Ingatlan adásvételi szerződés: miért nem elég egy minta?

Az ingatlan adásvételi szerződést soha nem szabad sablonokra bízni. Lakás, ház vagy telek megvásárlásakor a minták gyakran nem fedik le a konkrét ügy sajátosságait. Illetve nem felelnek meg sem a formai sem tartalmi követelménynek.

Ebben a cikkben megismerheti, hogy miért nem elég egy minta az ingatlan adásvételi szerződés elkészítéséhez.  Az érvényes és biztonságos okirat feltétele az ügyvédi közreműködés, a pontos adatrögzítés és a teljes körű jogi ellenőrzés.

A legfontosabb szabályok, amit mindenképp érdemes tudni:

• Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői okirat szükséges.
• A szerződés módosítása kizárólag írásban, ügyvédi ellenjegyzéssel lehetséges. A szóbeli megállapodások joghatás kiváltására nem alkalmasak.
• Az elállás és a megtámadás csak törvényben meghatározott esetekben és határidőn belül gyakorolható. Ezért minden ilyen lépés előtt ügyvédi konzultáció javasolt.

Mi az ingatlan adásvételi szerződés?

Az ingatlan adásvételi szerződés az a megállapodás, amelynek alapján az eladó vállalja, hogy az ingatlan tulajdonjogát a vevőre átruházza. A vevő ezzel egyidejűleg kötelezettséget vállal a vételár megfizetésére és az ingatlan átvételére.

A szerződés rögzíti mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az ingatlan tulajdonosváltásának jogszerű és biztonságos lebonyolításához szükséges. 

A folyamat a birtok tényleges átadásával válik teljessé. A vevő akkor válik teljes jogú tulajdonossá, amikor az ingatlan birtokát is megszerzi, és a szerződésben vállalt valamennyi feltétel teljesül.

Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességének feltételei

A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az ingatlan adásvételi szerződés csak írásban érvényes. Szóbeli megállapodás vagy kézzel írt nyilatkozat önmagában nem hoz létre tulajdonátruházást. Az írásbeli forma biztosítja azt a jogi keretet, amely rögzíti a felek szándékát, és egyértelművé teszi a megállapodás érvényesíthetőségét.

Egy gondosan elkészített szerződés nemcsak a vételárat és az ingatlan pontos adatait tartalmazza. Magában foglalja mindazokat a rendelkezéseket is, amelyek a felek érdekeit védik, és a jogviták elkerülését szolgálják. 

Az ingatlan adásvétel menete csak akkor lehet átlátható és problémamentes, ha a szerződés minden jogi követelménynek megfelel. Ez az a dokumentum, amely garantálja, hogy az eladó és a vevő közötti megállapodás a gyakorlatban is jogszerűen, biztonságosan és zökkenőmentesen menjen végbe.

Mikor törvényes az ingatlan adásvételi szerződés?

Egy ingatlan adásvételi szerződés akkor tekinthető törvényesnek, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásainak. A dokumentumnak tartalmaznia kell a kötelező tartalmi elemeket, és azt ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzésével kell ellátni.

Ha ezen feltételek közül valamelyik nem tejesül, a földhivatal a tulajdonjog bejegyzését elutasíthatja. Ilyen esetben az adásvétel nem vált ki joghatást, vagyis a vevő nem szerez tulajdont az ingatlanon.

Ingatlan adásvételi szerződés ügyvéd nélkül nem lehetséges

Sokan gondolják, hogy az ingatlan adásvételi szerződés ügyvéd nélkül is megköthető, vagy elég egy “jól megírt sablon,, esetleg egy interneten talált minta. A Ptk. szerint a szerződés érvényes lehet, ha a felek írásban rögzítik a legfontosabb feltételeket. 

Ilyen formában valóban létrejöhet a megállapodás, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy a tulajdonjog át is szálljon a vevőre. A tulajdonjog megszerzéséhez több kell, mint egy egyszerű írásbeli nyilatkozat.

Mikor jegyzi be a földhivatal a tulajdonjogot?

A földhivatal csak akkor jegyzi be az ingatlan tulajdonjogát, ha a szerződés megfelel az ingatlan nyilvántartásról szóló törvény előírásainak. Ennek egyik alapfeltétele az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közjegyzői okiratba foglalás. Ha ez hiányzik, a földhivatal a bejegyzési kérelmet elutasítja, és a vevő nem válik tulajdonossá.

A tulajdonjog bejegyzéséhez a jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő. Ügyvéd közreműködése nélkül a földhivatal a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja. 

Egy ingatlanjogban jártas ügyvéd felügyeli a teljes folyamatot, és gondoskodik arról, hogy a szerződés mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak. Így biztosítható, hogy a tulajdonszerzés később se legyen vitatható vagy támadható.

Ingatlan adásvételi szerződés online – lehet-e a folyamat teljesen online?

Az elektronikus ügyintézés elterjedésével ma már az ingatlan adásvételi szerződés megkötése is megvalósítható online formában. Azonban csak szigorú jogszabályi feltételek teljesülése mellett. A szerződésnek írásban kell elkészülnie, és a feleknek minősített elektronikus aláírást kell alkalmazniuk.

Ez a digitális azonosítási forma garantálja, hogy az aláíró személye valóban hiteles, és a dokumentum tartalma sértetlen maradjon. A magyar elektronikus személyi igazolvány is alkalmas ilyen aláírás létrehozására, így az eladó és a vevő nyilatkozata elektronikusan is joghatályos lehet.

Hogyan zajlik az online ingatlan adásvételi szerződés folyamata?

Az ügyvéd a folyamat során elektronikus azonosítással igazolja a felek személyazonosságát, majd ellenjegyzi a szerződést, és elektronikusan továbbítja a földhivatalnak.

Az online ingatlan adásvétel menete a gyakorlatban a következőképpen történik:

• az ügyvéd előkészíti és elektronikusan megosztja a szerződést,
• a felek biztonságos azonosítást követően aláírják,
• az ügyvéd ellenőrzi és hitelesíti a dokumentumot,
• végül a hitelesített iratot elektronikus úton benyújtja a hatósághoz.

A magyar jogszabályok lehetővé teszik az ilyen formában történő szerződéskötést. De a formai előírások legkisebb megszegése is az ügylet érvénytelenségét eredményezheti. Ezért minden esetben elengedhetetlen a precíz előkészítés.

Az ingatlan adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei

Az ingatlan adásvételi szerződés több kötelező elemet tartalmaz. Amelyek hiánya az érvénytelenség vagy a földhivatali bejegyzés elutasításának kockázatát hordozza. A szerződésnek pontosan és egyértelműen kell rögzítenie minden alapvető adatot, amelyek nélkül a tulajdonjog átruházása nem mehet végbe.

A kötelező tartalmi elemek:

1. A felek pontos személyes adatai

A szerződésben az eladó és a vevő teljes azonosító adatait fel kell tüntetni. Magyar állampolgár esetén ez magában foglalja a nevet, a születési helyet és időt, az állampolgárságot, valamint a magyarországi lakcímet vagy értesítési címet.

2. Az ingatlan azonosítása (helyrajzi szám, cím, alapterület, tulajdoni hányad)

Az ingatlan adatait a tulajdoni lappal egyezően kell megadni. Fel kell tüntetni a helyrajzi számot, az alapterületet, a fekvést (belterület, külterület vagy zártkert) és a tulajdoni hányadot. 

A cím megadása nem minden esetben kötelező, de a gyakorlatban mindig szerepel, mert segíti az egyértelmű beazonosítást. 

3. A vételár összege és a fizetés módja

A vételárat pontosan, számmal és betűvel kell megadni. A fizetés történhet egy összegben, részletekben vagy banki hitelből. A szerződésnek tartalmaznia kell a teljesítés módját, határidejét, a foglaló és előlegre vonatkozó szabályokat. Továbbá azt is, ha az összeg ügyvédi letéten keresztül kerül kifizetésre. 

Rögzíteni kell, hogy a fizetés mikor, milyen feltételekkel és milyen bankszámlára történjen. 

4. A birtokbaadás ideje és feltételei

A szerződésnek meg kell határoznia, mikor és milyen feltételekkel vehető birtokba az ingatlan. Gyakori, hogy a birtokbaadás csak a teljes vételár megfizetése után történik, jegyzőkönyv felvételével és a közműórák állásának rögzítésével.

5. A tehermentességre vonatkozó nyilatkozat

Az eladó köteles nyilatkozni arról, hogy az ingatlan mentes minden tehertől, például jelzálogtól, végrehajtástól, vagy haszonélvezettől. Ha van fennálló teher, annak pontos megnevezését és törlésének módját is fel kell tüntetni.

6. A költségek viselése és a közművek elszámolása

A feleknek meg kell állapodniuk abban, ki viseli az ügylethez kapcsolódó költségeket. Például a földhivatali díjat, az illetéket vagy az ügyvédi munkadíjat. Rögzíteni kell a közművek elszámolásának időpontját és módját is, hogy a birtokbaadás napjáig keletkezett fogyasztás pontosan lezárható legyen.

7. Az elállási vagy felbontási feltételek, ha a felek ilyet kikötnek

A szerződés tartalmazhat elállási vagy felbontási szabályokat. Például ha a vevő nem fizet, ha a banki hitel elutasításra kerül, vagy ha a birtokbaadás meghiúsul. Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy a felek jogszerűen megszüntethessék a szerződést szükség esetén.

Az ingatlan adásvételi szerződés ezekkel az elemekkel lesz teljes, átlátható és jogilag biztonságos megállapodás, amely mind az eladó, mind a vevő érdekeit kiegyensúlyozottan védi.

Az adásvételi szerződés legfontosabb tartalmi változásai

Az utóbbi években több olyan jogszabályi módosítás lépett hatályba, amely az ingatlan adásvételi szerződés kötelező tartalmát érinti. 

Energetikai tanúsítvány azonosítója

2023 novembere óta a szerződésben már nem kötelező feltüntetni az energetikai tanúsítvány azonosítóját. Az eladó azonban köteles a tanúsítványt a szerződéskötésig bemutatni, és legkésőbb a birtokbaadásig átadni a vevőnek.

A felek személyazonosító adatainak pontos feltüntetése

Külföldi felek esetén a szerződésben meg kell adni az útlevélszámot és a magyarországi kézbesítési címet is. Ez az előírás az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez igazodik, és a bejegyzési kérelmek feldolgozását teszi segíti.

Ezek a változások együttesen azt a célt szolgálják, hogy az ingatlan adásvételi szerződés minden adat tekintetében teljes, pontos és jogszerű legyen. A gondosan elkészített szerződés biztosítja, hogy a tulajdonjog-bejegyzés zökkenőmentesen és jogszerűen történjen meg.

A célszerűen beépíthető tartalmi elemek

Az ingatlan adásvételi szerződés nemcsak a kötelező adatokat tartalmazhatja. Célszerű, ha a felek olyan kiegészítő rendelkezéseket is beépítenek, amelyek elősegítik a jogviták megelőzését és a későbbi elszámolás egyértelműségét.

1. A késedelmes teljesítés jogkövetkezményei: A szerződésben rögzíthetők a késedelem esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, például kötbér vagy kamat. Ezek biztosítják, hogy a felek betartsák a vállalt határidőket.

2. A beépített bútorok és háztartási berendezések felsorolása: Fontos rögzíteni, mely tárgyak maradnak az ingatlanban. Például beépített konyhabútor, tűzhely vagy klímaberendezés. Ez kizárja a félreértéseket a birtokbaadáskor.

3. A társasházi tartozások rendezésének felelőssége: Társasházi ingatlanok esetén célszerű meghatározni, hogy az eladót terhelő közös költségek és egyéb hátralékok rendezése mikor történik meg, és milyen módon igazolják ezt.

Az ingatlan adásvételi szerződés módosítása

Egy már megkötött ingatlan adásvételi szerződés esetében előfordulhat, hogy a felek helyzete időközben megváltozik. Ilyenkor a szerződés módosítása válhat szükségessé. Cél, hogy a megállapodás továbbra is a valós körülményeket tükrözze. 

Az okok sokfélék lehetnek, a leggyakoribb esetek a következők:

• A banki hitel elbírálása elhúzódik, ezért a fizetési határidőt vagy a birtokbaadást módosítani kell.
• A vevő hitelkérelmét a bank elutasítja, így új pénzügyi feltételek rögzítése szükséges.
• Az ingatlan műszaki állapota megváltozik, ami indokolhatja a vételár vagy a feltételek újratárgyalását.
• Egy másik adásvétel csúszása miatt a felek nem tudják tartani az eredeti ütemezést.
• A birtokbaadás időpontja megváltozik, mert a vevő vagy az eladó átmenetileg nem tudja átadni vagy átvenni az ingatlant.

Minden ilyen esetben a cél az, hogy a szerződés jogszerű maradjon, és a felek érdekei továbbra is kiegyensúlyozottan érvényesüljenek.

Az ingatlan adásvételi szerződés módosításának jogi feltételei

A jogszabály egyértelmű: a módosítás csak írásban történhet, és azt ügyvédnek ellen kell jegyeznie. Szóbeli megállapodás vagy kézzel írt kiegészítés önmagában nem hoz létre érvényes változást. 

Az ügyvéd feladata, hogy ellenőrizze, a módosítás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Továbbá, hogy az tartalmilag is összhangban maradjon az eredeti szerződéssel.

• Ha a módosítás a tulajdonjogot érinti, azt a földhivatalban is rögzíteni kell, különben a változás joghatálytalan marad.
• Ugyanilyen fontos, hogy a banki finanszírozást érintő módosításokhoz a hitelintézet előzetes jóváhagyása szükséges.

A bank kizárólag az ügyvéd által ellenjegyzett irat alapján teljesít, ezért minden pénzügyi feltétel módosítása előtt célszerű egyeztetni a finanszírozóval.

Elállás az ingatlan adásvételi szerződéstől: milyen jogi lehetőségek vannak?

Sokan úgy gondolják, hogy ha meggondolják magukat, egyszerűen visszaléphetnek az adásvételtől. Ez azonban tévedés. Az elállás csak szigorú törvényi feltételek mellett lehetséges, és mindig komoly joghatással jár.

Egy érvényes ingatlan adásvételi szerződés mindkét felet kötelezi: az eladó az ingatlan átadására, a vevő pedig a vételár megfizetésére köteles. Az elállás tehát nem „meggondolás” kérdése, hanem jogi kivétel.

A Ptk. alapján az elállás csak akkor megengedett, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, vagy a másik fél súlyosan megszegte a szerződést. Sem az eladó, sem a vevő nem állhat el pusztán azért, mert másik vevőt talált vagy jobb ajánlatot kapott.

A szerződést ugyanakkor közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni, ha ezt a felek írásban, ügyvédi ellenjegyzéssel rögzítik.

Nézzük a leggyakoribb okokat az elállásra!

1. Súlyos szerződésszegés

Ilyen lehet például, ha a vevő nem fizeti meg határidőben a vételárat. Vagy az eladó nem adja át az ingatlant a megállapodás szerinti időpontban. Ilyenkor a másik fél írásban póthatáridőt kell tűznie, és figyelmeztetnie a szerződésszegőt, hogy a határidő eredménytelen eltelte esetén eláll a szerződéstől.

Ha a póthatáridő lejár és a teljesítés továbbra sem történik meg, az elállás jogszerű. A feleknek a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat mint a vételárat vagy a birtokot vissza kell adniuk.

2. Hibás teljesítés

Azaz az ingatlan olyan lényeges, rejtett hibával bír, amelyről tudott, de a vevőt erről nem tájékoztatta. Ilyen lehet például egy statikai hiba, rejtett beázás vagy per alatt álló ingatlan, amelyet az eladó szándékosan elhallgatott.

A vevő ebben az esetben elállhat a szerződéstől, és kérheti a teljes vételár visszafizetését. Ha azonban a hiba kisebb jelentőségű (például festési vagy burkolási hiányosság), az elállás helyett csak árleszállítás vagy kijavítás kérhető.

3. Lehetetlenné vált teljesítés

Ha a szerződés teljesítése objektív okból lehetetlenné válik, az elállás jogszerű. Ez tipikusan akkor fordul elő, ha az ingatlan a teljesítés előtt megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Például tűz, beomlás, földrengés vagy más vis maior esemény miatt.

Ebben az esetbeb szerződés automatikusan megszűnik, hiszen az, ami a megállapodás tárgya volt, már nem létezik. Az addig teljesített szolgáltatásokat a felek kötelesek egymásnak visszaszolgáltatni.

4. Szerződésben kikötött elállási jog

Az ingatlan adásvételi szerződésben a felek előre kiköthetik az elállás lehetőségét meghatározott feltételek bekövetkezésére. Ilyen lehet például:

• a vevő banki hitelkérelmének elutasítása,
• építési vagy használatbavételi engedély hiánya,
• vagy egy harmadik fél jognyilatkozatának meghiúsulása (például haszonélvezeti jog törlésének elutasítása).

Az elállásra vonatkozó feltételeket mindig írásban, pontosan meg kell határozni. Beleértve a határidőt és a joghatást is. Csak így biztosítható, hogy az elállás jogszerű és a földhivatal által is elfogadott legyen.

Az elállás joghatásai és formai követelményei

Az elállás a szerződést a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg. A feleknek vissza kell adniuk mindent, amit kaptak: a vevő a birtokot, az eladó pedig a vételárat.

Az elállást írásban, ügyvéd útján érdemes megtenni, mivel a földhivatal csak így fogadja el a szerződés megszűnését.

Mikor nem lehet elállni az adásvételi szerződéstől

Az elállás jogszerűen nem alkalmazható, ha a szerződésben szereplő hibák kisebb jelentőségűek, vagy ha a fél pusztán meggondolta magát. Ugyancsak nem élhet elállással az, aki maga követ el szerződésszegést.

Az adásvételi szerződés egyensúlyát a jog csak kivételesen bontja meg. Aki jogszerű indok nélkül próbál elállni, szerződésszegést követ el, és a másik fél akár kártérítést is követelhet tőle.

Ügyvédi szerep és tanács: hogyan járjon el helyesen

Egy ingatlan adásvételi szerződés esetében az elállás mindig komoly jogi és pénzügyi következményekkel jár. Ha az elállás oka szerződésszegés, hibás teljesítés vagy lehetetlenné válás, egy ügyvéd pontosan meg tudja határozni, melyik félnek milyen jogai és kötelezettségei vannak.

Ilyen esetekben fontos jogi segítséget kérni, hisz megakadályozható egy későbbi per kialakulása és biztosítható, hogy a felek jogszerűen zárják le az ügyletet.

A szerződés megtámadása

Az ingatlan adásvételi szerződés megtámadása különbözik az elállástól. Itt a cél nem a megszüntetés, hanem az, hogy a bíróság érvénytelennek nyilvánítsa a szerződsét. Ez akkor lehetséges, ha a szerződés már a megkötésekor jogilag hibás volt.

A megtámadás csak hibás akaratnyilatkozat esetén indokolt. A félnek bizonyítania kell, hogy a szerződéskötés pillanatában az akaratát valamilyen külső vagy belső tényező torzította. Továbbá, hogy emiatt az ügylet lényeges pontjaiban hibás.

Tévedés az ingatlan adásvételi szerződésben

A szerződés megtámadható, ha valamelyik fél lényeges tévedésben volt. Ez akkor áll fenn, ha a fél a szerződés lényeges körülményeiben például az ingatlan állapotában, jogi helyzetében, méretében vagy a vételárban téves feltevésből indult ki.

Gyakorlatban, ha a vevő azt hiszi, hogy a telken családi ház építhető, de később kiderül, hogy az ingatlan zártkert és nem építhető rá, ez lényeges tévedésnek minősülhet.

Fontos tudni, hogy pusztán az, ha valaki utólag megbánja az üzletet vagy drágának érzi a vételárat, az nem ad alapot a megtámadásra.

Megtévesztés és jogellenes fenyegetés

Az ingatlan adásvételi szerződés megtámadása akkor is lehetséges, ha a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vette rá a szerződés megkötésére.

• Megtévesztés esetén: ha az eladó elhallgatja az ingatlan hibáit, például beázást, szerkezeti problémát vagy peres státuszt. Ilyenkor a vevő azért írja alá a szerződést, mert hamis vagy hiányos információt kapott.
• A jogellenes fenyegetés esetén: ha a fél a szerződést nem szabad akaratából, hanem kényszer hatására köti meg. Például ha valaki nyomást gyakorol rá, hogy aláírja, különben negatív hátrány érheti.

Ezekben az esetekben a szerződés ugyan létrejön, de megtámadható, és a bíróság azt érvénytelenítheti.

Feltűnő értékaránytalanság és a jóerkölcsbe ütközés

Feltűnő értékaránytalanság esetén a szerződés megtámadható ha a szerződésben vállalt ellenszolgáltatások között kirívó az egyensúlyhiány. Például, ha valaki a piaci ár töredékéért adja el az ingatlant, és a másik fél ezzel visszaél, az ügylet aránytalan és jogilag támadható.

Másik eset, ha az ügylet jóerkölcsbe ütközik. Ez ritkán fordul elő, de ha a szerződés célja vagy tartalma a társadalmi erkölcs alapvető szabályait sérti. Például kényszerhelyzet kihasználásával vagy megtévesztéssel jött létre, így a bíróság semmissé nyilváníthatja.

Adásvételi szerződés megtámadásra nyitva álló határidők és eljárás

A szerződés megtámadására szigorú határidők vonatkoznak, amelyeket nem lehet elmulasztani. A félnek a hiba felismerésétől számított 1 éven belül kell érvényesítenie a jogát. Míg megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetén a határidő a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. 

Ha a megtámadást nem indítják meg időben, a szerződés érvényben marad, és később már nem lehet hivatkozni az érvénytelenségre. 

Ügyvéd igénybevétele

Aki úgy érzi, hogy valamely érvénytelenségi ok fennáll, ne halogassa a jogi lépéseket. Egy peres eljárásokban tapasztalt ügyvéd pontosan meg tudja határozni, mikor van helye megtámadásnak, és mikor célszerűbb közös megegyezéssel rendezni a helyzetet. Ezek az ügyek rövid határidősek, és a bizonyítás is összetett: minden nap számít.

Ingatlan adásvételi szerződés árak és ügyvédi díjak

Sokan előre szeretnék tudni, mennyibe kerül egy ingatlan adásvételi szerződés elkészítése. Az ügyvédi munkadíjat több tényező is befolyásolja. Ilyen az ingatlan értéke, az ügylet bonyolultsága, a finanszírozás módja (készpénz, bankhitel, CSOK, támogatás), valamint az is, hány fél vesz részt a szerződésben.

Általánosságban elmondható, hogy Budapesten egy átlagos lakás adásvételi szerződésének ügyvédi díja 90.000 és 150.000 forint között mozog. Ugyanakkor az árak az ingatlan értékétől is függnek, és jellemzően 0,5 és 1 százalék közötti sávban alakulnak. Minél összetettebb a finanszírozás vagy több a szerződő fél, annál magasabb lehet a költség.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni ingatlan adásvételi szerződés előtt ?

Egy ingatlan adásvételi szerződés vagy ingatlan ajándékozási szerződés megkötése mindig komoly döntés. Hiszen nemcsak a tulajdonjog átruházásáról, hanem a felek teljes vagyoni biztonságáról is szól. Amíg nem biztos abban, hogy az Ön esetében melyik a célszerűbb megoldás, érdemes előzetesen jogi tanácsot kérni. 

Ügyvédként segítek átlátni a lehetőségeket, ha

• felmerül, hogy családon belül az adásvétel helyett inkább ajándékozás lenne előnyös,
• tartozás átvállalást terveznek,
• az ingatlanra haszonélvezeti jog vagy elővásárlási jog bejegyzése szükséges, vagy
• behajtó cégek több követelést érvényesítenek Önnel szemben, esetleg fizetési meghagyásos eljárás indult.

Ha az ingatlan nem tehermentes, segítek megállapítani, hogy a végrehajtási jog elévült-e. Ilyen esetekben érdemes lehet igénybe venni az adósságrendezési eljárás lehetőségét. Különösen akkor, ha több hiteltartozása van vagy tartozáselismerő nyilatkozatot küldtek Önnek aláírásra. 

Forduljon hozzám bizalommal, ha ingatlan adásvételben, ajándékozásban vagy bármilyen ingatlan jogi ügyben tanácsra, szerződéskészítésre vagy teljes körű ügyintézésre van szüksége.

Gyakori kérdések az ingatlan adásvételi szerződésekről