Az engedményezési szerződés jelentése

A engedményezési szerződés fogalma egyre gyakrabban merül fel mind a vállalkozók, mind a magánszemélyek életében, különösen követelésbehajtás, cégeladás vagy jogviták esetén. Az engedményezés nem más, mint a követelés jogosultjának cseréje: a jogosult úgy dönt, hogy a követelését – például egy tartozást – másra ruházza át. 

Ebben a cikkben bemutatom, hogyan működik az engedményezés, milyen jogi feltételei, következményei vannak, és miért elengedhetetlen ügyvédi segítséget igénybe venni. Szeretnék segíteni abban, hogy mind az adós, mind a jogosult eligazodjon a gyakran félreértelmezhető szabályok között.

Mi az engedményezés, és mit jelent az engedményezési szerződés?

Az engedményezés során, a követelés jogosultja átruházza a követelését egy harmadik félre. Az adós személye változatlan marad, de az eredeti jogosult helyébe másik személy lép.

Az engedményezési szerződésben a felek rögzíti a követelés átruházásának feltételeit. Tartalmazza, hogy milyen követelésről van szó, ki az eredeti és ki az új jogosult, mikor történik az átruházás, és milyen feltételekkel. 

Az engedményezési szerződésnél a Ptk. nem követeli meg kifejezetten az írásbeli formát. Így az elvileg szóban vagy akár ráutaló magatartással is létrejöhet. A gyakorlatban azonban ez súlyos bizonyítási nehézségeket okozhat. 

Ügyvédként, minden esetben írásbeli szerződéskötést javaslok, hiszen az engedményezés megtörténtét és tartalmát – esetlegesen egy bírósági pereben -, így lehet utólag jogilag hitelesen igazolni.

Ki köti meg, és mi a szerepük a feleknek?

Az engedményezési szerződés három szereplőre épül, akik közül kettő köt szerződést, de mindhárom fél jogilag érintett.

Engedményező, azaz az eredeti jogosult

Az engedményező a követelés eredeti jogosultja, aki a követelést részben vagy egészben átengedi egy harmadik személynek. Engedményező lehet:

• természetes személy (pl. magánszemély, egyéni vállalkozó),
• jogi személy (pl. kft., zrt., alapítvány),
• jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. betéti társaság, társasház képviselője),
• akár az állam vagy egy önkormányzat is, ha jogszerűen jogosult a követelésre.

Fontos hogy az engedményező kizárólag olyan követelést ruházhat át, amelynek jogosultja ténylegesen ő maga, és amelyre vonatkozóan nem áll fenn jogszabályi vagy szerződéses tilalom.

Engedményes, az új jogosult

Az engedményes az a fél, akire a követelés átszáll, és aki innentől jogosult lesz a teljesítésre. Azonban csak akkor érvényesítheti a követelést az adóssal szemben, ha az értesítés szabászerűen megtörtént, és az értesítésben a követelés egyértelműen beazonosítható. Engedményes lehet:

• magánszemély (pl. örökös, jogutód),
• cég vagy vállalkozás (pl. faktorcég, beszállító),
• bármely más jogalany, aki cselekvőképes, és jogosult jogot szerezni.

Fontos, hogy az engedményesnek nincs szüksége sem engedélyre, sem hatósági nyilvántartásra ahhoz, hogy követelést szerezzen.

Kötelezett – az adós

A kötelezett az a fél, akivel szemben a követelés fennáll. Ő az, akinek a tartozását az engedményezés után már nem az eredeti jogosultnak, hanem az engedményesnek kell megfizetnie. Kötelezett lehet:

• természetes személy (pl. adós egy kölcsönügyletben),
• jogi személy (pl. vállalkozás, amely nem egyenlített ki egy számlát),
• jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. egyes társasházi tulajdonos).

Bár a kötelezett főszabály szerint nem alanya az engedményezési szerződésnek, őt is értesíteni kell az engedményezésről.

Mely követelések engedményezhetők, és melyek nem?

A mindennapi életben a leggyakoribb a pénzkövetelések átruházása, de nem kizárt, hogy nem pénzbeli igények, például ingó dolgok kiadására vagy egyes magatartásra irányuló kötelezettségek is engedményezés tárgyát képezzék.

A leggyakrabban engedményezett pénzkövetelések:

• Kölcsönből eredő visszafizetési követelés (pl. magánkölcsön vagy banki hitel)
• Szolgáltatási díjtartozás (pl. telekommunikációs, internet, közüzemi díjak)
• Fizetési meghagyással vagy ítélettel megítélt összeg (végrehajthatóvá vált követelés)
• Számlatartozás (pl. vállalkozás által kiállított, ki nem egyenlített számla)
• Munkadíj követelés (pl. vállalkozói díj, megbízási díj, tanácsadói díj)
• Árbevételre épülő jövőbeli követelés (pl. faktorálás esetén)
• Kártérítési összeg fizetésére irányuló követelés, ha vagyoni kár keletkezett
• Jogalap nélküli gazdagodásból eredő visszafizetési igény

Ingó dolgok vagy szolgáltatások teljesítésének átruházása engedményezéssel, történhet például:

• egy kölcsönadott tárgy (pl. eszköz, jármű) visszaadása iránti igény,
• egy raktározási vagy letéti szerződésből fakadó kiadási kötelezettség,
• karbantartási, javítási kötelezettség, ha nem egy konkrét szolgáltatóhoz kötött,

• előfizetés alapján járó szolgáltatás (pl. rendszerüzemeltetés),
• adásvételi szerződés alapján át nem adott dolog kiadása,

esetén.

Engedményezhető-e jogerős fizetési meghagyás, bírósági ítélet vagy végrehajtás alatt álló követelés?

Igen, amennyiben az engedményezésre vonatkozó általános törvényi feltételek teljesülnek. A követelés akkor is átruházható, ha már végrehajthatóvá vált, ilyenkor azonban a végrehajtási eljárásra vonatkozó külön szabályokat is alkalmazni kell.

Jogerős fizetési meghagyás

A jogerőre emelkedett fizetési meghagyás önálló végrehajtható okiratnak minősül, amely pontosan meghatározott pénzkövetelést tartalmaz. 

‘‘Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.,,(FMH tv. 36. § (1))

Mivel az ilyen követelés jogilag egyértelműen beazonosítható, teljes mértékben alkalmas engedményezésre. Az engedményezési szerződésben elégséges az okirat azonosító adatainak (pl. Fmh szám, jogcím, összeg, teljesítési határidő) rögzítése. 

Jogerős bírósági ítélet

Ha a követelés jogerős bírósági ítéleten alapul, szintén engedményezhető, feltéve, hogy az ítélet végrehajtható, és pénzfizetésre vagy dolog kiadására kötelez. Az ítélet maga tartalmazza a jogviszony és a kötelezettség részleteit, így az engedményezési szerződésben ezek pontosan rögzíthetők. Az ilyen engedményezés joghatása megegyezik bármely más követelés átruházásával.

Végrehajtás alatt álló követelés

A már végrehajtás alatt álló követelés is engedményezhető, de ebben az esetben különösen fontos, hogy az engedményezést a végrehajtó vagy bírósági végrehajtás esetén a bíróság azt nyilvántartásba vegye. Ehhez az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

• Az engedményezést hitelt érdemlő módon igazolni kell, például az engedményezési szerződés, a kapcsolódó ítélet vagy FMH másolatával, illetve a kötelezett részére küldött értesítéssel.
• A végrehajtást kérő személyében történő változást hivatalosan is át kell vezetni, amelyhez bejelentés szükséges.

Fontos tudni: A végrehajtási eljárás nem szűnik meg a követelés engedményezésével, de az új jogosult (engedményes) csak akkor érvényesítheti jogait, ha belép a folyamatba. Ezt követően a végrehajtó már az ő részére fog teljesítést teljesíteni. 

Az ilyen esetekben mindig célszerű ügyvéd segítségét kérni, különösen a végrehajtási jogszabályok szakszerű alkalmazása és a formai követelmények betartása miatt. A végrehajtás részletszabályairól a Végrehajtás menete című cikkemben olvashat részletesen. 

Milyen követelések nem engedményezhetőek? 

Alapvetően három kizáró esetről érdemes tuni.

1. Jogszabályi tilalom

A jogszabály kifejezetten nem enged engedményezni egyyes követeléseket, mert azok személyes jellegűek vagy valamilyen társadalmi célhoz kötöttek. Ilyenek például:

• Tartásdíj (pl. gyermektartás, házastársi tartás),
• Sérelemdíj (személyiségi jogsértés esetén),
• Nem vagyoni kártérítés (pl. becsület vagy jóhírnév sérelme),
• Kártérítési igény testi vagy lelki sérelem esetén,
• Munkaügyi jogvitákból eredő egyes igények (pl. diszkrimináció miatti sérelemdíj).

2. Szerződéses kizárás

A jogszabály lehetővé teszi, hogy egy engedményezési szerződésben a felek kifejezetten kikössék, hogy egy követelés nem ruházható át. 

Azonban ebben az esetben az engedményezés ugyan jogilag érvényes lehet, de a követelés eredeti jogosultja kártérítési felelősséggel tartozik a kötelezett felé a szerződésszegésért.

A gyakorlatban gyakran előforduló eset: Ha egy vállalkozási szerződés tiltja az engedményezést, de a vállalkozó mégis átadja a díjazáshoz fűződő követelést egy faktorcégnek, akkor a faktorcég jogosult a díjra behajtására. A megrendelő viszont kártérítést követelhet a vállalkozótól, ha emiatt kár érte.

Ilyen kár lehet például, ha az adós nem tudja, hogy a követelést már másra engedményezték, és kifizeti azt a régi jogosultnak, miközben az új jogosult (engedményes) is követel tőle. Emiatt kétszer kell fizetnie, tehát dupla teljesítésre került sor. 

Továbbá az alábbi költségek vagy veszteségek is kártérítési igény alapját képezhetik:

• Késedelmi kamat és költség esetében. Ha a kötelezett késedelembe esik az új jogosult felé, mert nem tudott az engedményezésről, akkor:

• késedelmi kamatot számíthatnak fel neki,
• vagy akár végrehajtás indulhat ellene.

• Üzleti veszteség, reputációs kár. Ha a jogvita vagy teljesítési nehézség megbízhatatlanságot sugall egy üzleti partner részéről, az:

• elmaradt üzletet, szerződést jelenthet,
• vagy hírnévromlást okozhat, különösen nagyvállalati környezetben.

Fentiekre tekintettel fontos tisztázni, az engedményezési szerződésben rögzített szabályokat.

3. Személyhez kötött követelés

Vannak olyan követelések, amelyek természetüknél fogva nem választhatók el az eredeti jogosult személyétő, így azok nem engedményezhetők. Például:

• Művészi megbízásból eredő díj (pl. egyedi design vagy festmény),
• Személyes konzultációs jog (pl. pszichológiai tanácsadás),
• Szerzői jogi jogosultságok, ha nem átruházhatók (pl. kizárólagos felhasználási jog),
• Egészségügyi szolgáltatásra szóló igény, ha személyes részvételhez kötött.
• Személyes gondozási szolgáltatás díja (pl egy idős vagy beteg személy ápolásáért járó díj, ha a szolgáltatás nyújtása szoros bizalmi viszonyt feltételez)
• Mentorálási vagy coaching szolgáltatás díja, ha az a tanácsadó személyes tapasztalatára és jelenlétére épül,
• Magánorvosi ellátás ellenértéke, ha az adott orvos személyéhez kötött a szolgáltatás (pl. egy adott szakorvos által végzett műtét).

Ezekben az esetekben a követelés alapját képező jogviszony személyes bizalmon, szakértelmen vagy egyéni képességen nyugszik, ezért jogilag nem lehetséges a követelés engedményezése harmadik személyre.

Engedményezhető-e a jövőbeni pénzkövetelés? 

Igen, abban az esetben a jövőbeli követelés is engedményezhető, ha a mögöttes jogviszony már létrejött, és a követelés egyértelműen meghatározható.

A Ptk. 6:194. § (2) szerint: 

“Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.”

Gyakorlatban: Ha egy vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó három havi részszámlát bocsát ki, és az utolsó még nem esedékes, de a jogviszony már fennáll, akkor a várható harmadik részszámla is érvényesen engedményezhető – például egy faktorcég részére –, ha az összege, jogcíme és időpontja a szerződésben pontosan rögzített.

Elévült követelés engedményezése – mire kell figyelni?

Az elévült követelés jogilag továbbra is létező, de bírósági úton már nem kikényszeríthető jogi igény. A Ptk. szabályai alapján az elévülés nem szünteti meg magát a követelést, hanem az érvényesítésének lehetőségét korlátozza, ez pedig nem zárja ki az engedményezést.

Ezért elévült követelést is lehet engedményezni, ha az engedményezés általános törvényi feltételei teljesülnek. Az engedményes azonban tudomásul veszi, hogy a követelés csak akkor hajtható be, ha az adós nem él kifogással az elévülésre hivatkozva.

Ilyen engedményezés esetén különösen fontos:

• az elévülés kezdő időpontjának és esetleges megszakadásainak pontos vizsgálata,
• a követelés jogcímének dokumentálhatósága,
• és a szerződésben rögzített jótállás vagy kizárás arra nézve, hogy az engedményező vállal-e felelősséget a követelés behajthatóságáért.

Az ilyen típusú követelések jellemzően alacsonyabb piaci értéket képviselnek, és csak körültekintően, ügyvédi támogatással célszerű engedményezni. Az adós ugyanis jogszerűen megtagadhatja a teljesítést, ha a követelés az értesítés időpontjában már elévült volt. 

A követelések elévülésére vonatkozó szabályokat a Követelés elévülése: meddig hajtható be egy tartozás? című cikkemben részletesen ismertetem. 

Mikor érdemes engedményezési szerződést kötni?

Az engedményezési szerződés olyan eszköz, amely számos élethelyzetben segítheti a követelések kezelését. Legyen szó egyszerű pénzügyi tehercsökkentésről vagy komplex üzleti tranzakcióról. Az alábbiak azok az esetek, amikor jogilag és gyakorlatilag is indokolt lehet engedményezési szerződést kötni.

Amikor a jogosult nem akar, vagy nem tud foglalkozni a követelés érvényesítésével

Gyakori eset, hogy a engedményező (például egy magánszemély vagy kisvállalkozás) nem kíván bíróságra járni, végrehajtást kezdeményezni vagy ügyvédet megbízni. Ilyenkor a legegyszerűbb megoldás az, ha átengedi a követelést egy harmadik személynek, aki hajlandó és képes azt érvényesíteni. Ez különösen igaz akkor, ha az adós már régóta nem fizet, és a jogosult „lezárná” az ügyet.

Ha a követelést el kívánja adni (például faktoring során)

Amennyiben a jogosult, mint engedményező azonnal pénzhez szeretne jutni, de a követelés még nem esedékes (pl. 30 vagy 60 napos számla), akkor a követelést eladhatja egy faktorcégnek. 

A faktor azonnal fizet (levonva jutalékát), és ő maga hajtja be az összeget az adóstól. Ezzel az eredeti jogosult javítja a likviditását, és nem kell kivárnia a határidőt.  A faktoring mögött szinte minden esetben engedményezés áll jogilag, amelynek során a követelés új jogosulthoz kerül. 

Ha a követelés fedezetként szolgál (pl. banki biztosítéknál)

Bizonyos hitelügyleteknél a hitelező (jellemzően bank) nem csupán ingatlant vagy készpénzt kér fedezetként, hanem más adósokkal szembeni követelést is elfogad. Ebben az esetben a követelést nem véglegesen adják át, hanem biztosítéki engedményezés történik. A bank csak akkor jogosult azt érvényesíteni, ha az adós nem teljesíti a kölcsönszerződést.

Példa: Egy vállalkozás 20 millió forint értékű követelését biztosítékként engedményezi a banknak egy 10 millió forintos hitelért cserébe. A bank csak akkor hajthatja be a követelést, ha az adós nem fizeti vissza a hitelt határidőre.

Háromoldalú ügyletek rendezése érdekében

Az üzleti életben gyakran előfordul, hogy három cég pénzügyi kapcsolata egymásra épül. Egy ilyen láncügyletben praktikus lehet, ha az egyik fél követelését közvetlenül egy harmadik fél rendezi, engedményezés útján.

Példa: Cég A tartozik cég B-nek, cég B pedig tartozik cég C-nek. A felek megállapodnak abban, hogy cég A nem B-nek, hanem egyenesen C-nek fizet – ehhez B engedményezi követelését C javára. Így egyszerűbb, gyorsabb és könyvelésileg is átláthatóbb lesz a tranzakció.

Cégeladás vagy üzletrész-átruházás esetén

Ha egy vállalkozást értékesítenek, vagy üzletrész-átruházás történik, gyakori, hogy a vevő a cég követelésállományát is át akarja venni. Ez történhet a cég egészének megvásárlásával, vagy akár csak egyes követelésekre vonatkozóan.

Példa: Egy felszámolás alatt álló társaság eladja nyilvántartott követeléseit egy követeléskezelő cégnek. Az engedményezési szerződés alapján a követelések új jogosulthoz kerülnek, és a vevő megpróbálja azokat saját maga behajtani.

Tipp: Mielőtt engedményezési szerződést köt, érdemes ellenőrizni, hogy a követelésre nem vonatkozik-e szerződéses tiltás, illetve hogy a követelés pontos tartalma és jogcíme beazonosítható-e. Ellenkező esetben az engedményezés a későbbiekben érvénytelen vagy vitatható lehet.

Kell-e az adós hozzájárulása az engedményezéshez?

Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés, és a válasz egyértelmű: nem kell.

Az engedményezés nem igényli az adós beleegyezését, viszont az adóst értesíteni kell, hogy a teljesítést már az új jogosult részére kell teljesítenie.

Hogyan kell értesíteni engedményezés esetén a kötelezettet?

Az engedményező és az engedményes szabadon dönthetnek arról, ki küldi meg az értesítést. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy az engedményes ne maga értesítse a kötelezettet, hanem az okiratot az engedményezőn keresztül juttassa el hozzá.

Az értesítés akkor fejti ki a törvényben előírt joghatásokat, ha:

• az engedményezőtől származik, vagy
• az engedményes hitelt érdemlően igazolja az engedményezés megtörténtét (például az engedményezési szerződés másolatával vagy közjegyzői tanúsítással).

Ez különösen abban az esetben fontos, ha a kötelezett kifogással élne, vagy a teljesítés időpontjában még nem volt tudomása az új jogosultról. 

Az engedményezési értesítő tartalmi elemei

Az értesítésnek mindenképpen írásbelinek és bizonyíthatónak kell lennie, és az alábbi lényeges adatokat kell tartalmaznia:

• az engedményes és engedményező neve és elérhetősége,
• az engedményezés időpontja,
• a hivatkozott szerződés vagy jogviszony azonosítója,
• a követelés pontos jogcíme, összege, esedékessége,
• az teljesítési utasítás és új teljesítési hely (például bankszámlaszám).

Fentiek alapján, tehát akkor válik jogilag hatályossá az engedményezés az adós (kötelezett) felé, ha arról megfelelő módon és formában értesítették. Ez a követelés érvényesíthetőségének alapfeltétele. Ha ez elmarad vagy hibásan történik, az adós továbbra is jogszerűen teljesíthet az eredeti jogosult felé.

Engedményezési értesítő kézbesítése

Ha az értesítést például „nem kereste”, „elköltözött” vagy „nem azonosítható” jelzéssel érkezik vissza, az nem teszi érvénytelenné az engedményezést, de az új jogosulttal szemben a teljesítés, csak az értesítés hatályosulása után lesz érvényes. 

Ezért különösen ajánlott az igazolható kézbesítés, például tértivevényes postai küldemény, közjegyzői kézbesítés vagy e-hiteles e-mail használata. A kézbesítésre vonatkozó részletszabályokról egy másik cikkemben tájékozódhat. 

Elutasíthatja-e az adós az engedményezést?

Jogilag nem, de gyakorlati akadálya lehet, ha nem kap megfelelő tájékoztatást vagy ahogy azt már korábban kifejtettem, ha például a szerződés tiltotta az engedményezést.

Milyen költségek merülhetnek fel engedményezéskor?

Az engedményezési szerződés megkötésének lehetnek közvetett és közvetlen költségei:

• Ügyvédi díj a szerződés elkészítéséért, jogi tanácsadásért vagy ellenjegyzésért,
• Közjegyzői díj, ha az engedményezést közokiratba foglalják, vagy ha a követelés jogszerű érvényesítéséhez szükséges a közjegyzői hitelesítés,
• Adminisztrációs költségek, például tértivevényes postázás, kézbesítés, értesítések dokumentált elküldése,
• Adózási és számviteli ráfordítás, különösen akkor, ha az engedményezés ellenérték fejében történik (áfa, társasági adó, értékvesztés elszámolása stb.),
• Könyvelői díj a könyvviteli rendezésért, különösen cégek esetén.

A költségek viselése nem automatikus: célszerű a szerződésben előre meghatározni, hogy melyik fél – az engedményező vagy az engedményes – viseli az egyes kiadásokat. 

Általános szabályként elmondható: 

• Ellenértékes engedményezés esetén a költségek rendszerint az engedményest terhelik, hiszen ő szerzi meg a követelést,
• Ingyenes vagy fedezeti engedményezésnél gyakran az engedményező viseli a költségeket, mivel az átruházás az ő érdekében történik,
• Háromoldalú megállapodásnál pedig akár megosztott költségviselés is lehetséges.

A pontos rendelkezés hiánya gyakran vezet vitához. Ezért ügyvédi tanácsadás mellett javasolt a költségviselést kifejezetten és egyértelműen rögzíteni az engedményezési szerződés szövegében.

Miért fontos az engedményezés könyvelése?

Az engedményezési szerződés nem csupán polgári jogi, hanem számviteli és adójogi szempontból is jelentős aktus. A könyvelésnek pontosan kell lekövetnie azokat a változásokat, amelyek a követelés átruházása miatt a felek mérlegeiben bekövetkeznek. Ez akkor is igaz, ha ellenértékes, akár ingyenes, akár fedezeti célú engedményezésről van szó.

Az engedményező könyvelési feladatai

Az eredeti jogosult a követelést, mint pénzügyi eszközt kivezeti a nyilvántartásából. Ha az engedményezés ellenérték fejében történik, a kapott ellenértéket bevételként vagy egyéb pénzügyi rendezésként kell elszámolni.

Ha az engedményezés térítésmentes, akkor az átadás értékével kapcsolatos veszteség vagy ráfordítás is megjelenhet a könyvelésben. Amennyiben a követelés eredetileg értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken szerepelt, a könyvelés során azt is figyelembe kell venni.

Az engedményes könyvelési kötelezettségei

Az új jogosult a megszerzett követelést aktiválja a könyveiben, jellemzően a követelések között. Az aktiválás értéke megegyezik:

• az ellenérték összegével (ha vásárlás történt), vagy
• az engedményezési szerződésben szereplő követelés értékével (ha térítésmentes átruházás történt).

Amennyiben a követelés behajthatósága bizonytalan vagy kétséges, az engedményesnél értékvesztést is el kell számolni. Sikertelen behajtás esetén pedig kivezetésként kezelendő.

Adózási szempontok

Az engedményezésnek adózási vonzatai is lehetnek, különösen akkor, ha:

• fedezetként történik (pl. banki biztosíték),
• vagy fizetési eszközként szolgál egy szerződés teljesítése során.

Ezekben az esetekben az adóhatóság a tranzakció mögötti gazdasági tartalmat vizsgálhatja. Például, hogy az engedményezés valóban ellenérték fejében történt-e, illetve történt-e áfa-fizetés vagy társasági adóalap-módosító tétel.

Javaslom, hogy cégként soha ne kössön engedményezési szerződést anélkül, hogy azt a könyvelővel, adótanácsadóval vagy ügyvéddel ne egyeztetne. Egy hibásan rögzített engedményezés súlyos számviteli vagy adózási következményekkel járhat, akár egy adóellenőrzés során is.

Az engedményezés során felmerült adózási kérdésekről itt is tájékozódhat: 

Így néz ki egy engedményezési szerződés minta egyes szerződéstípusok szerint

Az engedményezési szerződés akkor jogilag érvényes és vitáktól mentes, ha minden lényeges tartalmi elem egyértelműen szerepel benne. Bár a Ptk. nem ír elő kötelező formai mintát, a joggyakorlat alapján kialakult, hogy mik azok az információk, amelyeknek minden típusú engedményezésnél szerepelniük kell.

Alapvető tartalmi elemek minden szerződésben

Egy jól megfogalmazott engedményezési szerződésnek az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia:

• A felek pontos megnevezése: engedményező, engedményes, kötelezett (ha háromoldalú).
• A követelés azonosító adatai: jogcím, összeg, esedékesség, szerződés dátuma, hivatkozási szám.
• A teljesítés új címzettje: kinek és milyen számlára kell teljesíteni a jövőben.
• Az engedményezés jogcíme: ellenérték fejében történik, biztosítékként adják, vagy térítésmentesen.
• Felelősségi nyilatkozatok: például az engedményező szavatolja, hogy a követelés valóban fennáll.
• Értesítési kötelezettség: ki és hogyan köteles értesíteni a kötelezettet.
• Költségviselés: megállapodás arról, ki viseli a szerződéskötésből eredő díjakat.

Engedményezési szerződés egyszerű pénzkövetelés esetén 

Ez a forma jellemzően akkor készül, ha egy adott összegű és lejárt vagy hamarosan esedékes követelést ruháznak át.

Tartalmi sajátosságai:

• A követelés teljes leírása szükséges: eredeti szerződés sorszáma, számla száma, teljesítés dátuma.
• Nyilatkozat arról, hogy a követelés nem áll vitában.
• Az engedményezés időpontja, hatálybalépés napja.

Példa: Egy magánszemély vagy vállalkozás 1.200.000 Forint összegű számlatartozását ruházza át egy követeléskezelőre. A szerződés rögzíti, hogy a vevő milyen összegért vásárolta meg a követelést, és milyen feltételekkel jogosult eljárni.

Árbevételre épülő, biztosítéki engedményezés esetén

Ebben a szerződéstípusban a jogosult (jellemzően bank vagy finanszírozó) nem azonnal lép jogosulti pozícióba, hanem akkor, ha a fedezettel rendelkező nem teljesíti a másik szerződését.

Tartalmi sajátosságok:

• A biztosítékul szolgáló követelés részletes leírása, még ha jövőbeli is.
• Hivatkozás arra, hogy milyen főkötelezettség biztosítására szolgál az engedményezés (pl. kölcsönszerződés).
• Külön záradék arra, hogy az engedményes csak feltételesen jogosult eljárni.
• Nyilatkozat arról, hogy a követelés csak fizetési késedelem esetén válik érvényesíthetővé.

Példa: Egy vállalkozás 50 millió forint összegű jövőbeli árbevételének engedményezésével biztosít egy 20 millió forintos beruházási hitelt. A szerződés előírja, hogy a bank csak akkor jogosult behajtani, ha a hitel törlesztése meghiúsul.

Háromoldalú engedményezésnél

Ebben a konstrukcióban a kötelezett (az adós) is aláírja a szerződést. Ez közvetlen joghatással jár, mivel az adós elismeri, hogy a jövőben már az új jogosult felé kell teljesítenie. Előnye, hogy nem áll fennt az adós értesíteési kötelezettsége.

Tartalmi sajátosságok:

• A kötelezett nyilatkozata, amelyben tudomásul veszi az engedményezést.
• A teljesítés új paramétereinek (név, bankszámlaszám, határidő) elfogadása.
• Megerősítés, hogy az adós nem kíván kifogással élni az engedményezéssel szemben.

Gyakorlati példa: Egy naperőmű-beruházás során a beruházó (Cég A) generálkivitelezői szerződést köt egy építőipari céggel (Cég B). Cég B a kivitelezési munkákhoz technológiai berendezéseket rendel egy külföldi gyártótól (Cég C), amely előleget kér. 

A cash-flow optimalizálása érdekében Cég B engedményezi a Cég A-val szembeni, részszámlában rögzített követelését közvetlenül Cég C-re, hogy Cég C biztosítva lássa a saját teljesítése ellenértékét. 

A felek háromoldalú szerződést kötnek, melyben rögzítik az engedményezést, az összeget, az ütemezést és a teljesítési igazolásokat. Cég A így jogszerűen fizet Cég C-nek, és ezzel csökkenti a Cég B-vel szembeni tartozását is.

Tovább engedményezhető-e egy már engedményezett követelés?

Az engedményezési szerződés nem csupán egyszeri átruházásra alkalmas, bizonyos feltételek mellett a követelés továbbengedményezése is megengedett. Ez különösen gyakori faktoringügyletekben, követelésportfólió-értékesítéseknél, valamint nagyobb befektetési tranzakciók során.

A Ptk. 6:199. §-a egyértelműen szabályozza a többszöri engedményezés lehetőségét, és azt is meghatározza, hogyan kell a kötelezettnek teljesítenie ilyen esetekben. A törvény szövege a következő:

„(1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.,,

‘’(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.,,

A követelés a Ptk. 6:199. §-a szerint továbbengedményezhető, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

• A felek szerződésben nem tiltották meg a további engedményezést.
• A követelés nem személyhez kötött, vagyis továbbra is alkalmas arra, hogy más is érvényesítse.
• Az új engedményes a követelésbe ugyanazon feltételekkel lép be, mint az előző jogosult.

Fontos: A kötelezett mindig csak akkor szabadul a fizetési kötelezettség alól, ha a legutolsó értesítésben megjelölt jogosultnak teljesít. 

Tipp: Ha egy szerződés engedményezést tartalmaz, mindig érdemes rögzíteni azt is, hogy a követelés tovább engedményezhető-e. Ha ez nem kerül szabályozásra, az engedményes jogosult újraértékesíteni vagy másra átruházni a követelést, ami később vitákhoz vezethet.

Gyakori, hogy a behajtó cégek megvásárolnak követeléseket és azokat anyagi haszonszerzés érdekében érvényesítik. Fontos tudni, hogy ezek a cégek sokkal agresszívabban és a törvény adta kereteket átlépve járnak el. Amennyiben Ön is volt már hasonló helyzetben keressen meg.

Kinek kell fizetni engedményezés után? – A teljesítési utasítás jelentősége az adós szempontjából

Az engedményezés egyik legfontosabb joghatása az, hogy az adós a jövőben már nem az eredeti jogosult, hanem az új jogosult (engedményes) felé köteles teljesíteni. Ez a váltás azonban csak akkor érvényesül, ha az adós hitelt érdemlő módon megkapja a teljesítési utasítást.

A teljesítési utasítás az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza:

• az engedményes neve,
• az engedményes telephelye, székhelye, vagy lakóhelye (ha magánszemélyről van szó),
• vagy a teljesítés új helye, például bankszámlaszám.

A Ptk. szerint az adós mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap egy megfelelő teljesítési utasítást. Ha az utasítás megérkezik, a továbbiakban kizárólag annak megfelelően kell teljesítenie. Ha ettől eltér, például továbbra is az eredeti jogosultnak fizet, előfordulhat, hogy ismételten kell teljesítenie az új jogosult felé is.

Fontos tudni, ha például csak egy egyszerű értesítés történik az engedményes nevének megjelölésével, de nem tartalmazza a teljesítési helyet (például bankszámlát), akkor teljesítési utasítást már kizárólag az engedményes adhat.

Mi történik, ha az adós mégis a régi jogosultnak fizet?

A törvény szerint, ha a kötelezett az engedményezőnek teljesít, az engedményező köteles a kapott összeget elkülönítetten kezelni, és haladéktalanul kiadni az engedményesnek. Az engedményező hitelezői pedig nem tarthatnak igényt az ilyen pénzösszegre vagy vagyontárgyra, mert az nem az engedményező saját vagyona.

Fentiekre tekintettel fontos ismerni az értesítésre és teljesítésre vonatkozó szabályokat. Javaslom, hogy amennyiben követelés engedményezéséről kapott értesítést, akkor haladéktalanul kérjen ügyvéd segítségét.

Mi történik, ha az engedményezési szerződés érvénytelen?

Az engedményezési szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy joghatás kiváltására nem alkalmas,  vagyis a követelés jogilag nem száll át az új jogosultra. Ez különösen veszélyes lehet mind a jogosult, mind az adós számára, ha a szerződés hibásan készült, vagy törvényi tilalomba ütközik.

Mikor lehet érvénytelen egy engedményezés?

 Az engedményezési szerződés akkor érvénytelen, ha például:

• a követelés nem pontosan beazonosítható,
• tiltott követelést (például tartásdíjat vagy sérelemdíjat) ruháztak át),
• hiányzik a jogosultság (például nem a valódi jogosult írta alá),
• szerződéses tiltás volt érvényben, és ezt megszegték,
• az alakisági követelmények sérülnek (pl. nem írásbeli forma nagy értékű ügyletnél).

Milyen hatásai vannak az érvénytelenségnek?

Ha az engedményezési szerződés érvénytelen:

• a követelés nem száll át az új jogosultra,
• az adós továbbra is az eredeti jogosult felé köteles teljesíteni,
• a szerződés alapján kifizetett összegeket vissza kell adni,
• az engedményező kártérítési felelősséggel tartozhat az adós vagy az engedményes felé.

Kártérítés felelősség az engedményezés során

Az adós felé akkor merülhet fel, ha az engedményezésről hibás vagy megtévesztő tájékoztatást kapott, emiatt pedig nem a megfelelő személynek teljesített, vagy kára keletkezett például:

• késedelmi kamat, 
• dupla teljesítés vagy jogvita miatt.

Az engedményes felé pedig akkor, ha az engedményezett követelés érvényesíthetetlennek bizonyul, például:

• mert nem volt jogszerűen engedményezhető, vagy 
• az engedményező nem volt jogosult azt átruházni.

A kártérítési igény megelőzése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés, különösen a követelés jogcímének, összegének és engedményezhetőségének pontos vizsgálata. A feleknek célszerű a szerződésben kifejezetten nyilatkozniuk a felelősségvállalás köréről és kizárásáról is, ha az jogszerűen megtehető.

Az engedményezési szerződés érvénytelensége nem pusztán formai kérdés, hanem jelentős jogi és pénzügyi kockázatot hordoz. Éppen ezért a szerződés pontos tartalma, az alakiság, a követelés beazonosíthatósága és a jogszabályi feltételek betartása minden esetben elengedhetetlen.

Ne válasszon sablont – válasszon ügyvédi támogatást

Az interneten elérhető „ingyenes minta” engedményezési szerződések sokszor nem felelnek meg az adott jogviszony sajátosságainak. Az ilyen dokumentumok alkalmazása komoly kockázatot hordozhat. Egy hibás engedményezés:

• meghiúsíthatja a követelés jogi érvényesítését,
• hátrányos helyzetbe hozhatja a kötelezettet vagy az engedményest,
• adózási és számviteli problémákat idézhet elő egy esetleges ellenőrzés során.

Ügyvédként személyre szabott segítséget nyújtok az engedményezéssel kapcsolatos minden lépésben – legyen Ön jogosult vagy kötelezett.

Jogosultak (engedményezők, engedményesek) részére:

• segítek a követelés jogi beazonosításában, értékelésében és elévülési helyzetének vizsgálatában,
• összeállítom a megfelelő tartalmú szerződést az Ön konkrét helyzetére szabva,
• biztosítom az értesítések és teljesítési utasítások jogszerűségét,
• elkészítem a jogilag megalapozott fizetési felszólítást, amellyel az engedményezés után is érvényesítheti követelését,  
• előkészítem a fizetési meghagyásos eljárást vagy a bírósági keresetlevelet,
• képviselem Önt végrehajtási eljárásban, akár engedményesként, akár engedményezőként.

Adósok (kötelezettek) részére:

• jogi tanácsot adok, ha engedményezési értesítést kapott, és nem tudja, kinek kell teljesítenie,
• megvizsgálom, hogy a követelés nem évült-e el, illetve hogy jogilag megalapozott-e a fizetési felszólítás vagy fizetési meghagyás,
• segítek az ellentmondás megfogalmazásában, ha a követelés vitatható, 
• képviseletet vállalok a bírósági perben és végrehajtásban is,
• tájékoztatom az adósságrendezés lehetőségeiről, különösen, ha több követelés is fennáll.

Kérjen konzultációt, ha Ön is engedményezési értesítést kapott, vagy ha követelését szeretné másra átruházni, esetleg jogvitába keveredett egy engedményezett tartozás miatt. Segítek eligazodni a jogszabályokban, és megelőzni a későbbi hibákat.

Vegye fel velem a kapcsolatot most, hogy biztonságban tudja pénzügyeit és jogi helyzetét.

Tetszett ez a cikk? Akkor mentse el a könyvjelzők közé, hogy egy esetleges engedményezési jogvita esetén gyorsan visszataláljon.

Gyakori kérdések az engedményezésről

Tetszett ez a cikk? Akkor mentse el a könyvjelzők közé, hogy egy esetleges engedményezési jogvita esetén gyorsan visszataláljon.