Jogerős fizetési meghagyás megtámadása: mik a lehetőségek?

Sokan azt gondolják, hogy a jogerős fizetési meghagyás látszólag végleges és megmásíthatatlan. De ez valóban így van? Sok adós csak akkor szembesül az eljárással, amikor már megindult ellene a végrehajtás. Ez a cikk arról szól, hogyan és milyen esetekben lehet élni a jogerős fizetési meghagyás megtámadásának lehetőségével. 

Megmutatom, milyen lépések állnak rendelkezésre, ha egy jogerős fizetési meghagyással találja szemben magát, és azt is, mikor van még esély megakadályozni a végrehajtást.

Ügyvédi tapasztalataim alapján határozottan állíthatom, hogy bár a jogerő formálisan lezárja az eljárást, azonban ennek megtámadására több eszköz is létezik. A jogerős fizetési meghagyás megtámadása nem egyszerű, de nem is lehetetlen.

Röviden a fizetési meghagyásról

A fizetési meghagyás (FMH) egy nemperes eljárás, amely a jogosult pénzkövetelésének gyors és egyszerű érvényesítésére irányául. Az eljárást a közjegyző folytatja le. A fizetési meghagyásos eljárás csak pénzre irányulhat, és 3 millió forint alatt kötelező, 3–30 millió forint között választható, 30 millió forint felett pedig már kizárólag polgári per indítható.

A közjegyző az eljárást a jogosult kérelme alapján folytatja le. Jellemzően néhány napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha az adós 15 napon belül nem él ellentmondással, a meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. A jogerő után már végrehajtási lap bocsátható ki, és a követelés bírósági ítélet hatályával érvényesíthető. 

A fizetési meghagyás benyújtására és az eljárás részletszabályairól a fizetési meghagyásról szóló cikkemben tájékozódhat.

Mikor lesz jogerős a fizetési meghagyás? – A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése

A 2009. évi L. törvény értelmében:

„A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.” (Fmh. tv. 28. § (1))

Ha az adós nem reagál időben, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a követelés végrehajtható lesz.

Ez tehát egy automatikus joghatás. A határidő elmulasztása után az FMH teljes értékű jogcímmé válik. Ekkor már nem lehet érdemi védekezéssel élni, csak rendkívüli jogorvoslati lehetőségek maradnak. 

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás részletszabályokról a a Fizetési meghagyás ellentmondás – kisokos című cikkemben is tájékozódhat.

Mikor emelkedik részben jogerőre a fizetési meghagyás?

Ha az adós az ellentmondását kizárólag a fizetési meghagyás egyes részei – például a késedelmi kamat vagy a költségek – ellen terjeszti elő, akkor az ellentmondással nem érintett részek jogerőre emelkednek.

Ez azt jelenti, hogy az eljárás ebben a részben végrehajthatóvá válik, míg a vitatott tételek kizárólag peres eljárásban bírálhatók el.

Gyakran előfordul, hogy az adós korábban már teljesített részbefizetéseket. Amelyeket a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátásakor nem számolt el, pedig azok akár a tőketartozást is csökkenthették volna. 

Ebben az esetben az adós ha az ellentmondásában csupán a késedelmi kamat mértékét vitatja, azzal hallgatólagosan elismeri a tőketartozást, így az-e tekintetben jogerőre emelkedik. A későbbi peres eljárásban pedig már kizárólag a kamatkövetelés lesz vitatható.

A fentiekre tekintettel különösen fontos, hogy az ellentmondás kellő alapossággal és minden részletre kiterjedően kerüljön megfogalmazásra, de legalább az alábbi nyilatkozattal: „A követelést mind jogalapjában mind összegszerűségében is vitatom.”

Több kötelezett esetén mikor lesz hatályos az ellentmondás?

Ha a fizetési meghagyást több kötelezett ellen – például házastársakkal szemben – nyújtják be, és csak egyikük él ellentmondással, az ellentmondás hatálya kizárólag rá terjed ki. A Polgári Perrendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Pp. tv.) szerint az ellentmondás a többi kötelezett vonatkozásában nem hatályos, így a fizetési meghagyás velük szemben jogerőre emelkedik.

Gyakorlatban gyakran előfordul, hogy egy jogosult több kötelezett ellen indít fizetési meghagyásos eljárást, de csak az egyik fél terjeszt elő ellentmondást. Ebben az esetben a fizetési meghagyás a másik fél tekintetében végrehajtható lesz. A követelés kizárólag az ellentmondással élő fél vonatkozásában kerül bírósági felülvizsgálatra, és a peres eljárás csak vele szemben folytatódik.

A behajtó cégek gyakran alkalmazzák ezt a megoldást a követelések hatékony érvényesítése érdekében. Ezért több kötelezett esetén különösen fontos, hogy minden érintett fél mérlegelje az ellentmondás benyújtását, ha vitatja a követelést.

Részletfizetés vagy halasztás kérhető fizetési meghagyás esetén?

Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának, ha az adós kizárólag részletfizetést vagy fizetési halasztást kér. Fontos azonban tudni, hogy az ilyen kérelmet csak az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidőn belül lehet előterjeszteni.

A közjegyző indokolt kérelem alapján kivételesen engedélyezheti a részletfizetést vagy a halasztást, ha az a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján indokolt, vagy a kötelezettség jellege ezt szükségessé teszi. A döntés során a közjegyző különösen vizsgálja a felek jó- vagy rosszhiszeműségét.

A kérelem előterjesztését követően a közjegyző felszólítja a jogosultat, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, egyetért-e a kérelemmel. Ha a jogosult nem válaszol, úgy kell tekinteni, hogy nem ellenzi a részletfizetést, de a közjegyző ennek ellenére önállóan is vizsgálja a kérelem megalapozottságát.

Fontos! Ha a közjegyző részletfizetést engedélyez, de az adós bármely részletet nem fizet meg határidőben, akkor az egész tartozás azonnal egy összegben esedékessé válik.

Kijavítás iránti kérelem – nem minősül megtámadásnak

A fizetési meghagyás kijavítására irányuló kérelem csak technikai vagy formai hibák javítását célozza, és nem függeszti fel a meghagyás jogerőre emelkedését. Ha az adós nem él ellentmondással, a meghagyás az ellentmondási határidő lejártával jogerőssé válik.

Ezért, ha az adós az érdemi követeléssel is vitatkozni kíván, önálló ellentmondást kell benyújtania a határidőn belül.

A jogerős fizetési meghagyás végrehajtása

A közjegyző az FMH jogerőre emelkedése után végrehajtási lapot állíthat ki. Ezt követően az eljárás végrehajtási szakba lép, és az adós szembesülhet inkasszóval, jövedelemletiltással, vagyontárgyai lefoglalásával végső esetben pedig az ingatlan árverésével.

A végrehajtás díja:

• 1% a követelés összegéből,
• de legalább 12.000 Ft,
• legfeljebb 150.000 Ft.

 A díjat a végrehajtást kérő előlegezi, de az eljárás során az adósra hárítható.

Fontos tudni, hogy a végrehajtási kérelmet legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz éven belül kell előterjeszteni – ezt követően a végrehajtás jogvesztés miatt nem indítható.

A FOLYAMATBAN LÉVŐ VÉGREHAJTÁS ELÉVÜLÉSE

Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett vagy bírósági ítéletet követően megindult a végrehajtási eljárás, fontos tudni, hogy ebben az esetben is előfordulhat, hogy a folyamatban lévő végrehajtás elévült. Amennyiben a leírtak az Ön helyzetére is vonatkoznak, keressen bizalommal.

Hogyan lehet megtámadni a jogerős fizetési meghagyást?

A jogerős fizetési meghagyás megtámadására is van lehetőség. Nézzük a részleteket!

Kézbesítési kifogás: amikor nem értesültünk a fizetési meghagyásról

A fizetési meghagyásos eljárás egyik legérzékenyebb pontja a kézbesítés különösen akkor, ha az adós valójában nem is tudott az eljárásról. A Pp. tv. alapján ugyanis létezik a kézbesítési vélelem intézménye, például ha: 

• ha a postai küldemény kétszeri kézbesítési kísérlet után „nem kereste” jelzéssel visszajön, vagy ha az 
• „átvételt a címzett megtagadja”, akkor azt a jog úgy tekinti, mintha kézbesítették volna.

Ez azt eredményezheti, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, majd végrehajtási eljárás indulhat, miközben az adós nem is tudott róla. Ezt a méltánytalan helyzetet a jogalkotó úgy kívánta orvosolni, hogy lehetőséget biztosított a kézbesítési kifogásra. Ennek sikeres előterjesztése esetén a végrehajtási eljárás megszüntethető. 

A részletszabályokról a kézbesítési vélelemre vonatkozó cikkemben olvashat részletesen.

Mikor élhetünk kézbesítési kifogással?

A kézbesítési kifogásra akkor van lehetőség, ha:

• a kézbesítés nem volt szabályszerű (pl. nem a címzett vagy arra jogosult személy vette át), vagy
• a címzett önhibáján kívül nem tudta átvenni a küldeményt (pl. költözés, kórházi tartózkodás).

A kifogást a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, de legfeljebb 3 hónapon belül. A határidő elmulasztása esetén igazolás iránti kérelemnek nincs helye.

Hol kell előterjeszteni a kézbesítési kifogást?

• A fizetési meghagyásos eljárás esetén a közjegyzőhöz,
• peres eljárásban az illetékes bírósághoz.

Fontos tudni, hogy a kézbesítési kifogás illetékmentes, és benyújtása során az elmulasztott cselekményt (ebben az esetben az ellentmondást) is pótolni kell.

Mi történik sikeres kézbesítési kifogás esetén?

Ha a közjegyző vagy bíróság megállapítja, hogy a kézbesítés nem volt szabályszerű, akkor az érintett hivatalos küldeményhez kapcsolódó jogkövetkezmények érvénytelenné válnak. Azaz a fizetési meghagyás nem jogerős, és a végrehajtási eljárást pedig meg kell szüntetni.   

Ezért kiemelten fontos, hogy kézbesítési kifogás benyújtása előtt minden érintett fél jogi szakértőhöz forduljon. Hiszen a kérelem sikeressége nagyban múlik a részletek alapos ismeretén, a jogi érvelés megalapozottságán és a megfelelő hivatkozásokon.

Rendkívüli ellentmondás

Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, de az adós önhibáján kívül nem tudott róla (mert például nem vette át az iratot), még akkor is van lehetőség jogi lépésre: ez a rendkívüli ellentmondás.

Ez egy kivételes jogorvoslati forma. Lehetővé teszi, hogy még a jogerőre emelkedett fizetési meghagyással szemben is lehessen védekezni de csak szigorú feltételek mellett:

Milyen feltételeknek kell teljesülniük?

1. A fizetési meghagyás kézbesítési fikció alapján vált jogerőssé, azaz az adós nem vette át ténylegesen.
2. A végrehajtási lap kézbesítésétől (vagy a végrehajtási intézkedésről való tudomásszerzéstől) nem telt el 15 nap.
3. Az adós megfizette és igazolta a végrehajtás során a jogosult által megelőlegezett költségeket.

A rendkívüli ellentmondás menete

• Az adós benyújtja az ellentmondást a közjegyzőhöz.
• Igazolja a költségek megfizetését (általában a végrehajtó igazolásával).
• A közjegyző megvizsgálja, hogy a jogszabályi feltételek fennállnak-e.
• Elfogadás esetén megszünteti a végrehajtást és az eljárás perré alakul.
• A jogosultnak 45 napja van keresetlevelet benyújtani a bírósághoz.

Fontos tudni: a rendkívüli ellentmondás nem törli a követelést, hanem bíróság elé viszi azt. Így a jogosultnak kell újra bizonyítania a követelése jogosságát.

Ez az eljárás egyfajta „utolsó esély” lehet azok számára, akik nem tudtak időben védekezni. Ennek oka gyakran a kézbesítési rendszer hibája vagy az erről való késedelmes tudomásszerzés. A sikeres rendkívüli ellentmondás peres eljárást indít, így az lehetőséget ad az adósnak arra, hogy érdemben védekezzen egy követeléssel szemben még akkor is, ha az már jogerősnek tűnik.

Jogerős fizetési meghagyás elleni perújítás

A perújítás a jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján indult peres eljárás utólagos megtámadásának eszköze. Ez a jogorvoslat kizárólag akkor alkalmazható, ha a fizetési meghagyás az ellentmondás következtében perré alakult, és a bíróság már jogerősen döntött a követelésről.

A perújítás célja, hogy rendkívüli körülmények vagy súlyos eljárási hibák esetén lehetőséget adjon a bíróság által már lezárt ügyek újratárgyalására. Ez tehát a fizetési meghagyás alapján indult per újranyitása.

Milyen esetekben lehet perújítást kérni?

A Pp. szabályai szerint perújításnak akkor van helye, ha az ügy érdemében hozott jogerős ítélet:

• új bizonyíték vagy tény alapján megváltoztatható lenne, amelyről a fél a korábbi eljárásban nem tudott,
• súlyos eljárási szabálysértés történt (pl. a fél nem volt szabályszerűen idézve, vagy nem tudott az eljárásról),
• hamis tanúvallomás, hamis okirat, hatósági döntés befolyásolta az ítéletet,
• bűncselekmény hatott ki az ítéletre (pl. csalás, zsarolás, vesztegetés).

Példák új bizonyítékokra vagy tényekre

• Olyan szerződés, bizonylat vagy tanúvallomás kerül elő, amely igazolná, hogy a követelés már korábban teljesítésre került.
• Az adós csak utólag tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy nem ő írta alá az állítólagos kötelezettséget tartalmazó dokumentumot.
• Megdől a követelés jogalapját jelentő okirat hitelessége (pl. hamis vagy meghamisított szerződés).
• A jogosult olyan körülményt hallgatott el, amely ha ismert lett volna, a bíróság másképp döntött volna (pl. adós már vitatta más eljárásban).

Súlyos eljárási szabálysértések példái

• Az alperest a bíróság hibás címre idézte, így nem tudott védekezni.
• A bíróság nem értesítette a felet a tárgyalás időpontjáról.
• A per tárgyát képező ügyben korábban már született ítélet, amelyről a bíróság nem szerzett tudomást (ítélt dolog).

A perújítás határideje és menete

A perújítási kérelmet a jogerős ítélet kézbesítésétől vagy az új tényről, bizonyítékról, illetve a szabálysértésről való tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül, de legfeljebb 5 éven belül lehet benyújtani.

A kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a korábbi jogerős ítéletet hozta. A kérelemnek részletesen tartalmaznia kell:

• a perújítás indokait,
• a csatolt új bizonyítékokat vagy azok pontos megjelölését,
• a korábbi eljárási hibák pontos körülírását.

A bíróság először a perújítás megengedhetőségét vizsgálja. Ha az indokok megalapozottak, az ügy újratárgyalása következik, amely során a bíróság felülvizsgálja a korábbi ítéletet.

Jogerős fizetési meghagyás megtámadása – forduljon tapasztalt ügyvédhez!

A jogerős fizetési meghagyás elleni fellépés nem lehetetlen, de kizárólag szűk és pontosan szabályozott jogi eszközök útján történhet. Ennek eszközei lehetnek a kézbesítési kifogás, rendkívüli ellentmondás vagy kivételes esetben perújítási eljárás. Ezen beadványoknak szigorú alaki és tartalmi követelményei vannak és szoros határidőkhöz kötöttek.

A fentiekre tekintettel különösen lényeges, hogy a jogi beadványok megfelelő módon, kellő alapossággal és a szükséges bizonyítékokkal alátámasztva kerüljek benyújtásra. A nem megfelelően megfogalmazott kérelem könnyen elutasításhoz vezethet.

Ügyvédként javaslom, hogy:

• Őrizze meg a kézbesítéssel kapcsolatos iratokat.
• Ne hagyja figyelmen kívül a „nem kereste” jelzést.
• Ha fizetési felszólítást kapott, azt ne dobja ki.
• Ha végrehajtási lapot kapott, azonnal kérjen segítséget.
• Kétség esetén konzultáljon ügyvéddel – minél előbb, annál jobb.

Ha több tartozás vagy követelés miatt indult eljárás Ön ellen, érdemes lehet megfontolni az adósságrendezési eljárás lehetőségét is. Kérdés esetén segítek, forduljon hozzám bizalommal.

Ha végrehajtási eljárás indult Ön ellen, és úgy érzi, hogy:

• nem kapta kézhez szabályszerűen a fizetési meghagyást,
• a követelés megalapozatlan vagy aránytalan,
• csak utólag értesült az eljárásról,
• önnel szemben szabályszerűtlen végrehajtási cselekményeket foganatosítottak, vagy
• újabb fizetési meghagyást kapott, vagy az Önnel szemben érvényesített követelés elévült, akkor haladéktalanul érdemes jogi tanácsot kérnie.

Amennyiben szeretné tisztázni a követelést, vagy megoldást keres a végrehajtási eljárás leállítására, haladéktalanul vegye fel velem a kapcsolatot.

Tetszett a cikk? Menste el könyvjelzőként, hogy bármikor visszatérhessen, ha újra segítségre van szüksége jogerős fizetési meghagyás vagy végrehajtás ügyében.

Gyakori kérdések