Fizetési felszólítás: mit jelent és mikor küldhető?

A fizetési felszólítás az első lépés egy pénzügyi vita rendezésére vagy a követelés jogszerű érvényesítésére akár magánszemélyek, akár cégek között.

Ügyvédként naponta találkozom olyan ügyekkel, ahol egy jól megírt és időben elküldött felszólítás önmagában megoldja a helyzetet – bírósági eljárás vagy végrehajtás nélkül.

Ebben a cikkben közérthetően bemutatom, mit jelent a fizetési felszólítás, milyen fajtái vannak, ki és hogyan küldheti, milyen szabályok vonatkoznak rá, mit tehet az, aki ilyet kap és mikor kell már komolyabb jogi lépésekben gondolkodni.

A fizetési felszólítás jelentése

A fizetési felszólítás egy hivatalos vagy félhivatalos írásban küldött értesítés, amelyben a jogosult felszólítja az adóst a teljesítésre, hogy egy meglévő lejárt pénztartozását határidőn belül fizesse meg. 

Fontos tudni, hogy a fizetési felszólítás nem azonos egy bírósági eljárással vagy végrehajtással, és nem is a fizetési meghagyás. Hanem egy ezeket megelőző, „puha” jogi eszköz, amelynek célja az, hogy békés módon rendeződjön a vita még mielőtt komolyabb lépésekre lenne szükség.

Egy jól megírt felszólítás – akár egyszerű magánlevélként, akár ügyvédi formában – időt, pénzt és energiát spórolhat meg mindkét félnek.

Ráadásul bizonyos esetekben jogilag is előfeltétele lehet annak, hogy később peres vagy végrehajtási eljárás induljon. Például, ha a felek nem állapodtak meg a teljesítési határidőben, akkor a Polgári Törvénykönyv alapján a teljesítésre csak a fizetési felszólítás után 30 nappal lehet igényt érvényesíteni.

„Ha a teljesítés időpontját nem határozták meg, a kötelezett a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni.”
(Ptk. 6:130. § (1))

Ezért is tanácsolom ügyvédként, hogy mindig gondosan, dokumentálható módon küldjük meg a felszólítást és ha Ön kap ilyet, akkor se hagyja figyelmen kívül, mert komoly következményekhez vezethet.

A fizetési felszólítás fajtái 

A felszólítás típusa gyakran attól függ, ki küldi, milyen összegű tartozásról van szó, illetve milyen kapcsolatban állnak a felek egymással (pl. üzleti partner, bérbeadó-bérlő, munkáltató-munkavállaló, hitelező – adós). 

Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb típusokat: 

1. Egyszerű emlékeztető „barátságos felszólítás”

Ez a legkevésbé formális változat. 

• Célja: figyelmeztetés, nem jogi lépés.
• Ki küldi? Cégek, magánszemélyek egyaránt. 
• Mikor jellemző? Ha csak néhány napos a csúszás, vagy nincs korábbi fizetési probléma. 
• Nem tartalmaz késedelmi kamatot – inkább udvarias felszólítás. 

2. Hivatalos fizetési felszólítás (tértivevényes levél).

Ez már egy formailag rendezett, komolyabb hangvételű dokumentum.

• Célja: nyomatékos kérés, írásos bizonyíték.
• Tartalmaznia kell:
  • a tartozás összegét, 
  • a teljesítés elmaradását (pl. konkrét számlaszám, szerződésszám), 
  • egyértelmű határidőt (pl. 8 napon belül),
  •  a késedelmi kamat mértékét (ha számít fel ilyet a jogosult). 
• Ki küldi? 
  • Magánszemély, vállalkozás vagy akár jogi képviselő. 
  • Gyakori, ha a tartozás vitathatatlan, de még nem indult peres eljárás. 

3. Ügyvédi felszólítás

Ez már jogi súllyal bíró dokumentum, amelyet ügyvéd állít össze. Gyakran az utolsó lépés a fizetési meghagyás vagy peres eljárás előtt. 

• Tartalma: a követelés összegén, jogcímén túl már jogi következményekre is utal, pl. közjegyzői eljárás, per, végrehajtás. 
• Súlya: az adós komolyabban veszi, mivel látszik, hogy a jogosult készen áll jogi lépésekre. 
• Késedelmi kamat: szinte mindig szerepel benne – gyakran a Ptk. szerinti jegybanki alapkamat vagy ennél magasabb mérték, ha a felek korábban így állapodtak meg.

Fontos látni, hogy a fizetési meghagyás és a fizetési felszólítás nem ugyanazt jelentik!

Míg a fizetési felszólítás egy megelőző, nem hivatalos eszköz a követelés érvényesítésére, addig a fizetési meghagyás már közjegyző által kibocsátott, hivatalos nemperes eljárás keretében keletkező jogi aktus.

A fizetési meghagyás bírósági határozattal azonos joghatással bír, és végrehajthatóvá válik, ha az adós kézbesítéstől számítva 15 napon belül nem nyújt be ellentmondást.

Fizetési felszólítás küldése

Fizetési felszólítást bárki küldhet, aki jogos követeléssel él – legyen szó magánszemélyről, vállalkozóról vagy cégről. 

1. Egyszerű emlékeztető (barátságos felszólítás)

• Gyakran e-mailben, telefonon vagy postai úton küldik, például egy lejárt számla után.

2. Hivatalos fizetési felszólítás (tértivevényes levél) és az Ügyvédi felszólítás

• Általában tértivevényesen adják postára, hogy igazolható legyen a kézbesítés.

Amennyiben az online ügyintézést választja – például e-mailen keresztül vagy elektronikus aláírással ellátott PDF-ben –, fontos tudni, hogy a kézbesítés bizonyíthatósága kulcsfontosságú. 

Tapasztalataim alapján azt javaslom, hogy használjunk tértivevényes küldeményt vagy elektronikus tértivevényt (pl. e-Papír vagy elektronikus ügyfélkapu szolgáltatás). Így később bizonyítható, hogy az adós valóban megkapta a küldeményt, így az a jogvitában akár bírósági peres eljárásban igazolásként is használható!

Mit tegyünk, ha fizetési felszólítást kapunk?

Jogi képviselőként gyakran találkozom azzal a helyzettel, hogy valaki megijed egy fizetési felszólítástól pedig a legtöbb esetben még van idő higgadtan átgondolni a lehetőségeket, és jogszerűen, békésen rendezni az ügyet.

Javaslom, hogy mennyiben a fizetési felszólítás mellé tartozáselismerő nyilatkozatot is kapott, azt ne írja alá mielőtt nem konzultát ügyvédjével.

Mikor kaphatunk fizetési felszólítást?

Fizetési felszólítást akkor kaphatunk, ha valaki szerint pénzzel tartozunk neki, például:

• Hitelező (jogosult): magánszemély, cég, bérbeadó, korábbi szerződéses partner.
• Követeléskezelő: például olyan cég, amely megvásárolta a tartozást.
• NAV, végrehajtó: ezek a hatósági formák már inkább az eljárás későbbi szakaszaihoz kapcsolódnak.

Mind a cégek, mind a magánszemélyek küldhetnek ilyen felszólítást, saját név alatt vagy ügyvéd által aláírva, hivatalosabb formában.

Mit kell ilyenkor tenni?

Először is, őrizzük meg a nyugalmunkat!

Egy fizetési felszólítás nem bírósági ítélet, és önmagában nem jár közvetlen jogkövetkezménnyel. Viszont fontos figyelni rá, mert előjele lehet egy komolyabb lépésnek (pl. fizetési meghagyásnak vagy pernek).

Másodszor, olvassuk el figyelmesen a felszólítást és ellenőrizzük, hogy jogos-e a követelés. Figyeljünk ezekre:

• Mi az állítólagos jogcím, valóban tartozunk, van – e erről szerződés, megrendelés, számla?
• Pontosan mennyi az igényelt összeg, az összeg helytálló és történt teljesítés (pl. valóban kaptunk szolgáltatást)?
• Ki küldi és milyen formában? (magánszemély, ügyvéd, cég?)
• Mi a megadott határidő a fizetésre, nem évült – e el a követelés?

Ha a tartozás jogos, de nem tudjuk kifizetni egyszerre akkor kérhetünk részletfizetést, halasztást, vagy kezdeményezhetünk egyezséget az igény ésszerű rendezésére.

Ha vitatjuk a tartozást, fontos, hogy írásban reagáljunk. Ebben rögzíthetjük, hogy miért nem tartjuk jogosnak a követelést, és mire hivatkozunk (pl. nem jött létre szerződés, nem történt teljesítés, már megfizettük vagy a követelés elévült).

Ügyvédként azt tanácsolom, hogy ne írjunk alá semmit, és ne ismerjük el a tartozást addig, amíg pontosan meg nem értjük, mire kérnek fizetést. Egy jó jogi válasz akár meg is állíthatja a további jogi lépéseket!

A fizetési felszólítás szabályai

Nincs külön törvény, ami kifejezetten csak a fizetési felszólítás formáját, mintáját vagy pontos tartalmát írná elő általánosan.

Ez azt jelenti, hogy nem kötelező sablon alapján készül, de bizonyos tartalmi elemek és formai szabályok mégis elvártakká váltak a joggyakorlatban főként akkor, ha később bírósági vagy végrehajtási eljárás következik.

Vannak olyan jogszabályok, amelyek egyes élethelyzetekben kifejezetten előírják, hogyan kell kinéznie vagy mit kell tartalmaznia a felszólításnak:

• Ptk. 6:130. § kimondja, hogy ha a szerződés nem tartalmaz határidőt, akkor a felszólítás után 30 napon belül kell teljesíteni. Ez a szabály rögzíti, hogy a felszólítás önmagában esedékessé tehet egy tartozást.
• Mt. 285. § (1) szerint a munkáltató csak akkor tud követelést érvényesíteni a volt munkavállalójával szemben, ha írásbeli, igazolható módon kézbesített felszólítást küldött.
• Felszámolási eljárás előtt (cégek között) kötelező jogszerű fizetési felszólítást küldeni, szigorú formai követelményekkel. Ebben az esetben például szükséges pontosan szerepeltetni a követelés összegét, jogcímét, a fizetési határidőt, és a jogkövetkezményeket is.

Milyen tartalmi elemeket érdemes tartalmaznia egy jó fizetési felszólításnak?

A következő elemek szerepeltetése javasolt:

• A felszólító fél és az adós pontos neve, címe (vagy cégnév, adószám, ha vállalkozásról van szó);
• A követelés jogcíme (pl. ki nem fizetett számla, kölcsön, szerződéses díj);
• A követelt összeg pontos megjelölése (esetleg késedelmi kamattal együtt);
• A teljesítési határidő (pl. „a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül”);
• A bankszámlaszám, ahová fizetni kell;
• Az esetleges jogi következmények rövid jelzése (pl. „ellenkező esetben jogi lépéseket teszünk”).

Ha jogvita várható, érdemes ügyvéd segítségét kérni, hogy pontos és jogilag védhető legyen!

A fizetési felszólítás menete

Általános gyakorlat:

1. Első felszólítás – emlékeztető, barátságos hangvétel.
2. Második felszólítás – határozottabb, figyelmeztet a jogi következményekre.
3. Ügyvédi felszólítás – utolsó lépés jogi eljárás előtt.
   

Mi történik az első felszólítás után?

Amennyiben az adós nem reagál vagy nem fizet, célszerű a felszólításra vonatkozó kommunikációt és dokumentációt rendszerezni.

A második felszólításnál már érdemes tértivevényes vagy igazolható elektronikus küldési módot választani, hogy később bizonyítható legyen a kézbesítés ténye.

Ha a második felszólításra sincs válasz vagy fizetés, ügyvédi felszólítás következik, mely gyakran már önmagában is eredményre vezet.

Hogyan kell könyvelni a fizetési felszólításokat?

A fizetési felszólítás önmagában nem számviteli esemény, tehát nem jár könyvelési kötelezettséggel. Azonban ha az adós részéről beérkezik a teljesítés (fizetés), azt már szükséges könyvelni:

• a követelés csökkentéseként,
• pénzügyi bevételként,
• esetleg késedelmi kamatként (ha felszámítottuk és azt megfizették).

Fontos: a felszólításokat célszerű nyilvántartani (pl. sorszámmal, iktatással), különösen vállalati környezetben. Mivel ezek később bizonyítékként is szolgálhatnak peres vagy végrehajtási eljárás során illetve a régi Ptk. szabályai szerint a fizetési felszólítás alkalmas az elévülés megszakítására. Ha a felszólítás nyomán részletfizetés indul, akkor a fizetésekhez kapcsolódó részlet megállapodást szintén javasolt írásban rögzíteni és könyvelni az egyes teljesítésekhez igazodva.

Fizetési határidők és a késedelmi kamat

A fizetési felszólítás akkor kerül elő, amikor egy tartozás esedékes, de még nem történt meg a teljesítés. Ha a szerződés nem tartalmazott pontos fizetési határidőt, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint az adósnak a felszólítást követő 30 napon belül kell fizetnie. Tehát ha nincs más határidő rögzítve, akkor a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 nap után válik késedelmessé a tartozás.

Ha viszont a szerződés tartalmazott konkrét határidőt, és az már lejárt, akkor a felszólítás akár azonnali hatállyal is szólhat: például 8 napos vagy 15 napos teljesítési határidőt is meghatározhatunk benne.

Mi az a késedelmi kamat, és mikor jár?

Ha az adós nem fizet időben, akkor késedelmi kamatot lehet felszámítani. Ez a kamat azt a kárt kompenzálja, hogy a jogosult nem jutott időben a pénzéhez.

Kétféle eset van:

1. Ha nincs külön megállapodás a kamatról: ilyenkor a jegybanki alapkamat az irányadó (ez évente változhat, az MNB határozza meg).
2. Ha van külön megállapodás: akkor a felek magasabb kamatot is kiköthetnek, de ennek is van korlátja.

Fontos! Külön figyelmet érdemel, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás idején a kormány korlátozta a késedelmi kamat maximumát: a 454/2022. (XI. 9.) Korm. rendelet szerint, ilyenkor a kamat nem haladhatja meg az évi 25%-ot, még akkor sem, ha a szerződés ennél magasabb összeget írna elő. 

Mikor küldjünk fizetési meghagyást?

Fontos! Ha a fizetési felszólítás(ok) hatástalanok maradnak – az adós nem reagál, nem fizet, nem kér haladékot, akkor a jogosult közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást indíthat. Ez már egy hivatalos, nemperes eljárás eljárás, amelynek célja, a követelés érvényesítése gyors, peren kívüli módon. A fizetési meghagyásos eljárás alapfeltétele, hogy 

• a követelés pénzre szóljon, 
• lejárt legyen, 
• és a feleknek legyen magyarországi kézbesítési címe.
• Hárommillió  forintot meg nem haladó követelés esetén a peres eljárás kizárt a törvény elsődlegesen ezt az utat írja elő. Alsó összeghatár nincs, akár néhány ezer forintos követelésre is indítható fizetési meghagyás. 

A folyamat leegyszerűsített, és általában gyorsan lezajlik:

• A jogosult benyújtja a kérelmet.
• A közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást.
• Az adósnak 15 napja van arra, hogy ellentmondással éljen.
• Ha nincs ellentmondás, a meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.
• Ha ellentmondás érkezik, az ügy automatikusan polgári perré alakul.

Ügyvédként vállalom a teljes fizetési meghagyásos eljárás jogi támogatását: A követelés jogalapjának áttekintését, a kérelem összeállítását és beadását, a közjegyzői kommunikációt, valamint szükség esetén a peres eljárásra való felkészítést.

Abban az esetben ha az ügy végrehajtásba torkollik, tapasztaltan látom el a képviseletet a bírósági végrehajtás során is.

Mikor forduljon ügyvédhez fizetési felszólítás ügyében?

Sokan azt gondolják, hogy egy fizetési felszólítás megfogalmazása vagy kezelése nem igényel jogi szakértelmet – ez azonban gyakran hibás feltételezés. A nem megfelelően elküldött vagy hiányos tartalmú felszólítás későbbi jogvitákban gyengítheti az Ön pozícióját, sőt akár meghiúsíthatja a követelés érvényesítését.

Ügyvédként különösen akkor tudok segíteni, ha:

• Nem egyértelmű, hogy a követelés jogilag megalapozott-e (pl. van-e teljesítés, megfelelő szerződés).
• Kérdéses, hogy a felszólítás formailag és tartalmilag megfelelő-e, és később megállja-e a helyét bíróságon vagy közjegyző előtt.
• Olyan ügyet szeretne rendezni, amelynek van munkajogi, polgári vagy végrehajtási vonatkozása.
• El akarja kerülni, hogy hibás vagy túl enyhe kommunikáció miatt komolytalan követelésnek tűnjön a jogos igény.

Fontos azt is tudni, hogy bizonyos ügyekben – például felszámolási eljárás előtti fizetési felszólítás esetén – jogszabály írja elő a szigorú formai követelményeket, amit csak jogi szakember tud garantáltan teljesíteni.

Kérdése van a saját ügyével kapcsolatban?

 Egy követeléskezelésben jártas ügyvéd, hatékony tud Önnek segíteni.

Keressen meg, és beszéljük át a lehetőségeket egy rövid konzultáció keretében – gyors, érthető és jogilag megalapozott válaszokkal segítek dönteni.

Tetszett a cikk? Mentse el könyvjelzőbe, vagy ossza meg mással – és ha kérdése van, forduljon hozzám bizalommal.