A banki tartozás elévülése az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel az adósok és örököseik ügyvédhez fordulnak. Sokan úgy érzik, a régóta „halott” tartozásokat akarnak behajtani rajtuk, akár 10 év után is. De mikor évül el egy banki tartozás? És mikor érdemes fellépni, elévülésre hivatkozni?
Ez a cikk az elévülés időpontjának, megszakításának és joghatásának részleteiről szól. Megnézzük a 2014 előtti és utáni jogszabályi változásokat, az örökösökre vonatkozó elévülési szabályokat és a jogosult – adós viszonyában előálló gyakori félreértéseket. Világos választ adunk arra: mikor évül el a banki követelés, és mit lehet tenni utána.
A leggyakoribb tévhitek a banki tartozás elévüléssel kapcsolatban
Ügyvédi munkám során sok elévüléssel kapcsolatos félreértéssel találkozok. Íme a leggyakoribbak:
- Az elévülés automatikusan megszünteti a tartozást: Ez nem igaz. Az elévülés csak a bírósági úton való érvényesíthetőséget érinti, maga a tartozás továbbra is fennáll.
- Az elévülés hivatalból történik: A bíróság csak kivételes esetekben – például munkajogi igényeknél – veszi figyelembe hivatalból az elévülést. A legtöbb polgári ügyben az adósnak kell erre hivatkoznia, így a banki követelések elévülése kapcsán is.
- Ha az elévülési idő eltelt, nem történhet semmi: Ez nem igaz. A jogosult továbbra is eljárhat – például fizetési meghagyást kérhet –, és ha az adós nem vitatja az elévülést, a követelés végrehajtható lehet.
- Az elévülés ideje alatt a követelés nem módosítható: Ez sem igaz. Az elévülés megszakadhat, például kötelem – módosítással, részletfizetési megállapodással vagy végrehajtási cselekménnyel is, utóbbi esetben újrakezdődik az elévülési idő számítása.
Most pedig nézzük meg részletesen az elévülés kérdését!
Mit jelent a banki tartozás elévülése?
A polgári jog szerint az elévülés nem a tartozás megszűnését jelenti, hanem azt, hogy az idő múlása miatt a követelés bírósági úton többé nem érvényesíthető, ha az adós hivatkozik rá. Az elévülés tehát kifogás, amelyet az adósnak kell felhoznia. A bíróság hivatalból nem vizsgálja.
Az elévülési idő letelte után a követelés fennmarad, de az adós megtagadhatja a teljesítést.
Fontos tudni: az elévülés nem hat a természetbeni, azaz a tényleges teljesítésre, de a jogi kikényszeríthetőséget kizárja.
Hogyan történik meg az elévülés megállapítása?
Az elévülést nem állapítják meg automatikusan. Az adósnak jogi eljárásban kell hivatkoznia rá. Ez történhet:
- fizetési meghagyás ellentmondásában,
- peres eljárásban,
- végrehajtás megszüntetése iránti perben.
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha egy követelés „régi”, akkor az „elévült”.
A valóságban az elévülés időpontja több körülménytől függ, és nem egyszerű dátumkérdés.
Gyakran előforduló eset, hogy: az adós már a bank vagy a követeléskezelő előtti eljárásban hivatkozik az elévülésre. Ugyanakkor ritkán fordul elő, hogy ezt a jogosult kifejezetten el is ismeri. Még ha ez meg is történik, az önmagában nem akadálya annak, hogy a jogosult, jogi úton (például fizetési meghagyásos vagy végrehajtási eljárásban) mégis érvényesítse követelését.
A döntő jelentőségű jogkövetkezmény csak akkor áll be, ha az elévülés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította.
Fontos! Amíg ez nem történik meg, a jogosult jogszerűen megkísérelheti a követelés behajtását.
Mikortól indul az elévülési idő?
Az elévülési idő a követelés esedékessé válásának napján indul. Az esedékesség azt az időpontot jelöli, amikor a kötelezettnek – például az adósnak – teljesítenie kell a fizetési kötelezettségét. Ez nem minden esetben függ össze a szerződés felmondásával. Esedékessé válhat egy tartozás:
- a hitelszerződés szerint meghatározott törlesztőrészlet esedékességi napján,
- lejárt, de fel nem mondott szerződésnél az utolsó részlet lejártát követő napon,
- lejárat nélküli (rendelkezésre álló) számlakövetelésnél a banki felszólítás közlésének napján,
- eseti hitelkereteknél az igénybevételt követő napon,
- kártyatartozásoknál a zárás utáni határidő napján,
- vagy engedményezés esetén azon a napon, amikor a jogosult a követelést esedékesnek tekinti és az adóst erről értesíti.
A banki szerződésnél a követelés esedékessé válásának napja, gyakran a felmondás időpontja. De azt tudni érdemes, hogy a felmondás csak akkor hatályos, ha azt az adós kézhez kapta.
A kézbesítés vitatott esetekben eldöntheti az elévülés kimenetelét. Erről részletesen írok a kézbesítés szabályait bemutató cikkemben.
Nézzük egy példát. Ha egy 2009-ben kötött CHF-alapú szerződést az adós 2011-től nem törlesztett, de a bank csak 2013-ban mondta fel, akkor a követelés esedékessége 2013-ban kezdődött, és az elévülési idő onnantól számítandó. De ennek feltétele, hogy a felmondás jogszerűen kézbesítésre került.
Ha az adós elhunyt, az esedékesség időpontját befolyásolja az öröklés megnyílása is. Erről részletesen írok lentebb.
Mennyi idő alatt évül el a banki tartozás?
A főszabály szerint 5 év a banki követelések elévülési ideje (Ptk. 6:22. §), de ez megszakítható, nyugvó állapotba kerülhet, vagy eltolódhat.
2014 előtti és utáni szabályok közötti különbség
A 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépése előtt a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) volt irányadó. Fontos különbség:
- Régi Ptk.: az elévülést akár egy írásbeli felszólítás is megszakíthatta.
- Új Ptk.: csak jogérvényesítő eljárás, elismert befizetés, vagy jogosulti jognyilatkozat számít megszakító eseménynek.
Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a fizetési felszólítás a 2014 előtt kötött szerződéseknél még megszakíthatta az elévülést, míg 2014 után kötött szerződéseknél már nem..
Banki tartozás öröklésekor is érdemes megvizsgálni az elévülést
Ha az adós meghal, az örökös felel a tartozásért, de csak a hagyaték erejéig.
Az elévülés itt az öröklés jogerős megállapításától számítható. Gyakorlatban a döntő kérdés az, hogy örökös mikor szerzett tudomást a követelésről.
Fontos kérdés, ha a tartozás már az örökhagyó életében elévült. Ebben az esetben az örökös alappal hivatkozhat arra, hogy az adósság jogilag már nem érvényesíthető. Az elévült követelést nem kell teljesítenie, még akkor sem, ha az a hagyatéki leltárban szerepel.
Az örökösnek azonban kifejezetten és időben kell jeleznie az elévülést, például a hagyatéki eljárás során, vagy egy későbbi jogvita esetén. A bíróság vagy közjegyző hivatalból nem vizsgálja ezt.
Ha az örökös fizet vagy elismeri a tartozást, az újraindíthatja az elévülést, ezért ilyen helyzetben mindig érdemes ügyvéd segítségét kérni.
Széleskörű tapasztalattal rendelkezem az öröklési jog területén, amennyiben kérdése merülne fel segítek!
Felelős lehet-e a másik házastárs a felvett hitelért?
Előfordulhat, hogy az egyik házastárs vesz fel hitelt, de a másik semmit nem ír alá. Ilyenkor felmerülhet: felel-e a másik fél a banki tartozásért?
A bírói gyakorlat szerint – a régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződések esetében- ez nem zárható ki.
A régi Ptk. akként rendelkezett, hogy a házastársak együttesen felelnek az együttélés során keletkezett közös szükségletek fedezésére szolgáló kötelezettségekért. A régi Családjogi törvény pedig egyértelműen rögzítette, hogy a házastársak közös vagyonából eredő tartozásokért egyetemlegesen felelnek.
Ha a hitelt a közös háztartás fenntartására fordították, és a másik fél nem tiltakozott kifejezetten (például a hitelintézet előtt tett nyilatkozatban) ellene, akkor is felelhet. A felelősség tehát nem a szerződésből, hanem a házastársi együttélésből fakadhat. Ezt a megközelítést a bíróság ma is alkalmazza, különösen a régi Ptk. szabályozás alapján indult ügyekben.
Viszont nem minden esetben történik felelősségátvitel. A bíróság mindig vizsgálja, mire használták a hitelt. Ha a közös teherviselés megvalósult, a másik fél is felelhet. Ha azonban a tartozás egyéni célokat szolgált, a másik házastárs mentesülhet.
A banki tartozás elévülése szempontjából azonban, ebben az esetben is speciális szabályokat kell alkalmazni.
Ha a házastárs, aki nem írta alá a szerződést, mégis helytállásra kötelezhető, akkor vele szemben csak külön felszólítással vagy más, személyére szabott elévülést megszakító cselekménnyel lehet a követelést jogszerűen érvényesíteni.
Azaz, az adósnak küldött fizetési felszólítás vagy végrehajtási irat önmagában nem szakítja meg az elévülést a másik házastárssal szemben.
Ez azt jelenti, hogy külön kell figyelni az elévülési határidők betartására, ha az érvényesítés több szereplőre is kiterjed. A követelés így csak akkor érvényesíthető, ha a jogszabályokban meghatározott eljárás minden érintett személyre külön-külön is megfelelően megtörtént.
Mi szakítja meg a banki tartozás elévülését?
Az elévülés megszakítása azt jelenti, hogy az addig eltelt idő „lenullázódik„, és újraindul az 5 éves határidő. Ilyenkor a jogosult újra öt évig érvényesítheti a követelését, mintha korábban sem telt volna el idő.
De mitől szakad meg az elévülés?
A 2014. év után kötött szerződéseknél, amelyekre a új Ptk. az irányadó jog, szigorúbban értelmezi az elévülés megszakadását.
Csak bizonyos cselekmények szakítják meg az elévülést, például:
- jogerős fizetési meghagyás kibocsátása,
- perindítás – ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
- végrehajtási eljárás kezdeményezése,
- az adós részéről történő befizetés vagy közvetlen tartozáselismerés,
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása, egyezség,
- a követelés csődeljárásban történő bejelentése, illetve
- a felszámolási eljárás megindítása is megszakítja a követelés elévülését, és a felszámolási eljárás befejezésekor az elévülés újrakezdődik.
Mit mondott erről a régi Ptk. 2014 előtt?
A 2013-ig hatályos régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény), melyet a 2014. év előtt kötött szerződésekre kell alkalmazni, némileg megengedőbb volt. Akkor az elévülés megszakad:
- minden írásbeli felszólítással,
- akár szóbeli jogérvényesítéssel is (bizonyítható esetekben),
- és már akkor is, ha a felek tárgyalásokat kezdtek a tartozás rendezéséről.
Az adós befizetése, akár kis összegű is, a tartozás elismerésének számít és ez megszakítja az elévülést.
Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adós írásban információt kér, és eközben megnevezi a tartozás összegét, az ügy- vagy szerződésszámot. Ezzel megfelelő módon beazonosítható a követelés, és egyértelművé teszi, hogy az adós tud a követelésről.
Tipikus ilyen esetek az elévülés megszakítására, ha az adós:
- e-mailben ír a tartozásról,
- telefonon érdeklődik és hangfelvétel készül,
- sms-ben kér részletfizetést,
- vagy más formában reakciót ad, például személyesen felkeresi a jogosult bankot vagy követeléskezelő céget.
A követelés engedményezése, tehát amikor a bank átadja a tartozást egy követeléskezelőnek, önmagában nem szakítja meg az elévülést.
Azonban ha az új jogosult hivatalos fizetési felszólítást küld, vagy maga az engedményezési értesítő tartalmaz a jogszabályoknak megfelelő fizetési felszólítást, és az megfelelően azonosítja a követelést, az már megszakíthatja elévülést.
Elévülés nyugvása – mikor nem számít az idő?
Az elévülés nyugvása a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elévülési idő nem telik, hanem ideiglenesen „megáll”, mert olyan akadály áll fenn, amely miatt a jogosult nem tudja érvényesíteni a követelését. Ez például lehet egy menthető jogi vagy tényleges akadály, ami nem a jogosult hibájából ered.
Az elévülés nyugvása kapcsán a leggyakoribb esetek:
- Korlátozott jogképesség: Ha az adós vagy a hitelező jogilag korlátozottan cselekvőképes (pl. kiskorú vagy gondnokság alatt áll), az elévülés nyugszik, amíg ez az állapot fennáll.
- Vis maior: Olyan külső, elháríthatatlan ok, ami lehetetlenné teszi a követelés érvényesítését (pl. természeti katasztrófa, háború).
- Menthető ok: Ha a jogosult menthető okból (pl. betegség) nem tudja érvényesíteni a követelését, az elévülés nyugszik.
- Peres eljárás: Ha a követelés bírósági eljárásban van, az elévülés nyugszik a per befejezéséig.
- Adóeljárás: Az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén, a kereset benyújtásától a jogerős bírósági határozatig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
- Fizetési haladék: Ha a felek megállapodnak a fizetési haladékról, az elévülés nyugszik a haladék időtartama alatt.
- Csődeljárás: A követelés csődeljárásba való bejelentése szintén az elévülés nyugvását eredményezi.
- Adóbevallás késedelme: Ha az adóbevallást késedelmesen nyújtják be, és az elévülésig kevesebb, mint hat hónap van hátra, az elévülés hat hónappal meghosszabbodik.
A nyugvás ideje alatt az elévülés nem telik, viszont az akadály megszűnése után legfeljebb 1 év áll a jogosult rendelkezésre a követelés érvényesítésére. Akkor is, ha közben az elévülési idő már lejárt vagy az elévülési időből kevesebb mint 1 év van hátra. Abban az esetben, ha az elévülési időből több mint 1 év van hátra, akkor azzal megegyező ideig érvényesítheti a követelését a jogosult.
Ez a szabály megakadályozza, hogy a jogosultat hátrány érje akkor, ha hibáján kívül nem tud fellépni. Ugyanakkor nem alkalmazható korlátlanul, és nem azonos a megszakítással ezt gyakran keverik.
Mi a teendő a banki tartozás elévülése után?
Sokan hiszik, hogy az elévülés „magától” megszünteti a tartozást. Ez tévedés. Az adósnak aktívan, ténylegesen hivatkoznia kell rá.
Mire kell figyelni?
- FMH esetén ellent kell mondani, és elévülésre hivatkozni.
- Végrehajtás alatt végrehajtás megszüntetése iránti pert kell indítani.
- Behajtási kísérlet (pl. levonás, inkasszó) ellen panaszt, kifogást lehet benyújtani.
Kapott egy fizetési felszólítást egy nagyon régi tartozásról? Az első dolga, hogy ellenőrizze a dátumokat. Ha a követelés valószínűleg elévült, akkor erre kifejezetten hivatkoznia kell. Az elévülést a bíróság vagy a hatóság nem veszi figyelembe automatikusan.
Önnek kell jeleznie, hogy a követelés elévült – ezt nevezik elévülési kifogásnak. Javaslom, hogy az elévülésre történő hivatkozást mindig írásban tegye meg, határozottan és pontos jogi megfogalmazással.
Ha egy tartozás elévült, de Ön mégis elismeri azt írásban, vagy akár csak egy kis összeget befizet, az újraindítja az elévülést. Ezért javaslom, hogy soha ne fizessen vagy írjon alá semmit anélkül, hogy pontosan tudná, jogos – e a követelés.
Le lehet kerülni a KHR listáról elévülés után?
A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer / régebbi nevén BÁR lista) működésével kapcsolatban számos tévhit kering, különösen az elévült tartozások esetében.
A legfontosabb, hogy
az elévülés önmagában nem eredményezi az adatok törlését, tehát az adós attól még szerepelhet a negatív listán.
A negatív információk nem azonnal törlődnek, még akkor sem, ha a tartozás rendezésre került. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint:
- ha a tartozást nem rendezték, a negatív adatot az átadásától számított öt év elteltével törlik,
- ha a tartozást rendezték, az adatok passzív státuszba kerülnek, és egy év elteltével automatikusan törlődnek,
- ha a tartozást a bank leírta, akkor az adat „leírt tartozás” megjelöléssel öt évig maradhat a rendszerben.
Fontos tévhit, hogy az adós dönthet a törlés idejéről, vagy hogy a KHR minden adatot tízévente automatikusan töröl. A törlés időpontját jogszabály határozza meg, és az adós azt nem befolyásolhatja. Mint azt már fent is említettem gyakori félreértés, hogy ha egy követelés elévült, akkor az adós azonnal kikerül a KHR-ből, ez nem igaz.
Ehhez önálló kérelmet kell benyújtani az adatkezelőhöz (bank vagy követeléskezelő cég) vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez, és szükség lehet jogi indoklásra is. Ebben tapasztalt ügyvéd segíthet, különösen, ha a tartozás elévült, vagy vitatott jogalapú.
Amennyiben a jogi segítségre van szüksége, kérjen időpontot egy személyes konzultációra!
Mikor évül el a végrehajtási jog?
A végrehajtási jog elévülése külön szabályozás alá esik. Az alapja mindig egy jogerős határozat, például fizetési meghagyás vagy ítélet. Ez alapján indulhat végrehajtás.
A végrehajtási jog 5 éves elévülési időhöz kötött, amely az okirat végrehajthatóvá válásától számít. Ha ez idő alatt nem történik végrehajtási cselekmény, vagy ha az adós sem fizet, az elévülés bekövetkezhet.
Fontos tudni! Minden végrehajtási cselekmény újraindítja az elévülési időt. Ezért az adós gyakran abban a hitben él, hogy a követelés elévült, miközben a végrehajtó egy korábbi intézkedése miatt az öt év újraindult. Például egy letiltás megkísérlése vagy végrehajtási lefoglalás elegendő lehet az elévülés megszakításához.
A követeléskezelők szerepe a végrehajtásban
A banki tartozások jelentős részét követeléskezelő cégek és behajtó cégek vásárolják meg. Ezek a cégek gyakran közjegyzői okirat alapján vagy engedményezés révén indítanak végrehajtást. Ezért a jogosulti pozíciót gyakran nem a bank, hanem egy harmadik fél tölti be.
Fontos, hogy az adós figyelje: mikor és hogyan indítják a végrehajtást, történt – e korábban megszakító cselekmény, és ellenőrizze, nem évült-e el a végrehajtási jog.
Ezen cégeknél gyakori, hogy megszegik a törvény adta kereteket. Egy követeléskezelésben jártas ügyvéd, hatékony tud Önnek segíteni.
Mit tehet a végrehajtó, ha az adósnak nincs semmije?
Ha az adósnak nincs vagyona, jövedelme, vagy bármi lefoglalható értéke, a végrehajtónak nincs lehetősége a végrehajtás érdemi folytatására.
Ebben az esetben a végrehajtási eljárás szünetelhet, különösen, ha az adós vagyoni helyzete hosszabb ideig nem változik. Ez azonban nem jelenti a követelés megszűnését a végrehajtási jog továbbra is fennáll.
Kérhető a követelés törlése?
Ha a követelés végrehajtása sikertelen, vagy az adós bizonyítja, hogy az elévülés bekövetkezett, kérhető a követelés törlése.
Ennek elsődleges eszköze a végrehajtási kifogás vagy egy külön per a végrehajtás megszüntetése iránt. Emellett, ha a követelés mögötti szerződés érvénytelen – például devizahiteles szerződés esetében –, akkor is indokolt lehet a törlés.
Ki fizeti a végrehajtás költségeit?
A végrehajtás költségeit így a díjakat, illetékeket és behajtási költségeket alapvetően az adós viseli.
Ha a végrehajtás eredménytelen, előfordulhat, hogy a jogosult viseli az eljárás költségeit. Azonban ha bármilyen összeg befolyik, a végrehajtó először a költségeit és díját vonja le, majd csak ezt követően teljesít a jogosult felé.
Nemzetközi kitekintés – hogyan tér el a magyar szabályoktól?
A magyar jog szerint a banki tartozások elévülése általában 5 év alatt, de ez nem minden országban van így. Most bemutatom, hogyan szabályozzák az elévülést Németországban, Ausztriában és Franciaországban és miben más ez a magyar gyakorlathoz képest.
Német jog
Németországban az elévülés ideje rövidebb, általában 3 év.
Ez az időszak mindig az év végén kezdődik, és akkor indul el, amikor a hitelező tudomást szerezhetett volna arról, hogy követelése van. Ez egy fontos különbség: nem a szerződés vagy felmondás dátuma számít, hanem az, hogy a hitelező mikor „ébredt rá” a követelésére.
További különbség, hogy egy egyszerű fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülést, csak ha bírósági eljárás indul. Magyarországon ezzel szemben főleg 2014 előtt kötött szerződésekre egy fizetési felszólítás is megszakíthatja az elévülést a regi Ptk. szabályai alapján.
Osztrák jog
Ausztriában a banki követelésekre jellemzően 30 év a megszokott elévülési idő. Azonban az egyes visszatérő szolgáltatásokra (például a kamat, járadék, tartás) csak 3 év az elévülési idő. Itt is külön szabályozzák, mikor szakad meg az elévülés (pl. ha bírósági keresetet adnak be) és mikor szünetel (pl. ha a felek tárgyalnak).
Magyarországon a nyugvás fogalmát kevesebb esetben alkalmazzák, mint Ausztriában.
Fontos azonban, hogy Ausztriában általánosságban a hosszabb 30 éves határidők a közjegyzői okiraton vagy bírósági ítéleten alapuló követelésekre állhatnak fent.
Francia jog
Franciaországban az általános elévülési idő szintén 5 év, tehát ez megegyezik a magyar gyakorlattal. A különbség inkább abban van, hogy a francia jog szigorúbban veszi az elévülés jogkövetkezményeit.
Ott a bíróság jobban figyelembe veszi, hogy az adós mikor tudhatta meg, hogy tartozása van, illetve nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztóvédelem. Ez azt jelenti, hogy egy vitás vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén hamarabb megáll az elévülés, ez a joggyakorlat Magyarországon még alkalmazott.
Tehát a magyar szabályozás inkább a középút, míg Németország és Ausztria szigorúbb, Franciaország pedig erősebben védi a fogyasztókat. A különbségek ellenére közös vonás, hogy mindenhol számít az idő múlása és az, hogy a jogosult időben fellép – e a követelésével.
Mikor forduljon ügyvédhez?
Elévüléssel kapcsolatos ügyekben sokszor nehéz pontosan látni, mikor és mit lehet tenni. Ügyvédként segítek Önnek eligazodni az elévülés szabályai között.
Különösen indokolt ügyvédhez fordulni, ha Ön:
- több évvel ezelőtti tartozásra hivatkozva kapott fizetési felszólítást;
- bizonytalan az elévülési idő kezdőnapjában vagy megszakításában;
- végrehajtási ügyben érintett, de nem tudja, történt-e megszakító cselekmény;
- követelést engedményeztek, de nem világos, ki a jogosult;
- jogi segítség kell a KHR-ből való törléshez vagy végrehajtási kifogáshoz.
Ha úgy érzi, hogy egy követelés elévülésével kapcsolatos kérdésben bizonytalan, vagy kapott egy régóta lezártnak hitt tartozásról értesítést, haladéktalanul vegye fel velem a kapcsolatot.
Tetszett a cikk? Mentse el könyvjelzői közé, hogy később is könnyedén visszataláljon, ha hasonló kérdések merülnének fel.
Adósságrendezés ügyvéd segítségével
Vélemény, hozzászólás?