Követelés elévülése: meddig hajtható be egy tartozás?

A követelés elévülése az egyik legfontosabb, mégis sokszor félreértett kérdés a polgári jog világában. A jogosult oldaláról gyakori dilemma, hogy érdemes-e még jogi útra terelni a dolgot, az adós viszont azt szeretné tudni: kötelezhető-e még egyáltalán a fizetésre.

Ez a cikk a követelés elévülésének kérdésről szól, azaz meddig hajtható be egy tartozás, milyen események szakítják meg, és mit tehetünk, ha egy régi tartozás miatt kapunk felszólítást. 

A válasz egyértelmű: a követelést az elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni, utána csak akkor, ha az adós nem él kifogással.

Mit takar az elévülés fogalma?

A polgári jogban az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés (bár anyagilag fennáll) jogi úton többé nem érvényesíthető. A tartozás nem szűnik meg, de az állam nem kényszeríti ki a teljesítést. 

Ptk. 6:23. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. 

Ez az úgynevezett természetes kötelem: ha az adós önként fizet, azt nem lehet visszakövetelni, de a jogosult nem kényszerítheti rá.

(2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.

Az elévülés főszabály szerint 5 év, és a követelés esedékessé válásával kezdődik. Ekkortól indul az az időszak, amelyen belül a jogosultnak el kell járnia, különben elveszíti a jogérvényesítés lehetőségét. 

Nagyon fontos, hogy az elévülést a bíróság nem vizsgálja hivatalból, csak akkor veszi figyelembe, ha az adós hivatkozik rá.

Meddig lehet behajtani a tartozást?

Ez attól függ, milyen jogviszony alapján keletkezett a követelés.

Az elévülés főszabály szerint 5 év, de több területen eltérő határidők vonatkoznak a követelésekre. Bizonyos ügyekben négy, három, vagy akár 1 év is lehet az elévülési idő.

Mikor lehet 1 év az elévülési idő?

Elektronikus hírközlési díjakkal kapcsolatos követelések

Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból eredő tartozásokra nem a Ptk. általános elévülési szabálya vonatkozik, hanem egy külön törvény írja elő a rövidebb határidőt. A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) kimondja:

„Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani..” – Eht. 143. § (1)

Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú követelések elévülése 1 év alatt bekövetkezik, az alábbi szolgáltatások esetén:

• vezetékes és mobiltelefon előfizetések,
• internetszolgáltatások,
• kábeltelevíziós előfizetések,
• SMS, MMS szolgáltatások,
• mobiladat-forgalmi díjak.

Az elé­­vülési idő kezdete mindig attól a naptól számítódik, amikor az adott számla esedékessé vált. Ha például egy mobilszámlát 2024. április 10-ig kellett volna kiegyenlíteni, akkor 2025. április 10. után a követelés elévülhet, kivéve, ha az elévülést valamilyen esemény megszakította.

Az elévülést megszakítja például részletfizetés, elismert tartozás, vagy ha a szolgáltató fizetési meghagyást bocsát ki az adóssal szemben. Ilyenkor az elévülési idő újraindul.

Ügyvédi tipp: Ezeknél a követeléseknél különösen fontos az időzítés. A szolgáltatók gyakran hónapokkal később küldenek felszólítást, de ha az adós tudja, mikor járt le a számla, megállapítható, hogy az 1 éves elévülési határidő már letelt, vagy sem.

A parkolási bírságok és a fuvarozási szerződésekből eredő követelések elévülési ideje

Ezen tartozások esetében is mindössze, 1 év áll rendelkezésre a jogi érvényesítésre.

A parkolási bírság jogalapja rendszerint a közterület-felügyelet intézkedése, vagy önkormányzati szabályozás alapján kiszabott szankció. Az ilyen típusú tartozás elévülése 1 év alatt bekövetkezik. A határidő a bírság esedékességének napjától számítandó. Ha a jogosult nem tesz időben lépéseket, például nem indít fizetési meghagyást vagy pert, a követelés elévül.

A fuvarozási díjtartozások esetében szintén 1 éves elévülési idő érvényesül. Ide tartoznak:

• a közúti, 
• vasúti, 
• légi 
• vagy vízi szállítás során keletkezett fuvarozási díjak. 

Az elévülés kezdő időpontja általában a szolgáltatás teljesítésének vagy a számla kiállításának napja. Ha a fuvarozó egy évnél később lép fel a díj behajtásával, a bíróság az elévülésre való hivatkozást elfogadja, és az igényt elutasítja.

Mikor 3 év az elévülési idő?

Közüzemi díjtartozások elévülése: nem mindig ugyanaz a határidő

A követelés elévülése közüzemi tartozások esetén időben változó lehet, ezért nem mindegy, hogy pontosan mikor keletkezett az elmaradás. A gáz számla , víz számla vagy áram számla avagy villanyszámlákhoz kapcsolódó tartozások általánosan 3 és 5 év alatt évülnek el, de ez nem volt mindig így.

2011. október 1-je előtt keletkezett a közüzemi tartozások még az általános, 5 elévülési idő hatálya alá tartoznak – tehát az elévülési idő itt 5 év. Ezt követően viszont, a 2011. október 1. és 2018. december 18. között keletkezett tartozásokra már 2 év elévülési idő vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen időszakból eredő tartozást kíván érvényesíteni a szolgáltató, akkor azt legfeljebb 2 éven belül tehette volna meg.

2018. december 19-től után keletkezett követelésekre újra 3 év lett az irányadó határidő. Végül 2023. szeptember 1-jével újabb változás következett be: az energiaszolgáltatók – különösen a gáz- és áramdíjak esetén – visszatértek az 5 éves elévülési szabályhoz. Ez azt jelenti, hogy a 2023. szeptember 1. után esedékessé vált díjtartozások esetén már 5 év áll rendelkezésre a jogérvényesítésre.

Fontos tudni: a követelés elévülését megszakíthatja például a részletfizetés, egy tartozás elismerése vagy a fizetési meghagyás kibocsátása. Ilyen esetben az elévülés újraindul.

Munkajogi követelések elévülése

A munkajogi igények esetén a követelés elévülése főszabály szerint 3 év, de léteznek olyan esetek, amikor ettől eltérő, rövidebb vagy hosszabb határidő vonatkozik az érvényesítésére. Ezeket a kivételeket különösen érdemes ismerni, mivel az igény érvényesíthetősége kizárólag akkor maradhat fenn, ha a megfelelő időben történik jogi lépés.

Mely esetekben nem három év az elévülési idő munkajogi követeléseknél?

Előfordul, hogy a munkáltató tévedésből túl sok munkabért fizet ki a munkavállalónak. Ilyen lehet például, ha elírás miatt dupla juttatás történik, ha nem vonták le a járandóságokat, vagy ha egy megszűnt jogviszony után mégis utalás megy ki. Ezeket az eseteket a törvény jogalap nélküli munkabér kifizetésként kezeli.

A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy ha a munkáltató jóhiszeműen kifizetett egy összeget, vagyis a munkavállaló nem tudott arról, hogy az összeg tévesen érkezett hozzá, akkor azt legfeljebb a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza.

Ez az úgynevezett jogvesztő határidő, amely azt jelenti, hogy ha a munkáltató elmulasztja ezt a 60 napot, utána nincs lehetősége a visszakövetelésre, még akkor sem, ha a túlfizetés ténye egyértelmű.

Milyen esetekben 4 év az elévülési idő?

Áfatartozás esetén a követelés elévülése az adóhatóságot, mint jogosultat illeti meg. Ha az adózó elmulasztja az esedékes áfa megfizetését, a NAV az esedékesség napjától számított 5 éven belül megállapíthatja a tartozást. 

A követelés végrehajtására azonban már csak 4 év áll rendelkezésre, az esedékesség évét követő év első napjától számítva. Ezt követően az adóhatóság már nem kényszerítheti ki a teljesítést. 

A szabályozást nem a Ptk., hanem a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.) határozza meg. 

Mikor 5 év az elévülési idő?

A banki tartozásokra, így a személyi kölcsönre, bankkártya – vagy hitelkártya – tartozásra szintén az ötéves elévülés vonatkozik, de az esedékesség időpontja gyakran vita tárgya lehet. 

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.  Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. (Ptk. 6:22. § (1) – (2))

Ezekre a követelésekre vonatkozó szabályokról a Banki tartozások elévülése 2014- előtt és után című cikkemben írok részletesen. 

Követelések a könyvelésben: mikor évülnek el a vevői tartozások?

A számviteli nyilvántartásban követelésként jelennek meg azok az összegek, amelyeket a vállalkozás ügyfeleitől jogosan vár el. Ilyenek például a vevői tartozások, valamint azok az előlegek, amelyek mögött teljesítetlen vagy megszűnt szerződés áll. 

A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. (Ptk. 6:153. §.)) 

Ezek a pénzügyi követelések a könyvelésben eszközként szerepelnek, de a követelés elévülése meghatározza, hogy meddig lehet őket jogi úton érvényesíteni.

A vevői követelések esedékessége akkor következik be, amikor a fizetési határidő lejár. Ez az időpont szerepel a számlán vagy a szerződésben. Ettől az időponttól számítjuk az elévülési időt, amely – ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik – 5 év.

Példa: ha egy cég 2020. május 10-én állította ki a számlát, 15 napos fizetési határidővel, akkor a követelés 2020. május 25-én vált esedékessé, és 2025. május 25-ig érvényesíthető. Ezt követően a követelés elévül, és bírósági úton már nem hajtható be.

A követelés elévülése természetesen megszakadhat, például ha az adós elismeri a tartozást, részletet fizet, vagy a jogosult jogi lépést tesz, ilyenkor az elévülési idő újraindul az adott eseménytől számítva.

Ügyvédi tanács: A könyvelésben nyilvántartott lejárt követeléseket nemcsak pénzügyi, hanem jogi szempontból is rendszeresen ellenőrizni kell. Egy időben megindított behajtási lépés sokkal többet ér, mint egy késedelmes követelés, amely már elévült.

A jelzáloggal kapcsolatos követelések elévülési ideje

A jelzálogjog esetén a biztosított követelés elévülési ideje érvényesül. Ha például egy jelzálog fedez egy 5 éves elévülési idejű kölcsönt, akkor a követelés behajtása és vele együtt a zálogjog érvényesítése is 5 éven belül történhet. 

A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. (Ptk. 6:23 §. (3)) 

Azaz, ha az alapkövetelés elévült, a zálogjog is „használhatatlanná” válik, azaz az is elévül végrehajtási szempontból. Amennyiben egyéb ingatlanjogi tanácsadásra van szüksége, forduljon hozzám bizalommal.

A zálogjog megszűnik, ha  a zálogjoggal biztosított követelés elévül,… (Ptk. 5:142. §. (1) e))

Ha fennáll a tartozása, esetleg nagyobb összegű vagy több követelés is esedékes Önnel szemben, érdemes áttekinteni az adósságrendezés lehetőségeit, amelyeket külön cikkben mutatok be részletesen. 

Léteznek 5 évnél hosszabb elévülési idők is?

Az előbb meghatározott elévülési időkön túl van egy speciális eset is: ez a termékfelelősségi igény és az elévülés kérdése. Itt a követelés elévülése eltér a szokásos szabályoktól, mivel a Polgári Törvénykönyv két külön határidőt ír elő: 3 éves relatív, valamint 10 éves abszolút elévülési időt.

A 3 éves elévülési idő akkor indul el, amikor a károsult tudomást szerez – vagy ésszerűen tudomást kellett volna szereznie – a kár bekövetkezéséről, a termék hibájáról, és a gyártó vagy forgalmazó személyéről. E határidő alatt lehet peres úton érvényesíteni a kártérítési igényt.

Ugyanakkor a törvény egy végső, 10 éves elévülési határidőt is meghatároz: ha a termék forgalomba hozatalától számítva 10 év eltelt, akkor a követelés elévülése bekövetkezik. Még akkor is, ha a károsult csak később észlelte a problémát. Ez az abszolút határidő semmilyen módon nem hosszabbítható meg, nem szakad meg, és nem is nyugszik.

Gyakorlatban az alábbiak szerint értelmezhető: Egy család 2014-ben vásárolt egy gáztűzhelyet, amely hibás kialakítás miatt 2025-ben robbanást okozott, súlyos személyi sérülést eredményezve. A károsult csak ekkor értesült arról, hogy a balesetet a készülék hibája okozta, és perelni kívánt a gyártótól. 

Azonban mivel a termék már több mint 10 éve volt forgalomban, a bíróság megállapította: a követelés elévült, így az igényt el kellett utasítani. Hiába volt megalapozott a kárigény, a törvény az abszolút határidő lejárta után nem teszi lehetővé a jogérvényesítést.

Fizetési meghagyás és a 10 éves jogvesztő határidő

A követelés elévülése szempontjából külön figyelmet érdemel a  fizetési meghagyásos eljárás, amelyben egy speciális, jogvesztő határidő is érvényesül. A 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 52. § (5) bekezdése szerint:

„Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 

Ez azt jelenti, hogy ha a jogosult nem nyújt be végrehajtási kérelmet a jogerőre emelkedést követő 10 éven belül, akkor végrehajtást már nem kérhet akkor sem, ha a követelés maga még nem évült el.

Ez a tízéves határidő jogvesztő, azaz sem megszakítással, sem nyugvással nem hosszabbítható meg, és a bíróság hivatalból figyelembe veszi.

Plusz információ: Sokan azt gondolják, hogy az elévülés és a jogvesztés ugyanazt jelenti, pedig a különbség lényeges: az elévülésre az adós hivatkozhat, de a jogvesztés automatikusan hatályba lép, ha a határidő letelt.

Új fizetési meghagyás: lehetséges?

Fontos tudni, hogy a tízéves jogvesztés csak a végrehajtásra vonatkozik, nem magára a követelésre. Ha a követelés még nem évült el, akkor a jogosult akár új fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is benyújthat.

Ebben az esetben azonban ismét új eljárás indul, az adós ellentmondással élhet, és a jogosultnak újra bizonyítania kell a követelés jogosságát.

Ezért is célszerű a jogosultaknak következetesen nyomon követni a határidőket, és időben lépni különösen, ha a követelés behajtása hosszabb időt vesz igénybe.

Meddig hajtható be egy követelés?

Fontos tudni, hogy nem minden követelés hajtható be, még akkor sem, ha az egyértelműen fennáll és jogilag megalapozott. Ez nemcsak anyagi, hanem jogi következményekkel is járhat. Ha a jogosult túl sokáig vár, a követelés elévülése is bekövetkezhet.

Mikor lehet behajthatatlan egy követelés már a végrehajtás megindítása előtt?

Ügyvédként gyakran tapasztalom, hogy a jogosult már a végrehajtási eljárás előtt felismeri: az adós ellen nem érdemes eljárást kezdeményezni. Ez több okból is indokolt lehet:

• az adós teljesen elérhetetlen: nem ismert a tartózkodási helye, nincs információ a bankszámlájáról vagy munkáltatójáról;
• az adós csődeljárás vagy felszámolás alatt áll, és a kielégítési sorrend miatt nincs esély a megtérülésre;
• az adós elhunyt, a hagyaték pedig értéktelen vagy az örökösök visszautasították;
• a követelés már elévült, és az adós erre valószínűleg hivatkozni fog;
• hiányoznak a bizonyítékok: nincs szerződés, teljesítési igazolás vagy szabályszerű számla.

Ilyen esetekben az ügyfélnek – vagy jogi képviselőjének – azt érdemes mérlegelni, hogy elindítsa-e egyáltalán a végrehajtási eljárást.

A végrehajtási költség ugyanis előzetesen is terheli a jogosultat (pl. előlegfizetés, illeték a végrehajtónak), amely behajthatatlanság esetén elveszhet.

Ráadásul az idő múlásával nő az esélye annak, hogy a követelés véglegesen elévül, ha nem történik hatályos megszakító cselekmény.

Mi történik, ha a végrehajtási eljárásban válik behajthatatlanná a követelés?

Nem ritka, hogy a jogosult jóhiszeműen és jogszerűen indít végrehajtást, de az eljárás során derül ki: az adósnak nincs semmije, így a követelés nem hajtható be.

Tipikus ilyen esetek:

• az adósnak nincs lefoglalható vagyona, sem ingatlan, sem ingóság, sem bankszámla;
• a jövedelme már más végrehajtásokkal terhelt, vagy nem vonható le;
• az adós külföldön él, és a végrehajtás határon túl csak költséges vagy kivitelezhetetlen;
• a végrehajtási költségek meghaladják a várható megtérülést.

Ilyenkor a végrehajtó jelentést tesz a sikertelenségről, az eljárás pedig megszűnhet vagy szünetelésre kerülhet. Ezekben az esetekben követelés nem szűnik meg, csak a követelés behajtása a jelenlegi helyzetben nem kivitelezhető. 

Fontos tudni azonban, hogyha a végrehajtás szünetel, és azt a jogosult öt éven belül nem indítja újra, a a követelés elévülhet.

Ilyen esetben különösen fontos figyelemmel kísérni az elévülési időt, mert ha nem történik hatályos megszakító cselekmény, a követelés érvényesítése véglegesen lehetetlenné válhat.

A végrehajtásra vonatkozó részletszabályokat megtekintheti a Végrehajtás menete 2025 ben cikkemben. 

Ügyvédi tanács: mire figyeljünk eredménytelen behajtás után?

Ha a követelés behajtása sikertelen, ettől még a jogosult azt nyilvántarthatja. Gyakran előfordul, hogy a követeléskezelő cégek és behajtó cégek évekkel később újra megkísérlik a behajtást akár bírósági ítélet ellenére is, melyben megállapították a követelés elévülését. 

Ezekben az esetekben is:

• küldhetnek fizetési felszólítást,
• kereshetik az adóst telefonon vagy levélben,
• jogi nyomásgyakorlást is alkalmazhatnak.
  

Fontos, hogy az adósként ne ismerje el a tartozást, ne teljesítsen fizetést, és hivatkozzon arra, hogy a követelés már elévült. Erről lehetőség szerint írásban tájékoztassa a céget, különösen, ha bíróság már kimondta az elévülést.

Milyen események szakítják meg a követelés elévülését?

A követelés elévülése nem egy visszafordíthatatlan folyamat. Vannak olyan esetek, amikor az elévülési idő megszakad, és a határidő elölről indul azaz újra kezdődik.

Ennek feltételei azonban jelentősen különböznek attól függően, hogy a régi vagy az új Polgári Törvénykönyv vonatkozik – e az adott jogviszonyra.

Az elévülés megszakítása a gyakorlatban

A 2014. március 15. után kötött szerződésekre már az új Ptk. (2013. évi V. törvény) szabályai vonatkoznak. Ez a szabályozás szűkebbre vonja azok körét, amelyek az elévülést megszakítják:

• jogerős fizetési meghagyás kibocsátása;
• bírósági perindítás, ha az eljárás jogerős érdemi határozattal zárul;
• végrehajtási eljárás megindítása;
• az adós fizet vagy elismeri a tartozást (tartozáselismerés);
• a felek egyezséget kötnek vagy módosítják a kötelmet;
• a jogosult bejelenti a követelést csődeljárásban,
• a  felszámolási eljárás megindítása is megszakítja a követelés elévülését, és a felszámolási eljárás befejezésekor az elévülési idő újrakezdődik.

Fontos: pusztán egy fizetési felszólítás vagy jogi képviselői megkeresés nem számít megszakító cselekménynek.

Mit jelentett ez 2014 előtt?

A régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény), melyet a 2014. év előtt kötött szerződésekre kell alkalmazni, megengedőbb volt az elévülés megszakadásával kapcsolatban. A régi szabályozás szerint az alábbi cselekmények is megszakították az elévülést:

• minden írásbeli fizetési felszólítás;
• akár szóbeli jogérvényesítés (pl. telefonbeszélgetés), ha bizonyítható;
• ha az adós részletfizetést kér, vagy tárgyalást kezdeményez a tartozás rendezéséről;
• ha írásban információt kér és megnevezi az ügyazonosítókat (összeg, szerződésszám);
• ha az adós e-mailt ír, sms-ben érdeklődik vagy egyezkedik (feltéve ha a követelés egyértelműen beazonosítható) vagy személyesen felkeresi a jogosultat a követeléssel kapcsolatban.

A fenti esetekben az elévülés „lenullázódik”, és az időszámítás újraindul. A jogosult ismét rendelkezik a teljes határidővel a követelés érvényesítésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyszerű, de bizonyítható interakció is elegendő lehetett a megszakításhoz.

Fontos! Önmagában a követelés engedményezése, vagyis amikor például a bank átadja a tartozást egy követeléskezelő cégnek, nem szakítja meg az elévülést. 

Abban az esetben viszot igen az megszkítja az elévülést ha az engedményezési értesítő tartalmazza a szerződésszámot, a tartozás összegét, az esedékesség idejé továbbá fizetési felszólítást is és az megfelel a jogszabályban előírt formai és tartalmi követelményeknek.

Az elévülés nyugvása: mikor „áll meg az idő”?

Az elévülés nyugvása különbözik a megszakítástól. Ilyenkor az elévülési idő nem törlődik, hanem ideiglenesen nem telik, mert a jogosultnak fel nem róható ok miatt valamilyen akadály áll fenn a jogérvényesítés előtt. 

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. (Ptk. 6:24. § (1))

A nyugvás alatt nem szűnik meg a követelés, de a jogosult csak az akadály megszűnése után tudja érvényesíteni a követelést.

Tipikus esetek, amikor nyugszik az elévülés

• Korlátozott jogképesség: például ha az adós kiskorú vagy gondnokság alatt áll.
• Vis maior: háború, természeti katasztrófa, járványhelyzet.
• Menthető ok: betegség vagy más rendkívüli akadály.
• Bírósági eljárás: amíg a per folyamatban van, az elévülés nyugszik.
• Fizetési haladék: ha a felek ilyenben állapodnak meg.
• Csődeljárás: az elévülés nyugszik, amíg a csődeljárás tart.

Milyen jogi következményei vannak a követelés elévülésének?

A követelés elévülése nem jelenti automatikusan a követelés megszűnését. Ahogy azt már korábban kifejtettem a jog megmarad, de érvényesíthetősége – bírósági úton vagy más hatósági eljárásban – korlátozódik. 

Ez a különbség kulcsfontosságú: egy elévült követelést nem lehet többé kikényszeríteni, de az létezhet tovább.

Az elévülés fő joghatása: peres úton nem érvényesíthető

Ha egy követelés elévült, a bíróság amennyiben a fél arra hivatkozik nem fogja érdemben elbírálni (például: a deviza szerződés érvényessége, késedelmi kamat mértéke körében tett kifogásokat). Ezt hívjuk „perakadálynak”.

Az elévülésre azonban a bíróság nem hivatalból figyel, kizárólag akkor veszi figyelembe, ha az adós erre kifejezetten hivatkozik. Ezért nem mindegy, ki, mikor, milyen formában hivatkozik rá.

Kifogásként továbbra is hivatkozható

Fontos megkülönböztetni a keresetindítási jogot és a kifogásolás lehetőségét. Még ha egy követelés elévült is, az adós tartozására való hivatkozásként (beszámítás) továbbra is szerepet kaphat egy másik eljárásban. Az elévülés tehát nem „törli” a követelést, csupán védekezési pozícióba szorítja.

Mikor számítható be egy elévült követelés?

Bár a követelés elévülése miatt a jogosult többé nem indíthat sikeresen pert az adós ellen, ez nem jelenti azt, hogy a követelés teljesen „eltűnik a jogrendszerből”.  Az elévült követelést ugyanis bizonyos esetekben beszámításként továbbra is figyelembe lehet venni egy másik eljárásban.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kifejezetten szabályozza, hogy mikor élhet az adós beszámítási jogával akkor is, ha az ellenszolgáltatás iránti követelés már elévült.

“Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.”    (Ptk. 6:50. § (1))

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az adós követelése már az elévülés előtt is esedékes volt, és alkalmas lett volna a másik fél követelésével szemben beszámításra, akkor az elévülés bekövetkezte nem zárja ki a beszámítást. Fontos azonban, hogy:

• az elévült követelést csak védekezésként lehet érvényesíteni (nem lehet külön pert indítani);
• a beszámításnak követelést “kiegyenlítő jellegűnek” kell lennie (azaz ne haladja meg az ellenszolgáltatás összegét);
• a két követelés között kölcsönös esedékesség (mind két követelésnek esedékesnek kell lennie) és egyneműség (azaz a követelésnek ugyanolyan tárgyúnak kell lennie) fenn kell álljon.

Gyakorlati példa: hogyan működik mindez?

Tegyük fel, hogy egy vállalkozó teljesített egy szolgáltatást, de a megrendelő azt nem fizette ki. A követelés azóta elévült. 

Később a megrendelő pert indít ellene egy másik ügyben. Ilyenkor a vállalkozó hivatkozhat az elévült követelésre, és beszámíthatja azt a megrendelő követelésébe, ha az eredeti tartozás már korábban esedékes volt, és a beszámítást jogszabály nem zárja ki.

Mit tegyen az adós, ha régi tartozást követelnek tőle?

Ahogy azt már korábban említettem: ne fizessen azonnal, és ne ismerje el a tartozást, mert ezzel újraindíthatja az elévülést. Kérje el az iratokat, nézze meg, mikor volt a teljesítés esedékes, és történt-e azóta jogi lépés.

Ha fizetési meghagyás érkezik, honlapomon tájékozódhat, hogy mikor és hogyan érdemes ellentmondani. A határidők elmulasztása végrehajthatóvá teheti az igényt.

A kézbesítés szabályai szintén kulcsfontosságúak lehetnek. Ha például az iratokat „nem kereste” jelzéssel hozták vissza, akkor kézbesítési vélelem áll be, de ennek megdöntésére van lehetőség. A kézbesítésre vonatkozó részletszabályokról is olvashat a blogomon.

Tartozást követelnek Önön? Érdemes ügyvédhez fordulni!

A követelés elévülése nem csupán jogi határidő, hanem tudatos és stratégiai védekezési lehetőség is az adós kezében.  Egy követeléskezelésben jártas ügyvéd, hatékony tud Önnek segíteni.

Ha egy régi tartozással kapcsolatban fizetési felszólítást kap, végrehajtással fenyegetik vagy fizetési meghagyás érkezik, fontos kérdés merül fel: elévült – e már a követelés? Ha igen, megfelelő és időben megtett jogi lépéssel Ön mentesülhet a fizetés alól.

Ezért is érdemes ügyvédhez fordulni, mert a gyakorlatban nem elegendő tudni, hogy mi az elévülés azt alkalmazni is tudni kell. Összefoglalom, mire érdemes figyelni, ha régi tartozást próbálnak Öntől behajtani:

1. Ellenőrizze a szerződés dátumát

Vizsgálja meg, mikor keletkezett az az alapjogviszony (pl. szerződés, adótartozás, lejárt közüzemi számla), amelyből a követelés ered. Ha az 2014. március 15. előtt jött létre, akkor még a régi Polgári Törvénykönyv szabályai érvényesülnek. Ez esetben már egy egyszerű fizetési felszólítás is megszakíthatta az elévülést. A későbbi szerződések esetében viszont csak bírósági vagy hatósági eljárás indítása alkalmas az elévülés megszakítására.

2. Vizsgálja meg az elévülés hosszát

A legtöbb követelésre általánosságban 5 év az elévülési idő, de vannak ettől eltérő esetek is. Telefonszámlák vagy parkolási bírság esetében például egy 1, míg munkabérnél 3 év. A kezdő időpont minden esetben az esedékesség napja.

3. Keresse az elévülést megszakító eseményeket

Ezek lehetnek például:

• kereset benyújtása,
• végrehajtási eljárás megindítása,
• az adós részéről történő tartozáselismerés,
• részösszeg megfizetése,
• 2014. előtt kötött szerződések esetében,  fizetési felszólítás.

Ezek mind újrakezdik az elévülési időt.

4. Gondolja át, valóban elévült-e a követelés

Ha rendelkezésre áll minden fontos információ – például a szerződés kelte, az utolsó fizetés időpontja, a felszólítások és jogi lépések adatai –, meg lehet ítélni, hogy az adott követelés elévült – e. Ha ebben nem biztos, kérjen ügyvédi segítséget.

Az elévülés megítélése gyakran nem csupán dátumok összevetése, hanem jogi értelmezést igénylő feladat.

5. Ha már kifizette az elévült tartozást, nem kérheti vissza

Még ha később derül is ki, hogy a követelés elévült volt, ha Ön azt önként megfizette, akkor a vonatkozó jogszabályok alapján azt már nem követelheti vissza. Ezért is fontos előzetesen tisztázni a fennálló jogi helyzetet.

6. Pénzügyi szolgáltatóval szembeni panasz lehetősége

Amennyiben egy bank vagy pénzügyi szolgáltató felszólító levelet küld egy régi követelés kapcsán, és még nem fordult bírósághoz, lehetőség van panasz benyújtására. Ezt írásban kell megtenni az adott szolgáltatónál, amelynek 30 napja van a válaszadásra.

Ha a válasz nem kielégítő vagy nem érkezik meg határidőre, az ügy rendezése érdekében fordulhat a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT), amely ingyenes és hivatalos eljárásban vizsgálja az ügyet. A PBT eljárásának nincs peres hatása, de jogilag komolyan vehető, és gyakran eredményez egyezséget.

7. Ne ismerje el szóban vagy írásban az elévült tartozást

Ha egy követelést szóban vagy írásban elismer, vagy akár csak egy kisebb összeget fizet, azzal az elévülés újrakezdődik. Ezért minden esetben érdemes először tisztázni, hogy a követelés jogszerű feltételei fennállnak – e. Ne tegyen nyilatkozatot és ne fizessen, mielőtt ügyvéd nem vizsgálta meg a helyzetet.

Ezért érdemes ügyvédhez fordulni nemcsak tanácsért, hanem a jogi védekezés valódi megvalósításáért. Ha Ön is bizonytalan egy követelés jogi megítélésében, ne halogassa: kérjen szakértői segítséget, mielőtt lépne.

Ha úgy érzi, a leírtak az Ön helyzetére is vonatkozhatnak, jogi tanácsadás keretében lehetőség van az konkrét ügyének áttekintésére. 

Tetszett ez a cikk? Érdemes elmenteni a könyvjelzők közé, hogy egy hasonló helyzetben gyorsan és megbízható forrásból tájékozódhasson.