Fizetési meghagyás ellentmondás (kisokos)

A fizetési meghagyásos eljárás egy látszólag egyszerű, mégis súlyos következményekkel járó jogi aktus, amely gyakran meglepetésszerűen éri az adósokat. Sok esetben a kötelezettek nem is tudják pontosan, mi ez, mit kell vele tenniük, és milyen lépéseket kellene haladéktalanul megtenniük, hogy a végrehajtás elkerülhető legyen!

Ennek a cikknek célja, hogy ügyvédként részletes, közérthető, ugyanakkor jogilag megalapozott útmutatást adjak arról, hogy mit jelent a fizetési meghagyás ellentmondása. Mikor és hogyan lehet élni vele, mire kell figyelni a kézbesítés során, és milyen lehetőségek vannak, ha már kifutott az időből. Ez a cikk különösen azoknak szól, akik adósként kerülnek ilyen helyzetbe.

Röviden a fizetési meghagyásról

A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) szabályozza, amely lehetőséget biztosít a jogosult (általában pénzkövetelést érvényesítő fél) számára, hogy gyorsan, olcsón és hatékonyan érvényesítse követelését.

Az eljárás egy nemperes eljárás amely közjegyző előtt zajlik, így a fizetési meghagyás ellentmondásának benyújtása előtt, nem is kerül sor bírósági tárgyalásra. Fontos, hogy az adósnak azonban csak 15 napja van arra, hogy a fizetési meghagyásra reagáljon – különben jogerős lesz az irat, és végrehajthatóvá válik.

Ezért is elengedhetetlen, hogy az érintettek tisztában legyenek a kézbesítési szabályokkal, az ellentmondás lehetőségével, a jogorvoslat formáival és a végrehajtás megelőzésének eszközeivel. 

Mi a teendő fizetési meghagyás átvétele során?

Sokan gondolják úgy, hogy ha nem veszik át a postai küldeményt, „akkor nem történik semmi”. Ez súlyos tévedés!

A jogszabályok értelmében ugyanis a fizetési meghagyás akkor is kézbesítettnek minősül, ha az adós azt „nem kereste” vagy az „átvételt megtagadta” !

A kézbesítési vélelem értelmében:

„A postai úton kézbesített hivatalos iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, akkor is, ha az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.” (Fmhtv. 32. §, Pp. 99. § (2))

Fentiekre tekintettel nagyon fontos, hogy bármilyen értesítést vagy  fizetési felszólítást kap banktól, követeléskezelő cégtől vagy végrehajtótól azt ne hagyja figyelem kívül!

Kézbesítési státuszok és joghatások – röviden:

• „Elköltözött” – ha nincs a lakcímnyilvántartóba bejelentve új cím, kézbesítettnek minősülhet (bírósági eljárásban egyedi mérlegelés kérdése).
• „Nem kereste” – vélelem beáll, az irat kézbesítettnek minősül.
• „Átvételt megtagadta” – kézbesítettnek tekintendő.
• „Kézbesítés nem lehetséges” – irat visszajön, de a bíróság vizsgálhatja a körülményeket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

• Ha valaki elköltözött, és nem jelentette be az új címet, az irat akkor is kézbesítettnek minősülhet.
• Ha az átvétel megtagadásra kerül, az az irat is kézbesítésének minősül.
• Ha a fizetési meghagyás kézbesítését kétszer kísérlik meg, és adós azt nem kereste, akkor is beáll a kézbesítési vélelem.

Amennyiben a „Kézbesítés akadályozott” – azaz a címzett tartósan és alappal akadályozott a fizetési meghagyás átvételében, az az igazolási kérelem alapja lehet. A Pp. 148. § (1) – e bekezdése akként rendelkezik, hogy ilyenkor külön eljárás keretében kérhető az ellentmondás benyújtásra rendelkezésre álló határidő utólagos megnyitása.

Kézbesítési kifogás: ha az adós vitatja, hogy kézbesítés megtörtént (pl. nem is lakott a címen), kézbesítési kifogással élhet. A kézbesítési kifogás benyújtása, szigorú feltételekhez kötött: rövid határidő általában( 15 nap) és alapos és jogilag helyes indoklás szükséges.

A fizetési meghagyás ellentmondás benyújtása

Az adós egyik legfontosabb joga, hogy ellentmondással éljen a fizetési meghagyással szemben. Ha ezt határidőben megteszi, az ügy automatikusan bírósági perré alakul. A fizetési meghagyás ellentmondását a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell benyújtani.

Benytújtás módja:

• Személyesen bármely közjegyzőnél.
• Postai úton, ajánlott küldeményként.
• Elektronikusan, cég vagy egyéni vállalkozó esetén kötelezően az elektronikus ügyintézési felületen keresztül.
  

Rendkívüli ellentmondás: van kiút?

Ha nem került időben benyújtásra az elletmondás még van lehetőség a jogerős fizetési meghagyás megtámadására. Ha az adós nem tudott időben ellentmondani, rendkívüli ellentmondással is élhet – de csak akkor, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak, azaz kivételesen.

„Az ellentmondás benyújtásának elmulasztása igazolható, ha az adós önhibáján kívül nem tudott cselekedni.” – (Pp. 134. § (3))

Ügyvédi tanács: Ne várjon az utolsó pillanatig! A rendkívüli jogorvoslatok sikeressége alacsony.

Azonban, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett és megindult a végrehajtási eljárás, fontos tudni, hogy ebben az esetben is előfordulhat, hogy a folyamatban lévő végrehajtás elévült. Amennyiben Önnek is az álláspontja, keressen bizalommal.

Fellebbezés – mikor van helye?

A fizetési meghagyásos eljárásban klasszikus fellebbezésre nincs lehetőség az adós csupán ellentmondással élhet. Ha azonban az ügy perré alakul, a bíróság elsőfokú ítélete ellen már megnyílik a fellebbezés joga – törvényben meghatározott feltételek mellett.

Nincs helye fellebbezésnek például, ha a pénzkövetelés összege nem haladja meg a 30.000 forintot.

Fellebbezni lehet, ha:

• az eljárásban jogsértés történt (pl. a felet nem idézték meg szabályszerűen, vagy nem folytattak le szükséges bizonyítást),
• a bíróság hibás jogértelmezéssel hozta meg az ítéletet (anyagjogi hiba).
  

Tipikus megtámadási érvek

• A felet nem idézték meg szabályszerűen → pl. az alperes elköltözött, és a bíróság a régi címére küldte az idézést. Az ítélet ennek ellenére távollétében született meg. (Pp. 114. § – a alapján legalább 15 nappal korábban kell kézbesíteni az idézést.)
• A bíróság figyelmen kívül hagyott tanú indítványokat vagy fontos bizonyítékokat → pl. a bíróság nem hallgatta meg azokat a tanúkat, akik a szerződéskötés körülményeit tisztázhatták volna. (Pp. 265–278. § – a alapján minden érdemi bizonyítási indítványt el kell bírálni.)
• Az ítélet nem megfelelően indokolt → pl. az ítélet csupán annyit közöl: „a kereset alapos”, de nem részletezi az indokokat. (Pp. 346. § – a megköveteli az ítélet részletes, logikus indokolását.)

Perújítás – kivételes esetekre

Perújításra akkor van lehetőség, ha az ítélet jogerőre emelkedett, de utóbb olyan új körülmény vagy bizonyíték merül fel, amely az ügy kimenetelét a fellebbezést benyújtó fél érdekeit előmozdítva befolyásolta volna, és amelyről a fél nem tudott vagy nem tudott élni vele.

Példa új tényre vagy bizonyítékra:

• Az adós csak az eljárás után szerez tudomást arról, hogy a követelést már korábban rendezte, és megtalálja az utalási bizonylatot.
• A bíróság nem tudott arról, hogy a felperes jogutódja nem volt jogosult a követelés érvényesítésére. Ennek leggyakoribb esete amikor egy követeléskezelő cég engedményezés útján vesz át egy követelést, attól a banktól akinél az adós a hitelt / kölcsönt felvette.

Tipikus hibák az ellentmondás során

• Lekésett / elmulasztott határidő: ha az adós nem reagál 15 napon belül, az irat jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.
• Nem megfelelő indoklás: bár a fizetési meghagyás ellentmondását nem kell indokolni, mégis fontos lehet későbbi per során, hogy az adós már ekkor jelezze: „vitatja a követelés jogalapját vagy összegét.”
• Formai hiba: például hiányzik az aláírás, vagy nem megfelelő címre küldik az iratot postai küldemény esetén.
  

Részletfizetés vagy fizetési halasztás

Az adós nem csak ellentmondással élhet, hanem kérheti a fizetési halasztást vagy részletfizetést. Ez történhet:

• Közvetlenül a jogosulttal kötött egyezség formájában, akár az eljárás alatt is.
• Közjegyző előtti egyezségi eljárásban, ahol a közjegyző jóváhagyásával hivatalos egyezség születhet. 

Fontos! Az egyezségi eljárásban a személyes megjelenés kötelező lehet. És ha az egyik fél nem jelenik meg, az eljárás meghiúsul. Ha az egyezség nem jön létre, az eredeti eljárás folytatódik.

Ha Önnek több tartozása van, vagy folyamatban lévő végrehajtás alatt áll, érdemes megfontolnia az adósságrendezési eljárás. Ez hatékony jogi eszköz lehet a tartozások rendezésére és helyzetének stabilizálására.

Ha nincs ellentmondás…

Ha a fizetési meghagyás ellentmondása nem kerül benyújtásra, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. (Lásd a végrehajtásról szóló cikkemet) Ekkor a jogosult közvetlenül kérheti a végrehajtási eljárás megindítását, amelynek során a végrehajtó:

• inkasszót adhat a bankszámlára,
• munkabért tilthat le,
• ingóságot foglalhat,
• vagy akár ingatlant is árverezhet.
  

Nagyon fontos érteni, ha már jogerős fizetési meghagyás vagy bírósági ítélet van, a fellebbezésre és perújításra csak szigorúan meghatározott esetekben van lehetőség. Ilyenkor az eljárás sokkal nehezebben állítható meg, és jóval költségesebb és időigényesebb is, mint egy időben megtett ellentmondás vagy kifogás.

Ügyvédi tapasztalataim alapján elmondható, hogy

az adósok gyakran későn keresnek jogi segítséget akkor amikor már megtörtént a bankszámla inkasszó vagy az ingatlan lefoglalása. Ilyenkor is van lehetőség jogorvoslatra (pl. végrehajtás felfüggesztése, végrehajtás megszüntetése), de ez már komplexebb és jóval kockázatosabb út.

 Követeléskezelésben jártas ügyvédként, hatékonyan tudok Önnek segíteni. 

Amennyiben fizetési meghagyás vagy végrehajtási eljárás miatt jogi segítségre van szüksége, vegye fel velem a kapcsolatot!

Tetszett a cikk? Mentse el a könyvjelzők közé, hogy bármikor gyorsan visszataláljon ide.