A tartozásátvállalás működése a gyakorlatban

A tartozásátvállalás a kötelmi jog egyik legfontosabb intézménye. Gyakran merül fel kérdésként, hogyan lehetséges valaki más tartozását átvállalni, mik a jogi feltételei és milyen következményekkel jár.

Ebben a cikkben bemutatom, milyen szabályok érvényesülnek a tartozásátvállalás esetén, mikor célszerű alkalmazni, és milyen kockázatokra kell figyelni. 

A tartozásátvállalás sok helyzetben hasznos jogi megoldás, de csak körültekintő szerződéskötéssel és a jogosult hozzájárulásával érvényesülhet biztonságosan.

A tartozásátvállalás legfontosabb szabályai és következményei

• A tartozásátvállalás háromoldalú megállapodás, amelyhez a jogosult beleegyezése elengedhetetlen.
• A tartozásátvállalás adózási, számviteli és biztosítéki következményekkel jár, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
• A gyakorlatban sok jogvita abból fakad, hogy összekeverik a tartozásátvállalást, a teljesítésátvállalást és a tartozáselvállalást.

Mit jelent a tartozásátvállalás?

A tartozásátvállalás azt jelenti, hogy egy harmadik személy megállapodik az eredeti kötelezettel és a jogosulttal abban, hogy az eredeti kötelezett helyett ő fogja teljesíteni a tartozást. Ez mindig háromoldalú ügylet, amelyben a jogosult, a kötelezett és az átvállaló közösen állapodnak meg.

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:203. § (1) akként rendelkezik hogy: 

“Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.”

Az intézmény lényege, hogy az eredeti kötelezett megszabadul a kötelemből, és a továbbiakban az átvállaló válik a tartozás egyedüli viselőjévé. A jogosult csak az új kötelezettől követelheti a teljesítést.

A tartozásátvállalás szabályai ma Magyarországon

A Ptk. részletesen szabályozza a tartozásátvállalást. A legfontosabb szabály, hogy a jogosult hozzájárulása elengedhetetlen. E nélkül nem jön létre érvényes megállapodás, hiszen a jogosult számára meghatározó lehet, ki lesz a kötelezett.

A biztosítékok sorsa tartozásátvállalás esetén

A főszabály szerint a tartozás biztosítékai például a kezesség vagy a jelzálogjog megszűnnek, ha tartozásátvállalás történik. Ez azért van, mert a biztosítékok eredetileg az eredeti kötelezett személyéhez kapcsolódtak. Ezek csak akkor maradhatnak fenn, ha a biztosíték kötelezettje, például a kezes vagy a zálogkötelezett, kifejezetten hozzájárul a tartozásátvállaláshoz.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha például egy hitelszerződéshez kapcsolódó jelzálog biztosítja a teljesítést, a jelzálog csak akkor marad fenn az átvállalás után, ha a jelzálogkötelezett ehhez hozzájárul. 

Ellenkező esetben a jogosult elveszítheti a fedezetet, és kizárólag az új kötelezett vagyonára támaszkodhat. Ezért minden tartozásátvállalásnál külön vizsgálni kell, mely biztosítékok maradnak érvényben, és melyek szűnnek meg automatikusan.

Az előzetes hozzájárulás lehetősége tartozásátvállalásnál

A jogosult a hozzájárulását előzetesen is megadhatja, például egy korábbi szerződésben. Ilyen esetben a tartozásátvállalás akkor válik hatályossá, amikor a jogosultat értesítik a megállapodásról. Az előzetes hozzájárulás azonban visszavonható, ha az értesítés még nem történt meg.

Ez a megoldás rugalmasságot adhat a feleknek, de egyben kockázatot is rejt, hiszen a jogosult visszaléphet, mielőtt az átvállalás hatályba lépne.

Tartozásátvállalás esetén az átvállalót megillető jogok 

A tartozásátvállalás következménye, hogy az átvállalót ugyanazok a jogok illetik meg a jogosulttal szemben, mint az eredeti kötelezettet. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kifogást érvényesíthet, amelyet a kötelezett is felhozhatott volna. Ide tartozik például a 

• részbeni teljesítés, 
• a beszámítás vagy
• az elévülés kérdése.

A Kúria Pfv.20.210/2020/8. döntése

Az ügyben a felek megállapodtak abban, hogy egy harmadik személy átveszi az adós tartozását. A bíróság kimondta: a jogosult a továbbiakban kizárólag az új kötelezettől követelheti a teljesítést. Ugyanakkor az átvállaló jogosult volt minden olyan kifogás érvényesítésére, amely az eredeti adóst is megillette volna, például az elévülésre való hivatkozásra.

A Kúria álláspontja szerint mindez összhangban áll a Ptk. 6:203. § (2) bekezdésével, amely kimondja, hogy a tartozásátvállalás a kötelezetti pozíció teljes átszállását eredményezi.

Álláspontom szerint a tartozás átvállalásáról szóló megállapodás megkötése előtt az átvállalónak mindig vizsgálnia kell a tartozás jogi helyzetét. Különösen fontos az követelések elévülésének kérdése és a korábbi teljesítések figyelembevétele, mert ezek döntően befolyásolhatják a ténylegesen fennálló fizetési kötelezettséget.

Engedményezés és tartozásátvállalás: mi a különbség?

Gyakran keverik az engedményezést a tartozásátvállalással, pedig ezek teljesen eltérő jogintézmények. 

1. Engedményezéskor a jogosult személye változik meg, a követelést másra ruházza át, de a kötelezett ugyanaz marad. 
2. Tartozásátvállaláskor viszont a kötelezett személye változik meg, a tartozást egy új adós vállalja át, és a jogosult már csak tőle követelheti a teljesítést.

A felek helyzete és hozzájárulásai

• Az engedményezéshez a kötelezett beleegyezése nem szükséges. A törvény a kötelezett értesítését írja elő, hiszen az számára közömbös, hogy a követelés érvényesítése kihez kerül. 
• Ezzel szemben tartozásátvállalásnál a jogosult kifejezett hozzájárulása nélkül a megállapodás nem hatályosulhat. A jogosultat ugyanis közvetlenül érinti, hogy ki lesz a kötelezett, és ezáltal ki biztosítja számára a teljesítést.

A kötelezett számára lényeges különbség, hogy engedményezésnél a tartozása változatlan marad, míg tartozásátvállalásnál megszabadul a kötelemből.

A biztosítékok eltérő sorsa

• Az engedményezés főszabály szerint nem érinti a követelést biztosító mellékkötelezettségeket. A jelzálogjog, a kezesség vagy más biztosíték fennmarad, és az új jogosultat illeti meg.
• Tartozásátvállalásnál azonban más a helyzet: a biztosítékok megszűnnek, hacsak a biztosíték kötelezettje kifejezetten hozzá nem járul az átvállaláshoz.

Ez a különbség nem csupán technikai, hanem a jogosult kielégítési lehetőségeit is alapvetően befolyásolja.

Számviteli és adójogi eltérések

• Az engedményezés elsősorban a követelés átruházásaként jelenik meg a számviteli nyilvántartásokban, jellemzően ellenérték fejében, például banki követelések faktorcégnek való értékesítésekor. 
• A tartozásátvállalás ezzel szemben a kötelezettség átszállását jelenti az átvállalóra, amely számviteli és adójogi szempontból is eltérő megítélés alá eshet, különösen akkor, ha ellenérték nélkül történik.

Ilyen esetben speciális adójogi következmények merülhetnek fel, amelyekre külön figyelmet kell fordítani. 

Az engedményezésre vonatkozó legfontosabb szabályokat az engedményezési szerződés című cikkemben foglaltam össze.

Tartozásátvállalás felszámolási eljárásban – lehetséges?

A felszámolási eljárás elsődleges célja a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők követeléseinek lehetőség szerinti kielégítése. A felszámolás a jogrendszer végső eszköze: a cég nem folytathatja működését, hanem vagyonát felosztják a törvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint.

A felszámolás megindításával az adós elveszíti rendelkezési jogát saját vagyona felett. A döntési jogosultságot a kijelölt felszámoló gyakorolja, akinek feladata a hitelezők összességének érdekeit képviselni. 

Ebben a helyzetben nincs lehetőség arra, hogy az adós önálló szerződéses nyilatkozatot tegyen egy harmadik személlyel tartozásátvállalásról. Az ilyen ügylet ellentétes lenne a hitelezők egyenlő kielégítésének elvével.

A kötelezettség átszállása jogszabály alapján

Felszámolás során a kötelezettségek nem szerződéses megállapodás útján, hanem kizárólag törvény erejénél fogva szállhatnak át másra. Ilyen helyzet állhat elő például egy társasági átalakulás, szétválás vagy kiválás során, amikor a jogutód társaság automatikusan belép a jogviszonyba. 

Ezek az esetek azonban nem a klasszikus felszámolási eljárás körébe tartoznak, hanem más jogi folyamatokhoz kapcsolódnak. A felszámolás alatt önálló szerződéses tartozásátvállalás megkötésére nincs lehetőség.

Fontos a végrehajtási eljárás nem azonos a felszámolási eljárással. A két eljárás egymástól elkülönül.

Csődeljárás és felszámolás összevetése

A csődeljárás a cég átmeneti fizetésképtelenségének rendezésére szolgál, amelynek célja az adós megmentése és működőképességének helyreállítása. Ilyen eljárásban lehetőség nyílhat tartozásátvállalásra vagy más egyezségi megoldásra, ha ezzel a társaság fizetőképessége biztosítható. 

A felszámolási eljárás ezzel szemben már a megszüntetés folyamata, ahol a vagyon értékesítésére és felosztására kerül sor. Ezért lényegi különbség, hogy míg csődeljárásban az adós kezdeményezhet átalakító megoldásokat, felszámolásban erre nincs mód.

Ennyiből talán már érthető, hogy a felszámolásban nincs lehetőség szerződéses tartozásátvállalásra, a hitelezők kizárólag a felszámoló útján érvényesíthetik követelésüket.

A tartozásátvállalás adózása

A tartozásátvállalás számviteli és adójogi szempontból is összetett kérdés. 

• Ha ellenérték fejében történik, az átvállalt tartozás összegét bevételként kell elszámolni a kötelezettnél, míg az átvállalónál ráfordítás keletkezik.
• Ha ellenérték nélkül történik, az adózás előtti eredményt növelni kell, mert az ilyen kötelezettségátvállalás nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

A társasági adó (TAO) és az általános forgalmi adó (ÁFA) szabályai eltérően kezelik az ellenértékes és az ingyenes ügyleteket. Ingyenes tartozásátvállalás esetén adóalap-növelő tétel keletkezhet, sőt bizonyos esetekben még ÁFA-kötelezettség is felmerülhet.

Az adóhatóság szigorúan vizsgálja az ilyen konstrukciókat, különösen az ingyenes tartozásátvállalást, mert gyakran visszaélésre adhat lehetőséget. Az ellenőrzések során vizsgálják, hogy az ügylet megfelelt-e a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, és a könyvelésben megfelelően került-e kimutatásra.

Tapasztalataim szerint minden esetben célszerű könyvelő és követeléskezelésben jártas ügyvéd bevonása, mert az adóhatóság nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból is vizsgálja a tartozásátvállalási ügyleteket.

Tartozásátvállalás illetéke

A tartozásátvállalás önmagában általában nem minősül visszterhes vagyonátruházásnak. Ezért főszabály szerint nem keletkezik önálló illetékfizetési kötelezettség. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor mégis számolni kell illetékkel. 

Ez tipikusan akkor fordul elő, ha a tartozás ingatlanhoz vagy más nagyobb értékű vagyontárgyhoz kapcsolódik. Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) szerint mindig külön kell megvizsgálni, hogy az ügylet ellenérték fejében vagy ingyenesen történt. 

Ez a különbség meghatározza, hogy milyen illetékszabályok alkalmazandók.

Ellenértékes tartozásátvállalás

Az ellenértékes tartozásátvállalás lényege, hogy az új kötelezett nem ingyenesen veszi át a terhet. Valamilyen ellenszolgáltatás áll a háttérben. Például egy adósnak 20 millió forintos tartozása van a bank felé. Egy harmadik személy, például a veje, átvállalja a tartozást. Cserébe az adós neki adja a házát vagy annak egy részét.

Ebben a helyzetben a tartozásátvállalás ellenértéke maga az ingatlan átruházása. Az ügylet ilyenkor visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

Ingatlan esetén a főszabály szerint ez 4%  – 1 milliárd forintig. A feletti rész után 2%, legfeljebb kétszázmillió forintig. Ha más vagyontárgy, például gépjármű az ellenszolgáltatás, akkor annak saját illetékszabályai érvényesek.Ilyen esetekben a ingatlanjogi tanácsadás kiemelten fontos lehet, mert az illetékszabályok bonyolultak és könnyen érhetik kellemetlen meglepetések a feleket.

Ingyenes tartozásátvállalás

Ha az új kötelezett nem kap semmilyen ellenszolgáltatást, akkor az ügylet ingyenesnek minősül. Ilyenkor az ajándékozási illeték szabályai érvényesülnek. Például, ha egy szülő átvállalja a gyermeke banki tartozását, pusztán segítségnyújtásként. Az adós így megszabadul a tartozástól anélkül, hogy bármit adna cserébe.

Az ajándékozási illeték főszabály szerinti mértéke 18 %. Ingatlan esetén ez 9%. Ugyanakkor közeli hozzátartozók között az Illetéktörvény több esetben teljes mentességet biztosít. Ezért előfordulhat, hogy ténylegesen nem keletkezik fizetési kötelezettség.

A tartozásátvállalásról szóló nyilatkozatban célszerű rögzíten, hogy az ügylet ingyenesen vagy ellenérték fejében történik. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert bizonyos esetekben illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után, ezért a nyilatkozat pontos és kürtekintő megfogalmazása elengedhetetlen.

Minek kell szerepelnie egy tartozásátvállalási nyilatkozatban (MINTA)

Egy tartozásátvállalási nyilatkozat akkor érvényes és biztonságos, ha minden lényeges elem pontosan rögzítésre kerül. A hiányos vagy pontatlan nyilatkozat későbbi jogvitákat, sőt akár a megállapodás érvénytelenségét is okozhatja.

1. A felek pontos azonosítása

A nyilatkozat elején egyértelműen fel kell tüntetni az érintett feleket:

• az eredeti kötelezettet,
• a jogosultat,
• és az átvállalót.

Szükséges a név, lakcím vagy székhely, születési hely és idő, valamint cég esetén a cégjegyzékszám és adószám. Az azonosítás hiánya később megtámadhatóvá teszi a megállapodást.

2. A tartozás pontos meghatározása

Fel kell tüntetni a tartozás jogcímét (például kölcsönszerződés, adásvételi szerződés vagy szolgáltatási díj), összegét és esedékességét. Ha részletekben fizethető, a törlesztési ütemezést is rögzíteni kell. A pontos tartozás-azonosítás azért elengedhetetlen, mert a felek csak így tudják egyértelműen, hogy mely kötelezettség kerül átvállalásra.

3. A jogosult kifejezett hozzájárulása

A nyilatkozatban világosan szerepelnie kell, hogy a jogosult hozzájárul az átvállaláshoz. Ez a tartozásátvállalás létrejöttének feltétele, nélküle a nyilatkozat érvénytelen. A hozzájárulás megadható külön nyilatkozatban vagy a felek által aláírt háromoldalú szerződésben.

4. A biztosítékok sorsa

Rögzíteni kell, hogy a tartozáshoz kapcsolódó biztosítékok (például kezesség, jelzálogjog, óvadék) fennmaradnak-e vagy megszűnnek. Ha a biztosíték kötelezettje is hozzájárul, a biztosíték érvényben maradhat az új kötelezett mellett. Ennek hiányában a biztosíték megszűnik, ami komoly kockázatot jelenthet a jogosult számára.

5. A teljesítés módja és határideje

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogyan és mikor teljesíti az új kötelezett a tartozást. Ez lehet egyösszegű teljesítés, részletfizetés vagy más mód, de mindig pontos dátumokkal, ütemezéssel és fizetési feltételekkel.

6. Jogkövetkezmények nemteljesítés esetén

Sok vita abból fakad, hogy a nyilatkozat nem tartalmaz szankciókat az átvállaló nemteljesítése esetére. Célszerű előre rögzíteni a késedelmi kamat, kötbér vagy egyéb jogkövetkezmény alkalmazását.   

7. Nyilatkozat a felek jogairól és kifogásairól

Az átvállalónak célszerű rögzíteni, hogy jogosult minden olyan kifogást érvényesíteni, amelyet az eredeti kötelezett is érvényesíthetett volna. Ez összhangban áll a Ptk. rendelkezéseivel, és biztosítja, hogy az átvállaló ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint az eredeti adós.

8. Aláírás, keltezés, helyszín

A nyilatkozat végén szerepelnie kell a felek aláírásának, a dátumnak és a helyszínnek. Cégek esetén cégszerű aláírás szükséges. Célszerű tanúk aláírását is kérni, vagy közjegyzői okiratba foglalni, ami közvetlen végrehajthatóságot biztosít.

Fontos megjegyezni, hogy a tartozásátvállaláshoz hasonlóan a tartozáselismerés is jelentős bizonyító erővel bír, amely a későbbi jogvitákban döntő szerepet játszhat. Erről részletesen írtam a tartozáselismerés című cikkemben.

Gyakori példák a tartozásátvállalásra – mikor és hogyan alkalmazható?

A gyakorlatban a tartozásátvállalás több élethelyzetben is felmerülhet. Leggyakrabban családon belüli kölcsönök, kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások és üzleti szerződések során fordul elő. Az alábbi példák bemutatják, mikor és hogyan alkalmazható biztonságosan ez a jogintézmény.

Családi ügyekben

A magánéletben sokszor fordul elő, hogy egy hozzátartozó vállalja át másik családtag banki vagy magánkölcsönét. Például egy szülő átvállalja gyermeke lakáshitelét, hogy ne a behajtó cégek lépjenek fel gyermeke ellen. Ilyenkor a tartozásátvállalás csak akkor lesz érvényes, ha a bank ehhez hozzájárul. 

A jogosult, vagyis a pénzintézet, mindig ellenőrzi az új adós fizetőképességét. Ha a hozzájárulás hiányzik, a szerződés semmis, és a tartozás az eredeti adóst terheli továbbra is. 

Kapcsolt vállalkozások esetei

Vállalkozásoknál gyakori, hogy az egyik társaság átvállalja a másik kötelezettségét. Ez jellemzően finanszírozási megoldásként vagy adóoptimalizálási céllal történik. A tartozásátvállalás azonban ilyenkor sem mentesül az adóhatósági ellenőrzés alól.

 A NAV vizsgálhatja, hogy az ügylet megfelelt-e a piaci ár elvének, és keletkezett-e bejelentési kötelezettség. Ha a felek elmulasztják az előírások teljesítését, adóhiány vagy mulasztási bírság is felmerülhet.

Üzleti tranzakciók és bírósági gyakorlat

Az üzleti életben a tartozásátvállalás gyakran kiegészíti a szerződésmódosításokat. Például egy fővállalkozó a pénzügyi stabilitás érdekében átvállalja alvállalkozója tartozását. A Kúria Pfv.20.210/2020/8. számú ügyében vita merült fel arról, hogy tartozásátvállalás vagy tartozáselvállalás történt-e. 

A Kúria kimondta: ha a jogosult kifejezetten hozzájárul, az eredeti kötelezett mentesül. Ennek hiányában azonban egyetemleges felelősség marad fenn, és a jogosult mindkét kötelezettől követelheti a teljesítést. Ez a gyakorlat jól mutatja, mennyire fontos a pontos jogi megfogalmazás.

Tartozásátvállalás ügyvéddel – mikor érdemes szakértőt bevonni?

A tartozásátvállalás komoly jogi, adózási és biztosítéki kérdéseket vet fel. Érdemes már a tervezési szakaszban bevonni gyakorlott ügyvédet, hogy a megállapodás biztos alapokon álljon és a kockázatok kezelhetők legyenek.

• Szerződés-tervezés és jogi átvilágítás: a háromoldalú megállapodás pontos megszövegezése, a jogosulti hozzájárulás formájának rögzítése, a biztosítékok (pl. kezesség, jelzálog) sorsának egyértelmű rendezése, kapcsolódó mellékletek és nyilatkozatok ellenőrzése.
• Adó- és illetékhatások megtervezése: ellenértékes vs. ingyenes ügyletek helyes minősítése, ÁFA–TAO–illeték következmények elemzése, szükséges bejelentések és belső dokumentáció (pl. transzferár-kötelezettség) előkészítése.
• Kockázatkezelés és képviselet: tárgyalás a jogosulttal/bankkal, NAV előtti és peren kívüli/peres képviselet, fizetési meghagyásos eljárások és végrehajtási helyzetek kezelése, határidők betartása és bizonyítékok rendszerezése.

Amennyiben végrehajtási eljárás van Önnel szemben folyamatban és úgy érzi, hogy a folyamatban lévő végrehajtás elévült, vagy felmerül a végrehajtási jog elévülésének kérdése, keressen meg.

Ha Önnek több tartozása van, az adósságrendezési eljárás jogszerű és hatékony keretrendszer lehet a teljesítésre és a helyzet stabilizálására.

Ha tartozásátvállalással kapcsolatban kérdése van vagy fenti ügyletekben érintett, keressen bizalommal, ügyvédi tanáccsal és képviselettel segítsek.

A tartozásátvállalás megfelelő előkészítésével számos jogvita elkerülhető. Javaslom, hogy mentse el ezt a cikket a könyvjelzői közé, hogy szükség esetén bármikor könnyen visszataláljon!

Gyakori kérdések a tartozásátvállalásról