• Skip to main content
  • Skip to header right navigation
  • Skip to site footer
Dr. Nagy Rudolf       Ügyvéd

Dr. Nagy Rudolf Ügyvéd

  • Kezdőlap
  • Bemutatkozás
  • Szakterületek
    • Követeléskezelés
    • Ingatlanjog
    • Társasházi jogi tanácsadás
    • Céges ügyvéd
    • Öröklési jog ügyvéd
    • Munkajog
    • GDPR és adatvédelem
    • Szerződések
  • GYIK
  • Blog
  • Kapcsolat

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések a fizetési meghagyásos eljárásról (FMH)

Kezdőlap » Blog » GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések a fizetési meghagyásos eljárásról (FMH)
Írta: Dr. Nagy Rudolf · Frissítve: 2025.05.14.
Mi az a fizetési meghagyás, és mikor alkalmazzák?

A fizetési meghagyás (FMH) egy közjegyző által lefolytatott nemperes eljárás, amely során a jogosult pénzkövetelését gyorsan és költséghatékonyan tudja érvényesíteni. Általában akkor alkalmazzák, ha a követelés lejárt, pénzre irányul, és az adós belföldön él.

Ki és hogyan indíthat fizetési meghagyásos eljárást?

Jogosultként bármely természetes vagy jogi személy indíthat FMH-t a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online rendszerén keresztül, vagy papíralapon közjegyzőnél. A kérelem benyújtásához nem szükséges ügyvéd, de jogilag megalapozott, hibamentes eljárás érdekében célszerű ügyvédi segítséget igénybe venni.

Milyen összeghatár mellett indítható fizetési meghagyás?

FMH 3 millió forint alatti követelés esetén kizárólagos, 3 millió forint felett is indítható, de ott a kötelezett ellentmondása esetén automatikusan peres eljárásra tér át az ügy. Minimumösszeg nincs meghatározva, tehát akár néhány tízezer forintos tartozásra is lehet FMH-t indítani.

Milyen követelések nem érvényesíthetők fizetési meghagyással?

Nem indítható FMH például:
• külföldi lakóhelyű vagy székhelyű kötelezett ellen,
• ha a követelés nem pénzre irányul (pl. dolog kiadása),
• ha a követelés munkaviszonyból vagy hasonló jogviszonyból ered,
• ha a követelés jellege peres eljárást kíván (pl. kártérítési igény),
• ha több kötelezett van, és egyikük sem rendelkezik belföldi lakcímmel.

Mi az a kézbesítési vélelem?

A kézbesítési vélelem azt jelenti, hogy ha a postai kézbesítést kétszer megkísérlik, de az iratot nem veszik át, akkor az iratot kézbesítettnek kell tekinteni. Ez különösen fontos az FMH eljárásban: az adós tudta nélkül is beállhat a jogerő, és elindulhat a végrehajtás.

Mi történik, ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást?

Ha az FMH-t nem veszi át, és beáll a kézbesítési vélelem, akkor 15 nap elteltével jogerőre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a jogosult kérheti a végrehajtási záradékot, majd végrehajtási eljárás indulhat: inkasszó, bérletiltás, ingó vagy ingatlan lefoglalása.

Mit tehet az adós, ha csak a végrehajtásról értesül?

Ebben az esetben is lehet még jogi lépéseket tenni:
• kérelem a kézbesítési vélelem megdöntésére (pl. ha nem a lakcímén történt a kézbesítés, kórházi tartózkodás, külföldi munkavégzés, stb. miatt nem vette át),
• végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása,
• perújítási kérelem, ha új tény vagy bizonyíték merült fel.

Mi történik, ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak?

Az eljárás peres szakaszba lép, amelyet már a bíróság folytat le. A jogosult köteles keresetlevelet benyújtani, az adós pedig jogi képviselet mellett vagy egyedül védekezhet. Egy ügyvéd segíthet elkerülni a rosszul előadott érveket vagy jogvesztést.

Kell-e illetéket fizetni a fizetési meghagyás indításakor?

Igen, az FMH eljárás díjköteles. Az illeték összege a követelés mértékétől függően 1%–3% között mozog, de legalább 5.000 Ft és legfeljebb 300.000 Ft. A pontos összeg a kérelem benyújtásakor automatikusan kiszámításra kerül.

Mikor válik végrehajthatóvá a fizetési meghagyás?

Ha az adós nem nyújt be ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 napon belül, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Ezután végrehajtási záradékkal ellátva megindítható a végrehajtás.

Milyen lépéseket tehet a jogosult, ha jogerős az FMH?

A jogosult a következőket teheti:
• végrehajtási záradék kérelmezése a közjegyzőnél,
• végrehajtási eljárás indítása a végrehajtónál (inkasszó, munkabér-letiltás, ingatlan-végrehajtás),
• a költségek behajtása is kérhető (ügyvédi díj, kamatok, eljárási költségek).

Kategória: Követeléskezelés
Dr. Nagy Rudolf ügyvéd

Bejegyzést írta: Dr. Nagy Rudolf

Széleskörű tapasztalattal bírok a bírósági peres és nemperes eljárások során. Szakterületeim között van a követeléskezelés, ingatlan jog, társasági és céges jog, valamint az öröklési és munkajog.

Előző bejegyzésKézbesítés, kézbesítési vélelem és jogerős fizetési meghagyás – Mit tehet az adós?
Következő bejegyzésVégrehajtás menete 2026-banA végrehajtás menete 2025-ben

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Amennyiben úgy látja, hogy az Ön jogi ügye olyan helyzetet teremt, ahol segítségre van szüksége – akár tanácsadásban, akár képviseletben –, kérem, keressen meg!

Kapcsolat

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Nagy Rudolf egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok rendelkezései szerint. Az ügyféljogokra és az ügyvédi tevékenységre irányadó szabályok a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhetők el: http://magyarugyvedikamara.hu.

A honlapon található valamennyi tartalom kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A közzétett információk felhasználásából eredő esetleges károkért az iroda felelősséget nem vállal.

© 2026 · drnagyrudolf.hu · Adatvédelmi Nyilatkozat

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Nagy Rudolf egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok rendelkezései szerint. Az ügyféljogokra és az ügyvédi tevékenységre irányadó szabályok a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhetők el: http://magyarugyvedikamara.hu.

A honlapon található információk és bejegyzések tájékoztatási célt szolgálnak, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Az iroda a honlapon megjelent információk felhasználásából eredő kárért felelősséget nem vállal.

© 2026 · drnagyrudolf.hu