Folyamatban lévő végrehajtás elévülése

A folyamatban lévő végrehajtás elévülése sok adóst foglalkoztat. Sokan kérdezik, megszűnhet-e a tartozás akkor is, ha már elindult a végrehajtási eljárás. Mások abban bíznak, hogy elég kivárni 5 évet, és a végrehajtás magától megszűnik.

Ez a cikk arról szól, mikor és milyen feltételekkel következhet be a végrehajtási jog és a folyamatban lévő végrehajtás elévülése, és mit tehet az adós ebben a helyzetben. Álláspontom egyértelmű: az elévülés végrehajtás közben is lehetséges, de szigorú feltételekhez kötött.

Részletesen bemutatom, hogy

• A végrehajtás elévülése csak akkor következik be, ha 5 évig nincs intézkedés.
• A bíróság és a végrehajtó nem vizsgálja hivatalból, az adósnak kell hivatkozni rá.
• Az elévülés sikeres érvényesítéséhez ügyvédi támogatás szükséges.

Melyek a leggyakoribb tévhitek a végrehajtási jog elévülésével kapcsolatban?

A végrehajtási eljárás a bírósági és közjegyzői döntések kikényszerítésének eszköze. Rendkívül hatékony módszer a követelések érvényesítésére, ugyanakkor sokszor az adós számára kellemetlen és közvetlen hatásokkal jár. Ez rengeteg érzelmet vált ki, emiatt számos félreértés merül fel a végrehajtás elévülése körül. 

Javaslom, hogy részletesen ismerje meg, hogyan zajlik lépésről lépésre a teljes végrehajtási eljárás. Ajánlom figyelmébe a végrehajtás menete 2025-ben című cikkemet.

Na de nézzük a leggyakoribb tévhiteket és azok magyarázatát.

1. Miért nem igaz, hogy a végrehajtás alatt soha nincs elévülés?

Sokan úgy gondolják, hogy ha egyszer megindult a végrehajtás, a követelés soha többé nem évül el. Ez téves elképzelés.

A végrehajtási cselekmények valóban megszakítják az elévülést, és ezután az elévülési idő újraindul. Ha 5 évig semmilyen intézkedés nem történik, az elévülés bekövetkezhet, még folyamatban lévő végrehajtás mellett is.

2. Mi a különbség végrehajtási jog elévülése és a folyamatban lévő végrehajtás elévülése között?

Sokan összekeverik a két fogalmat, pedig jogilag lényeges különbség van közöttük. A végrehajtási jog elévülése azt jelenti, hogy a jogerős és végrehajtható határozat (például ítélet vagy közjegyzői okirat) alapján fennálló jogot az általános elévülési idő elteltével már nem lehet érvényesíteni. 

A folyamatban lévő végrehajtás elévülése viszont azt jelenti, hogy egy már megindult végrehajtási eljárásban, ha 5 éven át nem történt végrehajtói intézkedés, az adós hivatkozhat az elévülésre és kérheti az eljárás megszüntetését.

3. Miért téves azt hinni, hogy 5 év után automatikusan megszűnik a tartozás?

Sokan hiszik, hogy elég kivárni az 5 évet, és a követelés megszűnik. Ez tévedés. Az elévülés nem törli el a tartozást, csak a bírósági érvényesíthetőséget korlátozza. A bíróság vagy a végrehajtó hivatalból nem állapítja meg az elévülést, még akkor sem, ha az idő eltelt. 

Fontos, hogy az adósnak kell rá kifejezetten hivatkoznia, különben a végrehajtás változatlanul folytatódik, és a tartozás továbbra is behajtható marad.

4. Egyformán évül el minden tartozás a végrehajtásban?

Nem. Az elévülés szabályai nem minden követelésre vonatkoznak egyformán.

Például adótartozások vagy gyermektartásdíj esetében speciális rendelkezések élnek, amelyek az általános 5 éves szabálytól eltérhetnek. Ezért mindig egyedi vizsgálat szükséges.

5. Miért veszélyes nem átvenni a bírósági vagy végrehajtói iratokat?

Sokan hiszik, hogy ha nem veszik át a hivatalos leveleket, akkor elkerülhetik a következményeket. Ez súlyos tévedés. Ha a tértivevény „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, beáll a kézbesítési fikció, vagyis a kézbesítési vélelem. 

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iratot kézbesítettnek kell tekinteni, és a határidők, például a fizetési meghagyás 15 napos ellentmondási ideje megkezdődik.

6. Hogyan férhet hozzá a végrehajtó az adós adataihoz engedély nélkül?

A végrehajtó feladata a jogerős határozatok kikényszerítése. Ennek érdekében széles jogosítványokkal rendelkezik: megkeresheti a bankokat, adatokat kérhet a gépjármű, ingatlan és cégnyilvántartásból. 

Érdemes tudni, hogy ehhez nincs szükség az adós hozzájárulására, hiszen a végrehajtó a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) által biztosított jogkörben jár el.

Mikor évül el a végrehajtási jog?

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő 5 év.  A Vht. 57. § (1)- e akként rendelkezik, hogy 

           “A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.” 

A követelések elévülésének általános szabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) határozza meg, mely szerint:

 „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.”  (Ptk. 6:22. § (1))

Azonban különböző jogszabályok megállapítanak az általánostól eltérő, speciális elévülési időket is, melyek a következők.

Általánostól eltérő speciális elévülési idők:

• 1 év: telefon-, internet-, kábeltelevíziós díjak, parkolási bírság, fuvarozási díjak.
• 3 év: munkajogi igények, bizonyos közüzemi díjtartozások (pl. 2018. december 19. után keletkezett villany- vagy gázszámlák).
• 4 év: áfatartozások behajtása.
• 5 év: általános polgári jogi követelések, bírósági ítéletek végrehajtása, 2023. szeptember 1. után esedékessé vált közüzemi díjak.

Kulcsfontosságú, hogy a behajtó cégek az elévülés szabályait figyelmen kívűl hagyva járnak el a követelések behajtása során. Ne hagyja magát, ismerje meg a védekezés jogos lehetőségeit.

Mikor számít esedékesnek egy követelés, és hogyan befolyásolja az elévülést?

Az elévülés kezdő időpontja az, amikor a követelés esedékessé válik, vagyis amikor a tartozást jogszerűen meg kellett volna fizetni. Ha nincs végrehajtható okirat, akkor a végrehajtási jog elévülése az esedékesség napjától indul, és az adott követelésre vonatkozó általános és speciális elévülési idő elteltével évül el.

Ez az időpont követelésfajtánként eltérő lehet, például:

• Munkajogi igények: a munkabér kifizetésének napja (pl. ha május 10-én kellett volna fizetni, de nem történt meg, innen indul az elévülés).
• Közüzemi tratozások: a számlán feltüntetett fizetési határidő (pl. víz-, gáz-, villanyszámla).
• Banki Hitel, banki tartozások: a bank által küldött szerződés felmondásról szóló értesítés kézbesítésének a napja. 
• Telekommunikációs szolgáltatás: az elmulasztott mobilszámla vagy internetdíj fizetési határideje.

Fontos! Hogyha van jogerős és végrehajtható határozat (például jogerős ítélet vagy közjegyzői okirat), a végrehajtási jog elévülésének a kezdete a végrehajthatóság beálltának időpontja és onnantól általánosan 5 év az elévülési idő. Függetlenül attól, hogy az eredeti követelés elévülési ideje ennél rövidebb volt.

Fizetési meghagyás és a 10 éves jogvesztő határidő 

Egy fontos kivétel a  fizetési meghagyásos eljárás során hozott fizetési meghagyás.  A 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) kimondja, hogy a jogerőre emelkedést követő 10 éves jogvesztő határidő után végrehajtási kérelem már nem terjeszthető elő.

Ez azt jelenti, hogy ha a jogosult elmulasztja ezt a határidőt, végrehajtás akkor sem indítható, ha a követelés maga még nem évült el. A különbség az elévüléshez képest az, hogy míg az elévülésre az adósnak kell hivatkoznia, addig a jogvesztést a bíróság hivatalból veszi figyelembe.

Milyen okirat alapján indulhat meg a végrehajtási eljárás?

Végrehajtást mindig végrehajtható okirat alapján lehet kérni. Ilyenek lehetnek:

• bírósági ítélet,
• jogerős fizetési meghagyás,
• közjegyzői okirat, amelyben az adós vállalta a fizetést,
• választottbírósági ítélet,
• más hatósági vagy bírósági határozat, amely végrehajtható.

Ahhoz, hogy a fizetési meghagyás ne váljon jogerőssé, a kézbesítéstől számított 15 napon belül annak ellent kell mondani. Az ellentmondásra vonatkozó legfontosabb szabályokról az fizetési meghagyás ellentmondás kisokos című cikkemben tájékozódhat.

Mi szakítja meg a végrehajtási jog elévülését?

A végrehajtási elévülését eltérő szabályok befolyásolják attól függően, hogy a végrehajtási eljárás még nem indult meg, vagy már folyamatban van.

1. Ha még nincs megindítva a végrehajtási eljárás

A végrehajtási jog elévülésére ilyenkor a Ptk. általános megszakító okai vonatkoznak, például:

• a jogerős fizetési meghagyás kibocsátása, 
• egy perindítás, amely jogerős érdemi határozattal zárul,
•  a végrehajtási eljárás kezdeményezése, 
• az adós részéről történő befizetés vagy kifejezett  tartozáselismerés, 
• a kötelem megegyezéssel történő módosítása vagy egyezség,
• a követelés csődeljárásban történő bejelentése, illetve
• a  felszámolási eljárás megindítása is megszakítja a követelés elévülését, és a felszámolási eljárás befejezésekor az elévülési idő újrakezdődik.

Különbség a régi és az új Ptk. között:

• A régi Ptk. alatt a  fizetési felszólítás is megszakította az elévülést.
• Az új Ptk. szerint a puszta felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, csak az adós kifejezett elismerése vagy bírósági úton való érvényesítés.

2. Ha már folyamatban van a végrehajtási eljárás

Ebben az esetben a végrehajtói cselekmények szakítják meg az elévülést. Ilyenek például:

• felszólítás tartozás megfizetésére,
• munkabér vagy nyugdíj letiltása, bankszámla foglalása,
• végrehajtási jog bejegyeztetése,
• ingó vagy ingatlan lefoglalása, illetve árverés kitűzése, helyszíni eljárás,
• ingatlan tulajdoni lapjának lekérése a végrehajtás folytatása érdekében,
• a szünetelő végrehajtás folytatására irányuló kérelem,
• a végrehajtó által kiállított, a tartozás összegét rögzítő iratok, értesítések.

Fontos tudni! A jogszabály a végrehajtási cselekmény fogalmát nem határozza meg kimerítően. A jogirodalom és a bírósági gyakorlat szerint azonban minden olyan intézkedés megszakítja az elévülést, amely ténylegesen előmozdítja az eljárást, és alkalmas a követelés behajtására.

Gyakran előfordul, hogy a bank vagy egy követeléskezelő cég a követelést egy másik társaságnak adja át engedményezési szerződés útján. Ez is alkalmas az elévülés megszakítására, ha a jogutódlás tényét bíróság jogerős végzésben mondja ki.

Lehetséges a folyamatban lévő végrehajtás elévülése?

Igen, lehetséges! Amennyiben a végrehajtó hosszabb időn át nem foganatosított végrehajtási cselekményeket, fennáll annak a lehetősége, hogy a folyamatban lévő végrehajtás elévült.

A folyamatban lévő végrehajtás elévülése azonban nem automatikusan következik be. Az adósnak kell hivatkoznia arra, hogy az utolsó végrehajtói intézkedés óta eltelt az 5 év. Ez eltér az általános polgári jogi szabályoktól, tehát az adósnak aktívan kell fellépnie.

Az adós számára két jogi lehetőség is nyitva áll:

• végrehajtás megszüntetése iránti per bírósági eljárásban, vagy
• végrehajtás megszüntetése elévülés miatt.

Az ügy iratainak az eljáró végrehajtón keresztül történő bekérése és áttanulmányozása után egy követeléskezelésben tapasztalt, jártas ügyvéd tud Önnek segíteni, hogy az adott ügyben sikeresen kezdeményezhető-e a végrehajtás megszüntetése.

Így néz ki a végrehajtás elévülésének folyamata

A folyamatban lévő végrehajtás elévülése egy összetett jogi helyzet, amely nem automatikusan következik be. Ahogy már említettem az adósnak kell kezdeményeznie a folyamatot. Az adósnak kell bizonyítania, hogy az utolsó végrehajtói intézkedés óta eltelt az 5 éves elévülési idő. 

Ennek érdekében két fő eljárás áll rendelkezésre: a végrehajtás megszüntetése iránti per, valamint a végrehajtás megszüntetése elévülés miatt.

Az első lépés: kérelem benyújtása

Az adósnak írásban elő kell előadnia, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült. Ez történhet egy egyszerű kérelem majd amennyiben arra sor kerül keresetlevél formájában. 

Végrehajtóhoz benyújtott elévülési kifogás (Vht. 41. §)

Amennyiben az adós azt állítja, hogy a követelés már nem áll fenn, megszűnt, teljesítette, vagy elévült, úgy a végrehajtó először a végrehajtást kérőt hívja fel nyilatkozatra. Ennek során a jogosultnak 15 napja van arra, hogy írásban reagáljon:

• ha elismeri az adós állítását, a végrehajtás lezárulhat,
• ha nem reagál, vagy vitatja az elévülést, az ügy a bíróság elé kerül.

Fontos, hogy ebben a szakaszban a végrehajtó nem folytat érdemi bizonyítást. Ha vita merül fel, a bíróság dönt az elévülés kérdésében.

Végrehajtás megszüntetése elévülés miatt – Végrehajtás per

Ha a végrehajtást kérő, mint jogosult nem nyilatkozik vagy nem ismer el az elévülést keresetben lehet kérni a végrehajtási eljárás megszüntetését elévülés miatt. Ez a per kifejezetten az elévülésre alapozott megszüntetésre irányul. 

Ebben az esetben az adós keresetet ad be a bírósághoz, és kérheti a végrehajtás megszüntetését, ha az utolsó végrehajtói cselekmény óta eltelt 5 év.

A per menete:

1. Keresetlevél benyújtása – az adós előterjeszti, hogy a végrehajtási jog elévült.
2. Bírósági vizsgálat – a bíróság soron kívül megvizsgálja a keresetet.
3. Végrehajtást kérő nyilatkozata – 15 napon belül válaszolhat. Ha nem reagál, bírósági meghagyás születhet.
4. Tárgyalás – a bíróság egy hónapon belül tárgyalást tűz ki.
5. Ítélet – ha a bíróság megállapítja az elévülést, a végrehajtást megszüntetik.

Ez az eljárás gyorsabb a hagyományos pernél. A jogszabály soron kívüli elbírálást ír elő. Fontos, hogy az adós az megfelelően hivatkozzon jogszabályi helyekkel megjelölve elévülésre és megfelelő bizonyítékokat csatoljon. 

Fontos! A bíróság csak akkor szünteti meg a végrehajtást, ha az elévülés ténylegesen megállapítható. Amennyiben ez fennáll, a bíróság ítélettel megszüntetheti a végrehajtást, és az adós megszabadulhat a jogalap nélküli követeléstől.

Elévülési kérelem minták – miért nem elég önmagában a benyújtás?

A Vht. 41. § szerinti elévülési kifogásra könnyen találhatók sablonok az interneten. A probléma azonban nem a minta kitöltésében rejlik. Sok adós nincs tisztában azzal, hogy egy ilyen kérelem előterjesztése – még akkor is, ha az elévülés nyilvánvalónak tűnik – önmagában nem eredményezi automatikusan a végrehajtás megszűnését. Erre csak akkor kerül sor, ha a jogosult kifejezetten elismeri az elévülést.

A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a végrehajtást kérők ebben a szakaszban szinte soha nem ismerik el az elévülést. Ilyenkor az ügy bíróság elé kerül, és szükség van a végrehajtás megszüntetése iránti per megindítására.

Miért fontos a szakértői segítség?

Az elévülésre alapított per megnyerése nem pusztán egy formanyomtatvány kitöltésén múlik. Szükséges a releváns iratok beszerzése, azok jogi szempontú elemzése, valamint a bírói gyakorlat ismerete. Ha az adós jogi képviselet nélkül jár el, könnyen előfordulhat, hogy keresetét a bíróság elutasítja. Ráadásul a sikertelen eljárás után a jogosult újabb, jelentős perköltséget érvényesíthet, amit az adósnak kell a tartozása mellett megfizetnie.

Milyen esetben nem évül el a végrehajtási jog?

A folyamatban lévő végrehajtás elévülése kapcsán fontos tudni, hogy bizonyos jogok és igények nem évülnek el. Tehát a végrehajtás során az adós időmúlásra hivatkozva sem szabadulhat meg tőlük. Ilyen ügyekben minden esetben bírósági végrehajtó jár el – aki különböző eszközökkel gondoskodik a kötelezettség teljesítéséről.

Nem évül el például:

Gyermektartásdíj iránti jogosultság

Az egyes havi részletek behajthatósága elévülhet, de maga a tartásdíjra való jogosultság mindig fennmarad. A bíróság bármikor elrendelheti a végrehajtást a gyermek érdekében. A végrehajtó pedig tipikusan munkabér-letiltással vagy bankszámlafoglalással hajtja be a tartozást.

Tulajdoni igények

Ha valakit jogerős ítélet kötelez egy ingatlan vagy ingóság kiadására, ez a kötelezettség nem évül el. A tulajdonjog időben nem korlátozott, így a jogosult akár évek múltán is kérheti a végrehajtási eljárás lefolytatását. Ha az adós nem adja át az ingatlant, a bírósági végrehajtó akár rendőri közreműködéssel kényszeríti ki a birtokbaadást.

Személyhez fűződő jogokon alapuló kötelezettségek

Ilyen például egy sajtó-helyreigazítás vagy jogsértő tartalom eltávolítása. Ha az adós nem teljesíti az ítéletet, a bíróság újabb pénzbírságot szabhat ki, vagy engedélyezheti, hogy a jogosult maga hajtsa végre a helyreigazítást a kötelezett költségére. Itt is a végrehajtó közreműködése biztosítja a döntés kikényszerítését.

Közérdekű kötelezettségek

Bizonyos bírósági határozatok közérdekű célt szolgálnak, ezért ezek végrehajtása soha nem évül el. Például egy bontási kötelezés esetén, ha az adós nem hajlandó végrehajtani az ítéletet, a végrehajtó megszervezi a bontást, amelyet a hatóságokkal együttműködve hajtanak végre. 

Végül pedig a költségeket az adósra terhelik.

A végrehajtásban mindig különbséget kell tenni a követelések típusai között. 

Az adós számára ezek az ügyek sokszor átláthatatlanok lehetnek. A végrehajtási iratok alapos elemzésével azonban egy szakértő ügyvéd pontosan meg tudja állapítani, hogy van-e lehetőség az elévülésre hivatkozni, vagy azt, hogy a kötelezettség továbbra is fennáll.

Ha végrehajtás alatt áll, mindenképpen beszéljen ügyvéddel!

A folyamatban lévő végrehajtás elévülése nem lehetetlen, de szigorú feltételekhez kötött. A jogosult bármilyen intézkedése újraindítja az elévülést. Ezért mind az adósnak, mind a jogosultnak fontos tisztában lenni azzal, mikor jár le az elévülési idő.

Az adós önmagában nem mindig tudja pontosan megítélni, hogy az elévülés bekövetkezett-e. Egy ügyvéd képes átlátni a végrehajtási iratokból, mikor történt az utolsó intézkedés, és van-e esély a megszüntetésre.

Ha Önnek több tartozása van, vagy folyamatban lévő végrehajtás alatt áll, érdemes megfontolnia az adósságrendezési eljárást. Ez hatékony jogi eszköz lehet a tartozások rendezésére és helyzetének stabilizálására.

Ha Ön végrehajtás alatt áll, különösen érdemes tapasztalt ügyvéd segítségét kérnie, így biztos lehet abban, hogy jogai a lehető legjobban érvényesülnek. Keressen bizalommal!

Amennyiben Ön végrehajtási ügyben érintett, érdemes elmentenie ezt a cikket könyvjelzőként, hogy szükség esetén könnyen visszataláljon hozzá.

Gyakori kérdések