részletes vagyonfelmérésnek és hosszas egyeztetéseknek.
• Vagyonhelyzet: az adós vagyona eleve nem fedezi még az eljárás költségeit sem, ezért a hitelezői kielégítés gyakorlatilag kizárt.
• Hitelezői igények: a hitelezők ebben az eljárásban is bejelenthetik követeléseiket, de a megtérülés esélye minimális.

Hitelezőként ilyenkor a legfontosabb, hogy a bejelentést időben megtegyék, mert a behajthatatlansági igazolás később számviteli és adózási szempontból is hasznos dokumentum lehet. 

Adósként pedig azzal kell számolni, hogy a társaság gyorsan megszűnik, és a vezetők mulasztásai személyes felelősséget is megalapozhatnak.

Mind az egyszerűsített felszámolás és a klasszikus felszámolási eljárás során előfordul, hogy engedményezett követelés kerül bejelentésre. Ebben az esetben a hitelezőnek igazolnia kell jogosultságát. Ennek alapja minden esetben egy engedményezési szerződés.

A behajthatatlansági igazolás jelentősége

Amennyiben a hitelező követelése a felszámolási eljárásban nem térül meg, jogosult arra, hogy a felszámolótól behajthatatlansági igazolást kérjen. 

Ez a dokumentum hivatalosan tanúsítja, hogy az adott követelés az eljárás során nem nyert kielégítést.

Mikor kérhető a behajthatatlansági igazolás a felszámolási eljárásban?

A behajthatatlansági igazolásra csak a felszámolási eljárás lezárását követően, a felszámoló zárójelentésének jogerőre emelkedése után van lehetőség. A hitelezőnek kell  írásban kérelmeznie a dokumentum kiadását, és csatolnia szükséges a követelés bejelentését alátámasztó iratokat.

Tapasztalataim szerint célszerű a kérelmet haladéktalanul, a zárójelentésének jogerőre emelkedése után legfeljebb 30 napon belül előterjeszteni. Ezzel biztosítható, hogy a felszámoló még a lezárás alatt álló iratanyag alapján kiadja az igazolást.

A hitelezők szempontjából az igazolás több területen is kiemelt jelentőséggel bír

• Könyvelési szempontból: az igazolás birtokában a követelés kivezethető a társaság könyveiből, így a pénzügyi kimutatások valós és pontos képet mutatnak a gazdálkodásról.
• Adózási szempontból: a hitelező az igazolás felhasználásával jogosult lehet az adóalap csökkentésére, feltéve, hogy azt a számviteli szabályoknak megfelelően elszámolja.
• Pénzügyi szempontból: bár a tartozás tényleges megtérülésére nem kerül sor, a veszteség adóalapból való leírása mérsékli a hitelező anyagi kárát.

Ennek birtokában a hitelező a könyvelésben kivezetheti a követelést, valamint adózási szempontból csökkentheti az adóalapot, mérsékelve a pénzügyi veszteséget.

A felszámolási eljárás illetéke és egyéb költségei

A felszámolási eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges költségeket jogszabály határozza meg. 

Ide tartozik a bírósági illeték, a közzétételi díj, az ügyvédi munkadíj, valamint a hitelezői igények bejelentéséhez kapcsolódó díjak. Mivel az eljárás során a jogi képviselet kötelező, a költségek mindig magukban foglalják az ügyvédi megbízás díját is.

Kinek és mikor kell megfizetni a költségeket?

• Bírósági illeték: Jogi személy esetén 80.000 Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 30.000 Ft. Ezt mindig a kérelmet benyújtó fél – hitelező vagy adós – fizeti meg, a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, a törvényszék által kijelölt számlára.
• Közzétételi díj: Egységesen 25.000 Ft, amelyet szintén a kérelmező fizet a Cégközlöny részére. Erre a költségre a bírósági végzés közzététele előtt van szükség.
• Ügyvédi munkadíj: Mivel a felszámolási eljárásban jogi képviselet kötelező, az ügyvédi munkadíj a költségek elválaszthatatlan része. Összege az ügy bonyolultságától, a benyújtandó dokumentumok körétől és a hitelezői igények számától függ.
• Hitelezői igény-bejelentési díj: A követelés tőkeösszegének 1%, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 200.000 Ft. Ezt a hitelező a kijelölt felszámoló részére fizeti meg, az igény bejelentésekor.
• Felszámolói költségátalány: A követelés tőkeösszegének 0,5 %, amelyet a hitelező köteles közvetlenül a felszámolónak megfizetni. Ebből a felszámoló a vagyon felkutatásával és visszaszerzésével kapcsolatos kiadásokat fedezi.
• Ideiglenes vagyonfelügyelő letéte: Ez a költség csak akkor merül fel, ha a hitelező kéri a vagyonfelügyelő kijelölését. Összege jogi személy esetén 600.000 Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező adósnál 400.000 Ft, amelyet bírósági letétként kell befizetni.

Mikor számíthatunk visszatérítésre?

Előfordulhat, hogy a befizetett illeték vagy díj visszajár. Ennek több tipikus esete is van:

• Az eljárás megindulása előtt: ha a bíróság a kérelmet még a tényleges eljárás megkezdése előtt elutasítja, a bírósági illeték visszatérítésére sor kerülhet.
• Az eljárás megszüntetésekor: ha a felszámolás nem vezet eredményre – például fedezet hiányában a bíróság megszünteti az eljárást –, az illeték visszajárhat.
• Sikeres fellebbezés esetén: ha a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezi, a fellebbezési illeték visszafizetendő.

Fontos, hogy kizárólag az elévülési időn belül van lehetőség a megfizetett illeték visszatérítést kérelmezni.

Hogyan igényelhető vissza az illeték?

Az első lépés Igazolás kérése a cégbíróságtól. A kérelmezőnek írásban kell igazolást kérnie arról, hogy a befizetett illeték fel nem használt maradt.

Ezt követően a bíróság által kiállított igazolást csatolva kell a kérelmet az illetékes adóhatósághoz (NAV) benyújtani.

Itt is fontos a határidő, mert a kérelem előterjesztésére az elévülési időn belül van lehetőség, ellenkező esetben a visszatérítés joga elveszik.

Az eljárási költségek célja, hogy fedezzék a bíróság és a felszámoló munkáját, valamint garantálják a folyamat szabályszerűségét. Hitelezőként ezért célszerű minden befizetésről pontos nyilvántartást vezetni, és időben intézkedni az igazolások beszerzéséről. 

Tapasztalataim szerint a visszatérítés sikere azon múlik, hogy a kérelmet szakszerűen állítsák össze, és minden szükséges bizonylat csatolásra kerüljön.

Milyen teendője van a felszámolás elrendelése után?

A bíróság végzésével elrendelt felszámolási eljárás, mind az adós gazdálkodó szervezet, mind a hitelezők számára konkrét kötelezettségeket von maga után. 

Ettől az időponttól kezdve a társaság feletti irányítás a kijelölt felszámolóra száll át, és a feleknek a törvényben meghatározott határidők szerint kell eljárniuk.

Az adós gazdálkodó szervezet feladatai

• A vezetők cégjegyzési joga megszűnik, és kötelesek a társaság vagyonát, iratait és teljes nyilvántartását átadni a felszámolónak.
• Harminc napon belül részletes kimutatást kell készíteniük az eszközökről, a kötelezettségekről, a folyamatban lévő szerződésekről és perekről.
• Új ügyletet az adós már nem köthet, gazdasági tevékenységet csak a felszámoló jóváhagyásával folytathat.
• A vezető tisztségviselők együttműködési kötelezettsége folyamatos, ennek elmulasztása személyes felelősségre vonást vonhat maga után.

A hitelezők kötelezettségei

• A Cégközlönyben közzétett felhívás alapján a hitelezőknek 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónál.
• A bejelentéshez csatolni szükséges a követelést igazoló iratokat, valamint meg kell fizetni a regisztrációs díjat.
• 180 napig késedelmesen is van lehetőség igénybejelentésre, de ezek a követelések csak a határidőben érkezettek után, és kizárólag fedezet megléte esetén elégíthetők ki.
• Amennyiben a követelés jogalapja például egy fizetési meghagyás ellentmondásából perré alakult eljárás, a hitelezőnek különösen fontos a peres iratok és a jogerős határozatok csatolása. Ezek nélkül a felszámoló nem tudja az igény jogosságát megítélni.
• A hitelezőknek figyelniük kell arra is, hogy követeléseik helyesen kerüljenek besorolásra a kielégítési sorrendben, mert ez alapvetően meghatározza a megtérülés mértékét.

A felszámolási eljárás ebben a szakaszban mindkét fél részéről aktív közreműködést követel meg. Az adós oldaláról a teljes körű együttműködés, a hitelezők részéről pedig a szigorú határidők betartása elengedhetetlen feltétele annak, hogy az eljárás szabályszerűen menjen végbe.

Mikor lehetséges a felszámolási eljárás megszüntetése?

A felszámolás célja a fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők részleges kielégítése. Vannak azonban kivételes helyzetek, amikor az eljárás megszüntethető, és a vállalkozás tovább működhet.

Megszüntetés teljes kiegyenlítés esetén (Cstv. 45/A.)

A felszámolási eljárás megszüntetésére akkor van lehetőség, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott követelést kiegyenlítette. A vitatott igények esetében elegendő, ha megfelelő biztosítékot – például bankgaranciát vagy óvadékot – nyújt, továbbá megfizeti a felszámoló díját és költségeit.

A  Cstv. 46. § (8) szerinti bejelentések sajátosságai

A megszüntetéshez nem elegendő kizárólag a nyilvántartásba vett tartozások rendezése. Azokat a követeléseket is teljesíteni kell, amelyeket a hitelezők ugyan jeleztek a bíróság felé, de a regisztrációs díj megfizetésének hiányában nem kerültek a hivatalos nyilvántartásba.

Ezeket a jogszabály a „46. § (8) szerinti bejelentések” körébe sorolja. A hitelező ilyenkor kérhetne a felszámolótól behajthatatlansági nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a tartozás nem térült meg. 

Ha azonban az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárás megszüntetését kívánja elérni, akkor ezeknek a követeléseknek a kiegyenlítéséről is gondoskodnia kell. Vagy a vitatott részek tekintetében biztosítékot kell nyújtania.

Mikor kérhető a felszámolási eljárás megszüntetése?

A felszámolási eljárás megszüntetésére kizárólag szigorú határidők mellett van lehetőség. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a kérelmet legkorábban a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 180 nap elteltével lehet benyújtani. 

Legkésőbb pedig addig van rá mód, amíg a felszámoló el nem készíti a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot. Fontos, hogy ezek a határidők jogvesztők, tehát elmulasztásuk esetén a megszüntetés már nem kérhető.

A felszámolási eljárás megszüntetésére irányuló kérelem benyújtása

A kérelmet jellemzően az adós gazdálkodó szervezet nyújtja be, képviseletében a tulajdonos vagy a vezető tisztségviselő. Ugyanakkor a felszámoló is előterjeszthet nyilatkozatot, ha úgy ítéli meg, hogy a feltételek teljesültek.

A megszüntetés iránti kérelemhez kötelezően csatolni kell:

• az összes kifizetésről szóló igazolást (fő- és járulékos követelések),
• a biztosítéki okiratokat a vitatott igényekre,
• valamint a felszámoló nyilatkozatát, amely igazolja, hogy az adósságokat, a kamatokat és a felszámolási költségeket maradéktalanul rendezték.

A bíróság a kérelmet minden esetben megküldi az állami és önkormányzati adóhatóságnak előzetes véleményezésre. Ha 30 napon belül nem érkezik észrevétel, a bíróság végzéssel megszüntetheti az eljárást. Ha viszont észrevétel érkezik, a bíróság mérlegelhet, hiánypótlást rendelhet el, vagy akár elutasíthatja a kérelmet.

Amennyiben a megszüntető végzés jogerőre emelkedik, a felszámolás megszűnik. Az adós gazdálkodó társaság visszanyeri a rendelkezési jogát, és folytathatja tevékenységét, feltéve, hogy ennek más jogszabályi akadálya nincs.

A felszámolási eljárás megszüntetése – Egyezséggel

A Cstv. lehetőséget biztosít arra, hogy a felszámolási eljárás bármely szakaszában az adós és a hitelezők egyezséget kössenek. Az egyezség lényege, hogy a hitelezők vállalják követeléseik részbeni vagy eltérő módon történő rendezését, míg az adós kötelezettséget vállal az egyezségben rögzített feltételek teljesítésére.

Ez a megállapodás adott esetben a társaság fennmaradását is elősegítheti, vagy legalábbis gyorsabb és kevésbé költséges lezárást jelenthet mindkét fél számára. 

A felszámolási eljárás során kötött egyezség főbb feltételei

• Az egyezség csak akkor érvényes, ha azt a bíróság jóváhagyja.
• A megállapodásnak írásban kell elkészülnie, részletesen szabályozva a követelések rendezésének módját, a teljesítési határidőket és a biztosítékokat.
• A hitelezői rangsort tiszteletben kell tartani, vagyis az egyezség nem eredményezhet indokolatlan előnyt egyes hitelezők javára mások kárára.
• Az egyezség nem lehet ellentétes a közérdekkel, különösen nem sértheti a gazdasági forgalom biztonságát, a munkavállalók érdekeit vagy az állami költségvetést.
  Elengedhetetlen a fő hitelezők bevonása és támogatása, mivel nélkülük a bíróság nem fogja az egyezséget jóváhagyni.

Az egyezség előnyei és kockázatai

Tapasztalataim szerint az egyezség akkor lehet célszerű, ha a felek valóban nyitottak a vitás kérdések rugalmas rendezésére. Ez gyorsabb eljárási lezárást eredményezhet, és lehetőséget ad arra is, hogy a vitatott hitelezői igények rendezése jogszerű keretek között történjen.

Ugyanakkor az egyezség megkötése összetett és kockázatokkal terhelt folyamat.

Gondos előkészítést, részletes szerződéses rendelkezéseket és a hitelezői sorrend pontos figyelembevételét igényli. Ha ezek hiányoznak, az könnyen a bírósági jóváhagyás megtagadásához, vagy a későbbi végrehajthatóság problémáihoz vezethet.

Mikor kérjünk jogi segítséget felszámolási eljáráshoz?

A felszámolási eljárás során a jogi képviselet kötelező, ezt maga a törvény írja elő. Ez azt jelenti, hogy ügyvéd megbízása nem csupán ajánlott, hanem elengedhetetlen. 

Tapasztalatom szerint a sikeres eljárás kulcsa az, hogy mind hitelezőként, mind adósként időben forduljunk szakemberhez, mert a hibásan előterjesztett vagy hiányos beadvány súlyos következményekkel járhat.

Ha hitelezőként indítjuk az eljárást

A kérelem szakszerű összeállítása alapvető feltétel. Egy pontatlan vagy hiányos beadvány esetén a bíróság könnyen visszautasíthatja a kérelmet. 

Ügyvédként gondoskodom a tartozást igazoló dokumentumok megfelelő előkészítéséről, a szükséges mellékletek összeállításáról és a szoros határidők betartásáról.

Ha Önnel szemben indul az eljárás

Adósként a helyzet még komolyabb, hiszen a felszámolás a gazdasági szervezet megszűnését eredményezheti. Időben kért jogi segítséggel azonban lehetőség nyílik a veszteségek mérséklésére, sőt bizonyos esetekben az eljárás megszüntetésére is.

Miért elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés?

Ügyvédként nemcsak a kérelmek és beadványok elkészítésében nyújtok támogatást, hanem a teljes folyamatban képviselem ügyfeleimet:

• Hitelezőként gondoskodom arról, hogy a követelések a törvényben meghatározott kielégítési sorrendben érvényesüljenek.
• Adósként esélyt teremtek arra, hogy a cég megmenthető legyen, vagy legalább a veszteségek csökkenthetők legyenek.
• Képviselem ügyfeleim érdekeit a bíróság és a felszámoló előtt.
• Közreműködöm a vitatott követelések kezelésében.
• Biztosítom, hogy sem hitelezőként, sem adósként ne maradjon ki egyetlen jogszerű lehetőség sem.

Célom, hogy a felszámolási eljárás bonyolultságát levegyem ügyfeleim válláról, és a jogszabályi keretek között a lehető legkedvezőbb eredményt érjem el számukra. Forduljon hozzám bizalommal, hogy már a folyamat kezdetén biztos alapokra építhessük a jogi stratégiát.

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, javaslom, mentse el könyvjelzői közé, hogy bármikor visszakereshesse.

Gyakori kérdések a felszámolási eljárásról