• Skip to main content
  • Skip to header right navigation
  • Skip to site footer
Dr. Nagy Rudolf       Ügyvéd

Dr. Nagy Rudolf Ügyvéd

  • Kezdőlap
  • Bemutatkozás
  • Szakterületek
    • Követeléskezelés
    • Ingatlanjog
    • Társasházi jogi tanácsadás
    • Céges ügyvéd
    • Öröklési jog ügyvéd
    • Munkajog
    • GDPR és adatvédelem
    • Szerződések
  • GYIK
  • Blog
  • Kapcsolat

Kézbesítés, kézbesítési vélelem és jogerős fizetési meghagyás – Mit tehet az adós?

Kezdőlap » Blog » Kézbesítés, kézbesítési vélelem és jogerős fizetési meghagyás – Mit tehet az adós?
Írta: Dr. Nagy Rudolf · Frissítve: 2025.05.14.

A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) sok esetben úgy válik jogerőssé, hogy az adós erről csak utólag, egy végrehajtói levélből vagy inkasszóból értesül. Ez különösen gyakori akkor, ha a kézbesítés során beáll a kézbesítési vélelem vagyis az iratokat ugyan nem vették át, mégis kézbesítettnek minősülnek.

Tartalomjegyzék

Toggle
  • Mi a kézbesítés a fizetési meghagyásos eljárásban?
  • Mi az a kézbesítési vélelem?
  • Mikor állhat be a kézbesítési vélelem?
  • Mit tehet az adós, ha nem tudott az eljárásról?
    • Jogorvoslati lehetőségek:
  • Jogerő és végrehajtás: mire számíthat az adós?
  • Ügyvédi segítség elengedhetetlen

Mit kell tudni a kézbesítési vélelemről?

  • hogyan működik a kézbesítés a fizetési meghagyásos eljárásban,
  • mit jelent a kézbesítési vélelem, és mikor áll be,
  • mit tehet az adós, ha nem tudott az eljárásról,
  • hogyan lehet megdönteni a kézbesítési vélelmet,
  • és mikor, miért szükséges ügyvédhez fordulni.

Mi a kézbesítés a fizetési meghagyásos eljárásban?

A  fizetési meghagyásos eljárás (röviden FMH) nemperes eljárás, amelyet a jogosult indít pénzkövetelése érvényesítése érdekében (2009. évi L. törvény). Az eljárás elektronikus úton zajlik, a közjegyző rendel el fizetési meghagyást, amit postai úton, tértivevényes küldeményként kézbesítenek az adós (kötelezett) részére.

A postai kézbesítés során két alkalommal próbálják meg a levelet átadni. Ha egyik esetben sem veszik át, a közjegyző azt kézbesítettnek tekintheti a kézbesítési vélelem alapján.


Mi az a kézbesítési vélelem?

A kézbesítési vélelem egy jogi fikció, amely szerint a küldeményt akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt nem vették át, de a kézbesítésre tett kísérletek szabályszerűek voltak.

A vélelem a második kézbesítési kísérletet követő ötödik napon áll be. Ettől az időponttól számítódik:

  • a 15 napos ellentmondási határidő,
  • a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése, ha nincs ellentmondás,
  • és adott esetben a végrehajtási eljárás megindítása is.

Mikor állhat be a kézbesítési vélelem?

A kézbesítési vélelem akkor is beáll, ha:

  • a levelet hozzátartozó, szülő vagy más vette át, de nem tájékoztatta,
  • a címzett szándékosan nem veszi át az iratokat,
  • a cím helyes, de nem tartózkodik ott huzamosabb ideig (pl. külföldi munka).

Sajnos ezekben az esetekben is a vélelem hatályosulhat, és az FMH jogerőre emelkedik, ha nem történik időben ellentmondás.

Érdemes tudni, hogy a követelések behajtása során az elévülés megszakítására alkalmas iratok – például a bírósági vagy közjegyzői határozatok – akkor is kézbesítettnek minősülnek, ha a kézbesítési vélelem folytán tekintendők átadottnak.


Mit tehet az adós, ha nem tudott az eljárásról?

Sokan akkor keresnek ügyvédet, amikor már  végrehajtás indult: inkasszó érkezett, vagy fizetésletiltás kezdődött. Ebben az esetben még nincs minden veszve – de gyorsan és jogilag pontosan kell lépni.

Jogorvoslati lehetőségek:

  1. Kérelem a kézbesítési vélelem megdöntésére
  2. Van lehetőség a jogerős fizetési meghagyás megtámadására. Ha az adós önhibáján kívül nem tudta átvenni az iratot (pl. kórházi kezelés, külföldi munkavállalás, nem ő lakik a címen), akkor ügyvédi indítvánnyal kérhető a vélelem megdöntése.
  3. Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása
    Ha már végrehajtási szakaszban van az ügy, de az FMH kézbesítése jogszerűtlen volt, akkor indítványozható a végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése (Vht. 41. §, 43. §).
  4. Perújítás, ha a jogerő jogsértő módon következett be
    Speciális esetben perújítási kérelem is előterjeszthető.

Ezek az eljárások formai és tartalmi szigorúságot kívánnak meg ezért erősen javasolt, hogy a kérelmeket ügyvéd készítse és nyújtsa be.


Jogerő és végrehajtás: mire számíthat az adós?

Ha az FMH jogerőre emelkedik, és a hitelező végrehajtást kér:

  • a közjegyző kiállítja a végrehajtási záradékot,
  • az ügy végrehajtóhoz kerül, aki inkasszót, letiltást vagy foglalást foganatosíthat (Vht. 7. § és következői).

A jogerős FMH következménye lehet:

  • munkabér letiltás,
  • bankszámla zárolás,
  • vagyontárgyak foglalása,
  • KHR-listára kerülés (negatív adóslista),
  • újabb eljárások megnehezítése.

Ügyvédi segítség elengedhetetlen

A kézbesítési vélelem nem csak technikai részlet, hanem olyan vélelem ami jogkövetkezményekkel járhat, és akár évekig tartó jogi és anyagi terhet jelenthet.

Sok esetben a megfelelő jogorvoslat időben benyújtva teljesen visszafordítható az eljárást, de ehhez megfelelően jártas és egy követeléskezelésben tapasztalt ügyvéd segítsége szükséges.


Amiben fontos a megfelelő alaposság:

  • átvizsgálni a kézbesítési körülményeket és a tértivevényt,
  • megállapítani, hogy megdönthető-e a vélelem,
  • elkészíteni a megfelelő beadványokat, kéréseket, kereseteket,
  • megfelelő képviselet a közjegyző, bíróság vagy végrehajtó előtt is.

Ha Önnek több tartozása van, vagy folyamatban lévő végrehajtás alatt áll, érdemes megfontolnia az adósságrendezési eljárás. Ez hatékony jogi eszköz lehet a tartozások rendezésére és helyzetének stabilizálására.

Az időben igénybe vett jogi segítség lehetővé teheti a további költségek elkerülését, vagyoni hátrányok mérséklését, és a jogi lehetőségek érdemi kihasználását. Keressen bizalommal!

Kategória: Követeléskezelés
Dr. Nagy Rudolf ügyvéd

Bejegyzést írta: Dr. Nagy Rudolf

Széleskörű tapasztalattal bírok a bírósági peres és nemperes eljárások során. Szakterületeim között van a követeléskezelés, ingatlan jog, társasági és céges jog, valamint az öröklési és munkajog.

Előző bejegyzésFizetési meghagyás: mit jelent, és ki indíhatja el?Fizetési meghagyás (FMH): mit jelent, és ki indíthatja el?
Következő bejegyzésGYIK – Gyakran Ismételt Kérdések a fizetési meghagyásos eljárásról (FMH)

Reader Interactions

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Amennyiben úgy látja, hogy az Ön jogi ügye olyan helyzetet teremt, ahol segítségre van szüksége – akár tanácsadásban, akár képviseletben –, kérem, keressen meg!

Kapcsolat

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Nagy Rudolf egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok rendelkezései szerint. Az ügyféljogokra és az ügyvédi tevékenységre irányadó szabályok a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhetők el: http://magyarugyvedikamara.hu.

A honlapon található valamennyi tartalom kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A közzétett információk felhasználásából eredő esetleges károkért az iroda felelősséget nem vállal.

© 2026 · drnagyrudolf.hu · Adatvédelmi Nyilatkozat

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Nagy Rudolf egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok rendelkezései szerint. Az ügyféljogokra és az ügyvédi tevékenységre irányadó szabályok a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján érhetők el: http://magyarugyvedikamara.hu.

A honlapon található információk és bejegyzések tájékoztatási célt szolgálnak, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Az iroda a honlapon megjelent információk felhasználásából eredő kárért felelősséget nem vállal.

© 2026 · drnagyrudolf.hu